Hevesi Szemle 6. (1978)
1978 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - A. Markov - N. Krasznov: Élő hagyományok
zeumot szervezzenek. A cári elnyomás éveiben azonban Jakovlev nem mert csuvas múzeumot létesíteni, mivel enélkül is állandóan nacionalizmussal, szeparatizmussal vádolták. A csuvas történelmi-néprajzi múzeumot csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, 1920-ban nyitották meg. Ez volt az első csuvas múzeum, amelyben kétségkívül felhasználták Mészáros anyagait is. Azt azonban nem tudjuk, milyen anyagokat hagyott a csuva- soknak, Jakovlev archívumában viszont megvan azoknak a tudósoknak a jegyzéke, akik történelmi dokumentumokat hagyományoztak a szimbirszki csuvas iskolára és az 5. pont alatt Mészáros neve áll. Kutatásainak eredményét Mészáros két könyvben tette közzé. (Csuvas népköltési gyűjtemény, I. A csuvas ősvallás emlékei. Budapest, 1909; II. Közmondások, találósmondások, dalok, mesék. Budapest 1912). Bennük a csuvas népköltészet olyan példáit publikálta, amelyeket előtte más tudósok — a csuvasokat is beleértve — nem ismertek. A csuvas kultúra klasszikus kutatásainak folytatói azok a mai magyar tudósok, akik különböző oktatási és tudományos intézményekben dolgoznak. Közéjük tartozik Németh Gyula, Palló Margit, Róna-Tas András. Németh a budapesti egyetemen dolgozott; 1913-ban az Ural mentén utazgatott, megfordult Baskiria csuvas falvaiban, ahol népi hagyományokat, meséket, dalokat gyűjtött. Meglátogatta a csuvas irodalom klasszikusának, K. V. Ivanovnak a szülőfaluját, a baskíriai Szlakbast is. Németh levelezett a Csuvas Állami Jakovlev Pedagógiai Főiskola tanáraival, leveleit főiskolánk archívumaiban őrizzük. 1953 áprilisában oroszul írta a következő levelet: „Minket azért érdekel a csuvas nyelv, mert — mint Önök is tudják —, a csuvasok a régi bolgár-törökök utódai. Azt is tudják, hogy ezer esztendővel ezelőtt a bolgár volt a legjelentősebb nép a Kaukázus vidékén és a Volga és az Ural közti ismert területeken. Véleményünk szerint a bolgár-török népek magasabb szintű kultúrát képviselnek, mint a török népek egyéb képviselői. A régi magyar nép a bolgároktól kapta a kultúráját. . . Ezért a csuvas nyelv tanulmányozása nagyon fontos a számunkra, és az egyetemen mindig vannak szakembereink, akik csuvas nyelvvel foglalkoznak.” A levelet a Vuzovec című főiskolai újság is közölte. Egy másik magyar tudós, Róna-Tas András 1973- ban tanulmányozta és lefényképezte a régi sírfeliratokat az urmari, jantikovói és jalcsiki járásokban. Nemrégiben csuvas nyelvkönyvet állított össze a szegedi egyetem altajisztika szakos hallgatói számára, és tagja a csuvas etimológiai szótár szerkesztését koordináló munkabizottságnak. A szovjethatalom éveiben a Szovjetunió és Magyar- ország pártjainak és népeinek testvéri összeforrottsága, a megbonthatatlan szovjet—magyar barátság a két országban folyó szocialista és kommunista építés fontos tényezője lett. „Pártjaink nagy érdeme abban áll — jegyezte meg az MSZMP XI. kongresszusán L. I. Brezs- nyev —-, hogy a szovjet—magyar barátság a szovjet és magyar dolgozók millióinak közkincsévé vált. Testvéri kapcsolatok Magyarországgal, szomszédunkkal és szövetségesünkkel — a szovjet kommunisták számára ez elvi kérdés, a meggyőződés és érzés dolga. Biztosíthatom önöket, elvtársak, hogy pártunk és egész népünk nem kíméli erejét annak érdekében, hogy barátságunk szakadatlanul erősödjék és