Hevesi Szemle 6. (1978)
1978 / 1. szám - JELENÜNK - Szecskó Károly: Társadalomtudományi kutatók - társadalomtudományi kutatás
Szintén hiányzik a megyei forradalmi munkásmozgalom és a baloldali mozgalmak történetének részletes és alapos feldolgozása is. Még mindig keveset foglalkoznak kutatóink a megye aktuális társadalompolitikai kérdéseivel. (Osztályszerkezet, szövetségi politika, életmód stb.). Nem megoldott a helyi kutatók által publikált könyvek népszerűsítése sem. Ügyszintén gond a munka termékeinek, a könyveknek, füzeteknek, periodikáknak a terjesztése. Egy-egy helyi tárgyú munkáról sok esetben csak abban a környezetben tudnak, ahol azt kiadták. így ezek nem, vagy csak késve jutnak el az érdeklődőkhöz, sőt a kutatókhoz is. Utolsónak említem, de nem utolsósorban a kutatások anyagi finanszírozásának kérdését. Nincs összefoglaló adatom a tudományos kutatások dotálásáról. Ügy tudom, hogy ezek összege 1969 óta növekedett. De meg kell említenem azt, hogy egy-egy téma kutatási költségeinek fedezése, majd érett anyag esetén a publikálás költségeinek biztosítása többször még ma sem könnyű feladat. Előfordul, hogy alapos kéziratok várnak anyagiak híján kiadásra, ugyanakkor néha-néha korántsem olyan értékes munkák nyernek anyagi támogatást és kiadást. A kutatások anyagi finanszírozásával kapcsolatos a személyi honorálás kérdése. Igaz, a vérbeli kutatók nem a pénzért dolgoznak; a tudomány iránti alázat, a megszállottság, a segíteni vágyás motiválja munkájukat. Elgondolkodtató azonban az a tény, hogy ma még sokszor az a személy, aki alaposan, időtállóan alkot, anyagilag, sőt néha erkölcsileg is rosszabbul jár annál, akik kevésbé alaposan, de jobban támogatottan dolgozik. A kutatómunka erkölcsi és anyagi honorálása, annak helyes megoldása feltételezi a lektori munka biztosítását. Ma még előfordul, hogy nem, vagy nem alaposan lektorált munkák is publikálást nyernek. A társadalomtudományi kutatások jelenlegi gondjaiból, problémáiból következnek a közeli és a távlati feladatok. Ezek szerintem a következők: A tudományos kutatások személyi feltételeinek javítása indokolttá tenné azt, hogy néhány intézményben (tanárképző főiskola, levéltár, múzeumok) tudományos munkatársi státuszokat rendszeresítenének. Meg kell teremteni a feltételeit a kutatók rendszeres munkájának: a munkaidő jobb szervezésével, egyes kutatók túlterheltségének csökkentésével, megfelelő munkabérekkel, kedvezményekkel. A tehetséges, marxista-leninista szemléletű tudományos kutatómunkára alkalmas általános és középiskolai tanároknak óra- és egyéb kedvezményt kellene biztosítani. Ezekben az iskolatípusokban főként a tantárgypedagógiai kutatásokat kellene ösztönözni, de indokolt esetben a szaktudományi kutatómunkát is támogatni lehetne. Jobban kellene támogatni a vidéken élő kutatókat, ezáltal csökkenne a munka Eger-centrikussága. A segítés módja lehetne többek között szabadnap biztosítása, tanároknál óraátcsoportosítás, az útiköltség megtérítése és egyebek. A kutatómunka tervszerűségének biztosítása érdekében el kellene készíteni az összesített megyei kutatási tervet. A kutatómunka szétaprózottsága, az egyes kutatók, kutatóhelyek elszigeteltségének felszámolása érdekében ki kell dolgozni a kapcsolatteremtés módszereit. Meg kellene teremteni a feltételeit az azonos, vagy hasonló témákban dolgozó kutatók közötti műhelybeszélgetéseknek. Jobb feltételeket kellene biztosítani a marxizmus— leninizmus egyes ágainak művelésére. A kutatókat főként a megyei témák művelésére kellene buzdítani. A főként a Heves megyei Levéltárban, a múzeumokban és az egri főiskolán folyó kutatások eddigi eredményeire alapozva ki kellene dolgozni a megyei történelmi monográfia, s a megyei forradalmi munkásmozgalom története elkészítésének tervezetét. Ügy tűnik, hogy a megyei történeti monográfia megírása a jelenlegi lehetőségek, feltételek mellett hosszú időt vesz igénybe. Ez a tény azonban nem jelentheti azt, hogy ezzel a kérdéssel legalább a terv szintjén ne foglalkozzanak az illetékesek. Megjegyzem, hogy egy, másfél évtizeddel ezelőtt már készültek ilyen tervek, de azok sajnos különböző okokból elhaltak. A fejlett szocializmus megyei szükségletei halaszthatatlanul indokolttá teszik az aktuális megyei társadalom- politikai kérdések kutatását. Különösen fontos lenne a megye társadalmi struktúrájának, a szocialista közgondolkodásnak és életmódnak a beható elmzése. A helyi szerzők által írt munkák bemutatására szakíró—olvasó találkozókat kellene szervezni. A helyi kiadványok minél gyorsabb közkinccsé tétele érdekében pedig meg kellene oldani azok központosított terjesztését. Törekedni kell a kutatásokra és a kiadói munkára fordítandó összegek ésszerű növelésére és ésszerű felhasználására. Biztosítani kellene, hogy a szerzőket — erkölcsileg és anyagilag egyaránt — munkájuk minősége és hasznossága alapján honorálják. A valóban színvonalas munkák kiadásának garantálása érdekében minden publikálásra szánt munkát alaposan lektoráltatni kell a téma szakembereivel. Ez egyik fontos feltétele annak, hogy a megyében közzétett kiadványok színvonala állandóan növekedjék, s megfeleljen az országos követelményeknek is. Töredékes megállapításaim, gondolataim bizonyára továbbgondolásra alkalmasak, s valamelyest hozzájárulhatnak a megyei társadalomtudományi kutatómunka további eredményes fejlődéséhez. Szecskó Károly 22
