Hevesi Szemle 6. (1978)

1978 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Tárkány Szűcs Ernő: Párválasztás hajdanában

ajánlásra, vagyoni körülmények titkos kiszimatolására. üzenetközvetítésre, udvarlási szándék tolmácsolására egyszerű figyelemfelhívásra, megkérésre stb. A lánynak és a legénynek egyaránt. lehetett üzenetközvetítő meg­bízott asszonya, akik azonban egymással sohasem tár­gyalhattak, hanem csak azzal, akinél a megbízást telje- síteniök kellett. Megesett, hogy a megbízott asszonynak teljes felhatalmazást adtak és így történhetett meg az, amit a szólásmondás is megörökített, hogy „mire az isten észreveszi, két vénasszony összeteszi.” Csinosabb, vagyo­nosabb leányhoz több legény is küldözgetett ajánlat­tevő öregasszonyt. A közvetítő („házasságcsináló”) asszony funkciója után országszerte különbözőképpen nevezték. A Dunán­túlon köszküpü, csoszogó, pokolpemét, szorzó, kullogó, az Alföldön gügyü, gyalogsátán, gyalogszarka, követasszony, susogó, kommendálóasszony, Erdélyben nanás volt a neve. A párválasztás fontos mozzanat volt a háztűznézés (háztájnézés, a székelyeknél háztűzlátás, Baranyában helnizés), tehát az az eljárás, amelynek keretében a fő­leg nem azonos faluban lakó két család egymás vagyoni viszonyait, életkörülményeit konkrét helyszíni látogatás­sal megvizsgálta. Akkor került rá sor, amikor a fiatalok egymás iránti szándékai valóban komolyakká váltak és ezt szüleiknek is bejelentették. Bálványosváralján (v. Szolnok-Doboka m.) a lány apja, anyja vagy bátyja teljesítette ezt a feladatot, kocsi­val mentek át a szomszéd faluba, ahol a legény szülei laktak. Barátságosan fogadták őket, megkínálták errni- és innivalóval, majd megmutogatták az udvart, a házat, a melléképületeket, a jószágokat, a magtárt, tájékoztat­ták őket földjeik nagyságáról és minőségéről, sőt arról is, hogy házasság esetén milyen gazdasági feltételeket biztosítanának a fiataloknak. Hasonlóan folyt le ez az esemény akkor is, ha a legény szülei látogatták meg a másik faluban élő lány szüleit. Egyes palóc és alföldi falvakban a háztűznézést csak az asszonyok végezték; sok helyen még másoktól is kértek kölcsön holmikat, hogy többet mutassanak, mint amijük van. A megven- dégelésre is a háztűznézés után került sor, amit ha a vendégek elfogadtak, jó jelnek számított. Tárkány Szűcs Ernő KRÓNIKA VIZSGALATOT indított a Heves me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság az 1962-es tankötelezettségi törvény végrehajtásának ellenőrzésére. A munkát a megyei pálya­választási intézet igazgatója vezette. A népi ellenőrök felderítették, hogy a tan­köteles korba lépők számbavétele sok he­lyütt nem megfelelő. Ez elsősorban váro­sokra érvényes, mert a szülőket semmiféle jogszabály nem kötelezi arra, hogy gyer­mekeiket bejelentsék, így aztán a beíratás csak az iskolák felhívására történik. Ennek a következménye az, hogy jó néhány gye­rek évveszteséggel kezdi meg tanulmányait. Ráadásul: zömül veszélyeztetett környezet­ből kerül ki. Érdemes volt ezt a témát vizsgálni, s az is biztató, hogy a gondos felmérés a teen­dőket is meghatározta. * EGYESÍTETTÉK a szociális intézményeket Hatvanban. Az eddig külön tevékenykedő, különböző szociális intézményeket a váro­si tanács alapján. Egyesített Szociális In­tézmény néven működtetik. ❖ A VIDRÓCZKI NÉPTANCEGYÜTTES sike­resen szerepelt Meshlenben, a hatodik nem­zetközi találkozón. Az előadásokat a városi sportcsarnokban kétezer néző láthatta. Húsz percet kaptak arra. hogy programjukat előadják, tehát úgy kellett gazdálkodniuk perceikkel, hogy ez alatt a rövid idő alatt elnyerjék a kétezer kíváncsi ember elismerését. Kezdték a kun­sági táncokkal, amelyben három pár sze­repel, de olyan a koreográfiája, hogy a las­sú, lírai kezdet, után egyre erősödik a rit­mus, fokozódik a hangulat, a három pár szinte teljesen betölti a színpadot. A siker nem maradt el. Jól indult a húsz perc. A végére hagyták a bagi táncokat, amelyben mindenki szerepelt a táncosok közül is. Az eredmény a belgák viharos tapsa volt. *. ISMÉT MEGKEZDTÉK a foglalkozásokat a Megyei Művelődési Központ UNESCCft’al- las Klubjában. Az érdeklődők négy cso­portban: felnőtt fiatalok az ,,ÉS”. a fiatal utazók az Auróra ifjúsági klubokban talál­kozhatnak hetenként. ❖ KIÁLLÍTÁS NYÍLT GYÖNGYÖSÖN. Té­mám a természet címmel mutatta be grafi­káit Muray Róbert, a képzőművészeti vi­lághét és a