mélyüljön.” Hogy a Szovjetunióval való barátságnak és együttműködésnek mi a jelentősége Magyarország szempontjából, ;azt világosan megfogalmazta Kádár János, az MSZMP KB első titkára, aki a nyíregyházi pártaktíva előtt tartott beszédében hangsúlyozta, hogy „elképzelhetetlen becsületesen szolgálni a magyar népet és képviselni érdekeit anélkül, hogy szilárdan ápoljuk és szakadatlanul fejlesszük a testvéri barátságot és együttműködést a Szovjetunióval.” Egyre szélesednek a két ország területei és városai közötti kapcsolatok. 1969 óta szoros kapcsolatok szövődtek a Csuvas ASZSZK és Heves megye között is. 1970 márciusában megalakult a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Csuvas Tagozata. Baráti munkakapcsolatokat alakított ki egymással egész sor csuvasiai és Heves megyei társadalmi szervezet és vállalat. A kapcsolatok felvétele óta eltelt időszakban Csuvasia 116 delegációt és csoportot indított Heves megyébe és ugyanennyi küldöttséget és csoportot fogadott. Az elmúlt 1977-es esztendőben a magyar kollégák munkatapasztalatainak megismerése céljából 17 delegációt küldtünk Heves megyébe, onnan pedig 16 delegáció látogatott hozzánk. Szilárd munkakapcsolatokkal rendelkezik az SZKP Csuvas Területi Bizottsága és az MSZMP Heves megyei Bizottsága, a csebokszári városi pártbizottság és az egri városi pártbizottság, a csebokszári és az egri városi tanács végrehajtó bizottsága, a Szakszervezetek Csuvas Területi Tanácsa és a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa, a Komszomol Csuvas Területi Bizottsága és a KISZ Heves megyei Bizottsága, a CSASZSZK kereskedelmi minisztériuma és a Heves megyei Tanács kereskedelmi osztálya, a Csuvas Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége és a MÉSZÖV, a Csuvas Állami Jakovlev Pedagógiai Főiskola és az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola — összesen 17 kollektíva. Magyarra fordították több csuvas író és költő művét. Egyedül 1977^ben két csuvas kiadvány látott Magyarországon napvilágot: a Mese a tölgyfa tetején című csuvas népmesekötet és Konsztantyin Ivanov Narszpi című poémája. Csuvas nyelven több mint 200 magyar könyvet adtak ki, többek között Petőfi Sándor, Zalka Máté és mások műveit. 1974-ben Csebokszáriban kiadták a magyar költészet antológiáját, amely 67 szerző műveit tartalmazza. Mindez elősegíti a dolgozók proletár internacionalista szellemű nevelését, a szovjet és magyar nép barátságának elmélyítését és a világbéke megszilárdítását. Eger és Csebokszári testvérvárosi, intézményeink pedig testvérfőiskolai kapcsolatokat ápolnák. A Csuvas Állami Pedagógiai Főiskola a magyar—csuvas barátság úttörőjének, I. J. Jakovlevnek a nevét viseli, aki több mint száz esztendővel ezelőtt lerakta az együttműködés alapjait. Ismeretes, milyen magasra értékelte Jakovlev tevékenységét V. I. Lenin, aki szigorú hangú táviratokat küldött Szimbirszkbe, hogy megvédje Jakovlevet az ellen- forradalmi elemektől, Íme, az egyik távirat: „Szimbirszk. A Területi Hatóságok Tanácsa elnökének. Táviratilag közöljék a csuvas női és férfi tanítóképzők elnökeinek megválasztási körülményeit. Személyesen érdekel Ivan Jakovlevics Jakovlev felügyelő sorsa, aki ötven esztendőn át dolgozott a csuvasok nemzeti felemelkedéséért, és aki üldöztetések egész sorát szenvedte el a cárizmustól. Az a véleményem, hogy Jakovlevet nem szabad elszakítani élete munkájától. A Népbiztosok Tanácsának elnöke Lenin.” 56
