Hevesi Szemle 6. (1978)

1978 / 1. szám - JELENÜNK - Szecskó Károly: Társadalomtudományi kutatók - társadalomtudományi kutatás

Előtérbe kell állítani a megelőzés olyan speciális esz­közeit, amelyek az ifjúság kulturált szórakozásának, a szabad idő irányított, felügyelet alatti eltöltésének a meg­szervezésére irányulnak. Ugyanis, ha mi, felnőttek nem biztosítunk a gyermekek számára megfelelő szórakozást, megfelelő társas kapcsolatokat, akkor a gyermekek ke­resnek maguknak. A felügyelet nélküli kapcsolatok gyak­ran rossz útba torkollnak. Az elért eredmények annak is köszönhetők, hogy a társadalmi szervek akcióba léptek a fiatalkorú bűnözés megelőzésére is. E munka fokozható. így többek között jelentős munkát végezhet az ifjú kori bűnözés megelőzé­sére az ifjúsági szervezet, a KISZ. Feladatul kapták, hogy vegyenek részt a megelőzésben és utógondozásban, vál­laljanak felelősséget egyes kisebb súlyú bűncselekményt, vagy szabálysértést elkövetett fiatalkorú további nevelé­sében, kísérjék figyelemmel magatartását, akiknél a zül­lés jelei mutatkoznak. Szervezzék az ifjúság szabad ide­jének kulturális eltöltését. Kiemelkedő szerep jut a fiatalkorú bűnözés megelő­zésében mindazoknak a szerveknek, amelyek a társada­lomellenes magatartásokért felelősségrevonást mondanak ki. így az államigazgatás-jogi, fegyelmi és társadalmi bí­rósági felelősségrevonási gyakorlaton kívül fontos szere­pet kap a bíróságok ítélkezési gyakorlata is. A büntető­jogi nevelő intézkedések és büntetések alkalmazásával mindig a speciális prevenció, a fiatalkorú egyéni megelő­zése kerül előtérbe. Az elmúlt évben az Egri Megyei Bí­róság Büntető Kollégiuma is megvizsgálta a fiatalkorúak büntető ügyeiben folytatott ítélkezési gyakorlatot, hogy az ítélkezés sajátos szerepével és erejével még jobban járuljon hozzá a fiatalkorúak bűnözésének megelőzésé­hez. ★ „A felnőtt nemzedék minden tagja, a családok, az érintett intézmények azzal a felelősségtudattal törődje­nek ifjúságunk nevelésével, hogy munkájukkal és pél­dájukkal a jövőt alakítják” —, írta elő számunkra a XI. kongresszus határozata. Mindnyájan abban vizsgázunk és abban vagyunk felelősek, hogy milyen fiatalságot tu­dunk magunk helyett felnevelni. Kovács Pál Társadalomtudományi kutatók— társadalomtudományi kutatás r Századunkban világjelenség a tudomány szerepének megnövekedése, de annak fejlődése, eredményei nem függetlenek a társadalmi viszonyoktól. A tudományos fejlődés igazi, minden korábi társadalométól jobb felté­teleit a szocializmus, illetve a kommunizmus teremti meg. Pártunk abból indul ki, hogy a tudomány hazánkban is felbecsülhetetlen jelentőségű. Ebből következően a tudo­mány és a szocializmus szövetsége forradalmi átalakulá­sunk lényeges eleme. Hazánkban, így megyénkben is a tudományos kuta­tások feltételei a felszabadulás után gyökeresen megja­vultak. A tudományok egyes ágaiban — társadalom-, ter­mészet-, műszaki, agrár- és orvostudományok — jelentős eredményeket értünk el. A felszabadulás utáni hazai tu­dományos fejlődés átfogó, összegező mérlegét először a párt 1969-ben kiadott Tudománypolitikai irányelveiben fogalmazták meg. Ezt követően a szak- és a közművelő­dési folyóiratokban, hírlapokban számos elemzés látott napvilágot e fontos témáról. A párt Tudománypolitikai irányelvei megvalósulásá­nak megyei feladataival, a megvalósulás eddigi tapaszta­lataival 1969 után megyei párttestületi üléseken, aktívá­kon többször is foglalkoztak, a helyi tudományos kutatá­sok minden ágát átfogva. Az átfogó értékelések azonban természetüknél fogva nem tértjeitek ki egy-egy tudo­mányág részletes vizsgálatára, pedig erre is szükség van. Ebből kiindulva írásomban a tudományok egyik ágát, a megyében is művelt társadalomtudományok helyzetét, eredményeit, problémáit, feladatait vizsgálom a teljesség minden igénye nélkül. Munkámban a párt Tudománypolitikai irányelvei megjelenése óta eltelt időszakot veszem vizsgálat alá, szem előtt tartva azt a tényt, hogy megyénkben nificsen önálló társadalomtudományi kutatóintézet, s kutatóhe­lyeinken egyetlen személy sincs, aki teljes munkaidejét a kutatómunkára fordíthatná. 1969 óta megyénkben javultak a társadalomtudomá- nyú kutatások személyi feltételei. 1969-ben mintegy 60— 70 személy foglalkozott megyénkben a társadalomtudo­mány kutatásával. Ma ezek száma kb. 90—100 főre te­hető. A személyi feltételek javulását eredményezte töb­bek között;/az egri főiskola és a gyöngyösi főiskolai kar társadalomtudományi jellegű tanszékeinek bővülése, az oktatási igazgatóság kiépítése, a Heves megyei Levéltár és az egri Dobó István.Múzeum tudományos dolgozói szá­mának a növekedése. Jelenleg megyénkben társadalomtudományi kutató­munka a következő intézményekben folyik: az MSZMP Heves megyei Bizottság Oktatási Igazgatósága és Archí­vuma, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola marxiz­mus—leninizmus és más társadalomtudományi tanszékei, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Mező- gazdasági Főiskolai Karának marxizmus—leninizmus tan­széke, a Heves megyei Levéltár, az egri, a gyöngyösi és a hatvani múzeumok; Heves megyei Pályaválasztási Ta­nácsadó, néhány középiskola (Eger, Gyöngyös, Hatvan) és egy-két általános iskola. A tudományos kutatásokat segíti az egri Gárdonyi Géza Társaság, a Magyar Közgazdasági Társaság Heves megyei Szervezete, a Magyar Pedagógiai Társaság He­ves megyei Tagozata. Az utóbbi évtizedben a társadalomtudományok több ágában jelentős megyei eredmények születtek, amelyek gazdagították a hazai tudományos életet is. Az irodalomtörténet-írás szép eredménye volt Lőkös István Hidak jegyében című könyve, Nagy Sándor: Re­19

Next

/
Thumbnails
Contents