múzeumi hónap keretében. TOLSZTOJRA EMLÉKEZTEK a hevesi já­rásban a nagy író születésének 100. év­fordulóján. A helyi irodalmi színpad a ne­ves alkotó egyéniségét idézte fel. * SZÍT ANYOM ÁTOKBÓL RENDEZTEK TAR­LATOT az Egri Kisgalériában. A Megyei Művelődési Központ szőnyegfolyosóján XX. századi szitanyomatokat láthatott az érdek­lődő közönség. , # LENGYEL VENDÉGEK ÉRKEZTEK Hat­vanba. a tavalyi látogatás viszonzására. A Przemyslből érkezett vendégek különböző ünnepi esteken, előadásokon mutatták be a lengyel népzene és tánc eredeti darabjait. Az együttes folklórműsorát nemcsak Hat­vanban, hanem Boldogon is közönség elé vitte. Egyéb kulturális események is tartoztak a hatvani lengyel napok programjához! Az Ady Endre Könyvtár új-hatvani fiókin­tézményében a lengyel származású Trojan Marian Jozef grafikáiból, a Szövetkezet ut­cai központban lengyel könyvekből, a Há- mán Kató Általános Iskolában pedig len­gyel bélyegekből rendeztek kiállítást. A Hatvány Lajos Múzeumban a legszebb, leg­hatásosabb iengyel politikai plakátokból nyi­tottak bemutatót. Boldogon, a régi Przemysl életét mutat­ták be a látogatóknak több tucatnyi lát­képen. ❖ A FELDEBRÖI ALTEMPLOM ásatási mun­kálataihoz két évvel ezelőtt kezdtek hozzá, és szeptember hónapban fejezték be az Árpád-kori műemlékünk s a környező te­metkezési helyek feltárását. .Az ásatás során az altemplom korát illető­en is felmerültek kérdések, de a leletek elemzésével, összehasonlításával a faltöre­dékek vizsgálatával végérvényesen tisztázó­dott a XI. század első feléből származó +emolom építéstörténete, az eredeti épület- rendszer, és összefüggése a sírokkal. Több mint négyszáz ilyet fedeztek fel. s ezek maradványai egyelőre — kiállításukig — a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülnek. A régészek végeztek a munkálataikkal és át­adták a helyet a restaurátoroknak, a mű­emléki felügyelőség építészeinek, tervezői­nek, munkásainak. ÜNNEPI MŰSORT RENDEZTEK a Bar­tók Béla Férfikar megalakulásának húsz­éves jubileumára Kálban. a helyi művelő­dési otthonban. Az ünneDségre meghívták a MEDOSZ kompolti Hámán Kató Női Ka­rát. valamint a Füzesabonyi ÁFÉSZ Tinó­di Kamarakórusát. KAMARAKIÁLLÍTAS NYÍLT a hatvani cukor- és konzervgyár művelődési házában. Bernát Aurél kamarakiállítására a képző- művészeti világhét keretében került sor. A kiállítást Végvári Lajos művészettörténész nyitottta meg. * FILMEKET KÉSZÍTETT EGERRŐL a Me­gyei Művelődési Központ, a barokk városba látogató hazai és külföldi turisták részére. A városnéző program keretében filmeket ve­títenek, amelyek Eger múltjából, jelenéből adnak ízelítőt. ORVOSKONFERENCIA EGERBEN. A Ma­gyar Rheumatológusok Egyesülete ismét Egerben, a Technika Házában rendezte meg nemzetközi érdeklődéssel kísért, országos konferenciáját. A háromnapos tanácskozás­nak témája a mozgásszervi betegségek komplex kezelése és rehabilitációja volt. A Magyar Balneológiái Egyesület elnöké­nek megnyitója után a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese üdvözölte a tudomá­nyos ülés résztvevőit, a mozgásszervi be­tegségek kezelésével, valamint a rehabilitá­cióval foglalkozó szakembereket, a külföldi és hazai előadókat, maid rövid áttekintést nyújtott az egri megyei kórház reumaosz­tályának munkájáról, a gyógyfürdők fej­lesztéséről. A háromnapos tanácskozás mintegy 200 résztvevője előtt 25 előadás hangzott el. ❖ KIÁLLÍTÁS NYÍLT az ecsédi termelőszö­vetkezet klubtermében, a Hatvani Gálén a szerzeményeiből. Első alkalom, hogy a? in­tézmény értékes anyaga. — Borsos Miklós. Mikus Sándor, Feiér Csaba. Németh József, Tóth Valéria alkotásai — együttesen kerül­nek közönség elé. A mintegy harminc mun­kából álló kiállítás a későbbiek során me­gyénk több te1 épülésén ..vendégszerepei” majd. ISMÉT MEGINDÍTOTTA OROSZ NVBLV- TANFOLYAMAIT a. Magyar—Szöviet Bará­ti Társaság Központi Gorkij Nyelviskolá­jának Heves megvei tagozata. Az a1 an- kö­zép- és felsőfokú szemesztereken hrM két vagy négy órában tartiák a foglalkozáso­kat. A tolmáeskénző és a nyelvvizsgára elő­készítő oktatás heti négy-négy órában fo­lyik. Ez évben vezették be először fordítók ré­szére is a szervezett nyelvtanítást, tovább­képzést. Az év végén — immár hagvományosan — minden kategóriában megtartiák a megvei versenyeket, ahol is a győztesek a nyelv­iskola költségén, szovjetunióbeli utazáson vehetnek részt. 51

Next

/
Thumbnails
Contents