Hevesi Szemle 6. (1978)
1978 / 1. szám - JELENÜNK - Szecskó Károly: Társadalomtudományi kutatók - társadalomtudományi kutatás
Előtérbe kell állítani a megelőzés olyan speciális eszközeit, amelyek az ifjúság kulturált szórakozásának, a szabad idő irányított, felügyelet alatti eltöltésének a megszervezésére irányulnak. Ugyanis, ha mi, felnőttek nem biztosítunk a gyermekek számára megfelelő szórakozást, megfelelő társas kapcsolatokat, akkor a gyermekek keresnek maguknak. A felügyelet nélküli kapcsolatok gyakran rossz útba torkollnak. Az elért eredmények annak is köszönhetők, hogy a társadalmi szervek akcióba léptek a fiatalkorú bűnözés megelőzésére is. E munka fokozható. így többek között jelentős munkát végezhet az ifjú kori bűnözés megelőzésére az ifjúsági szervezet, a KISZ. Feladatul kapták, hogy vegyenek részt a megelőzésben és utógondozásban, vállaljanak felelősséget egyes kisebb súlyú bűncselekményt, vagy szabálysértést elkövetett fiatalkorú további nevelésében, kísérjék figyelemmel magatartását, akiknél a züllés jelei mutatkoznak. Szervezzék az ifjúság szabad idejének kulturális eltöltését. Kiemelkedő szerep jut a fiatalkorú bűnözés megelőzésében mindazoknak a szerveknek, amelyek a társadalomellenes magatartásokért felelősségrevonást mondanak ki. így az államigazgatás-jogi, fegyelmi és társadalmi bírósági felelősségrevonási gyakorlaton kívül fontos szerepet kap a bíróságok ítélkezési gyakorlata is. A büntetőjogi nevelő intézkedések és büntetések alkalmazásával mindig a speciális prevenció, a fiatalkorú egyéni megelőzése kerül előtérbe. Az elmúlt évben az Egri Megyei Bíróság Büntető Kollégiuma is megvizsgálta a fiatalkorúak büntető ügyeiben folytatott ítélkezési gyakorlatot, hogy az ítélkezés sajátos szerepével és erejével még jobban járuljon hozzá a fiatalkorúak bűnözésének megelőzéséhez. ★ „A felnőtt nemzedék minden tagja, a családok, az érintett intézmények azzal a felelősségtudattal törődjenek ifjúságunk nevelésével, hogy munkájukkal és példájukkal a jövőt alakítják” —, írta elő számunkra a XI. kongresszus határozata. Mindnyájan abban vizsgázunk és abban vagyunk felelősek, hogy milyen fiatalságot tudunk magunk helyett felnevelni. Kovács Pál Társadalomtudományi kutatók— társadalomtudományi kutatás r Századunkban világjelenség a tudomány szerepének megnövekedése, de annak fejlődése, eredményei nem függetlenek a társadalmi viszonyoktól. A tudományos fejlődés igazi, minden korábi társadalométól jobb feltételeit a szocializmus, illetve a kommunizmus teremti meg. Pártunk abból indul ki, hogy a tudomány hazánkban is felbecsülhetetlen jelentőségű. Ebből következően a tudomány és a szocializmus szövetsége forradalmi átalakulásunk lényeges eleme. Hazánkban, így megyénkben is a tudományos kutatások feltételei a felszabadulás után gyökeresen megjavultak. A tudományok egyes ágaiban — társadalom-, természet-, műszaki, agrár- és orvostudományok — jelentős eredményeket értünk el. A felszabadulás utáni hazai tudományos fejlődés átfogó, összegező mérlegét először a párt 1969-ben kiadott Tudománypolitikai irányelveiben fogalmazták meg. Ezt követően a szak- és a közművelődési folyóiratokban, hírlapokban számos elemzés látott napvilágot e fontos témáról. A párt Tudománypolitikai irányelvei megvalósulásának megyei feladataival, a megvalósulás eddigi tapasztalataival 1969 után megyei párttestületi üléseken, aktívákon többször is foglalkoztak, a helyi tudományos kutatások minden ágát átfogva. Az átfogó értékelések azonban természetüknél fogva nem tértjeitek ki egy-egy tudományág részletes vizsgálatára, pedig erre is szükség van. Ebből kiindulva írásomban a tudományok egyik ágát, a megyében is művelt társadalomtudományok helyzetét, eredményeit, problémáit, feladatait vizsgálom a teljesség minden igénye nélkül. Munkámban a párt Tudománypolitikai irányelvei megjelenése óta eltelt időszakot veszem vizsgálat alá, szem előtt tartva azt a tényt, hogy megyénkben nificsen önálló társadalomtudományi kutatóintézet, s kutatóhelyeinken egyetlen személy sincs, aki teljes munkaidejét a kutatómunkára fordíthatná. 1969 óta megyénkben javultak a társadalomtudomá- nyú kutatások személyi feltételei. 1969-ben mintegy 60— 70 személy foglalkozott megyénkben a társadalomtudomány kutatásával. Ma ezek száma kb. 90—100 főre tehető. A személyi feltételek javulását eredményezte többek között;/az egri főiskola és a gyöngyösi főiskolai kar társadalomtudományi jellegű tanszékeinek bővülése, az oktatási igazgatóság kiépítése, a Heves megyei Levéltár és az egri Dobó István.Múzeum tudományos dolgozói számának a növekedése. Jelenleg megyénkben társadalomtudományi kutatómunka a következő intézményekben folyik: az MSZMP Heves megyei Bizottság Oktatási Igazgatósága és Archívuma, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola marxizmus—leninizmus és más társadalomtudományi tanszékei, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Mező- gazdasági Főiskolai Karának marxizmus—leninizmus tanszéke, a Heves megyei Levéltár, az egri, a gyöngyösi és a hatvani múzeumok; Heves megyei Pályaválasztási Tanácsadó, néhány középiskola (Eger, Gyöngyös, Hatvan) és egy-két általános iskola. A tudományos kutatásokat segíti az egri Gárdonyi Géza Társaság, a Magyar Közgazdasági Társaság Heves megyei Szervezete, a Magyar Pedagógiai Társaság Heves megyei Tagozata. Az utóbbi évtizedben a társadalomtudományok több ágában jelentős megyei eredmények születtek, amelyek gazdagították a hazai tudományos életet is. Az irodalomtörténet-írás szép eredménye volt Lőkös István Hidak jegyében című könyve, Nagy Sándor: Re19
