Hevesi Szemle 6. (1978)

1978 / 3. szám - KÖNYVESPOLC

KÖNYVESPOLC lUiV IUKsU Hitviták tüzében BITSKEY ISTVÁN KÖNYVÉRŐL A méltán népszerű Magyar história sorozatban jelent meg Bitskey Istvánnak a Hitviták tüzében című könyve. Már a címében is telitalálat. Nemcsak szándékában, eredmé­nyében is kiemelkedően értékes. Régmúltunk századait tudo­mányos igénnyel kutatja. Célja, hogy a szélesebb olvasókö­zönség számára is érthető nyelven fogalmazza meg a legújabb kutatások eredményeit. A könyv írója egri származású, je­lenleg a debreceni egyetem tanára. Könyvének anyagát a kincseket őrző régi egri könyvtárakban gyűjtötte. Az irodalom és történelem oktatásának módosulásaival éppen a múlt századok ismerete, az ifjabb nemzedékek tör­ténelemszemlélete vált hiányossá. Ezért is fontos a könyvet átható kettős igény: a szellemi tájékozódás és a közhasznú tájékoztatás. Izgalmas feladatra vállalkozott a szerző: lényeg­kiemelő módszerrel elemzi a magyar reformáció korát. Fel­rajzolja a reformáció európai hátterét, amelyre a hazai fej­lődésvonulatok és irányzatok támaszkodnak. Az emberiség egyik legösszetettebb, sokarcú korszaka a 16. század. Emberei hit, szenvedély és akarat dolgában túl­méretezettek. önértéküknek és hatásuknak megfelelő képet kapunk Lutherről, Kálvinról, Bézáról... A kiemelés mód­szerével rajzol portrékat. Az alakok, dolgok kiemelése nagyí­táshoz vezet, így hozza közel a mai olvasóhoz a régmúlt nagyjait. A „jellemző momentumokat, sorsdöntő pillanato­kat” ragadja ki a szerző ebből a szövevényes korszakból. Új vallási, ideológiai, eszmei és irodalmi irányzatok jöt­tek létre. Újító, új műfajokat teremtő szenvedélyről tanúsko­dik a művek életbősége. Közülük is kiemelkedik a disputa műfaja. Az elvi szópárbajt abban az erős hitben vívták, hogy a vita során az igazságnak ki kell derülnie. Tehát nem el­fogultság, előre kialakított szubjektív vélemény vagy állás- foglalás dialektikai erőpróbája volt, hanem igazságkereső szenvedéllyel vívott szóduellum. Rendszerint nyilvánosan és őszinte közönség előtt folyt. A protestánsok kezdeti fele- lősségrevonásából nőtt ki az új műfaj, amely bővelkedett az észtorna mutatványaiban, az érvelés hatásos módozataiban. Az elvi és szociális értékek objektív eszmei párbajává vált. Kerülte az egyéni intrika és a szubjektivitás túlzásait. A középkori magyar szellem a 16. században kezd fo­lyammá erősödni. A szellemi gyarapodást a kultúra „min­denesei” nagy küldetéstudattal végzik. A korabeli „népmű­velés” céljaira a legrangosabb ismeretszerzési lehetőséget, a könyvet is tudatosan használják fel. Gondolataik pontos­sága, hajlékonysága, ma is élvezhető műveket eredménye­zett. A zsoltárfordítások hatása irodalmi nyelvünk kialaku­lásában Adyn át napjainkig terjed. A fordító anyanyelvén kelt versenyre az eredeti művek szerzőivel. Teremtette, fel­szabadította a nyelvben rejlő lehetőségeket. Tudták az első magyar fordítók, hogy az írás szent dolog, a könyv az élő lelkiismeret egy darabja. Nem öncélú, de közösségelvű hasznos akarat foglalata. Felelősségvállalásuk, hitvalló bá­torságuk, emberi nagyságuk ma is tanulságos. Az elvi, eszmei disputák után, Illyés szavaival szólva, melyeket a könyvíró mottóként idéz: „dönteni kezdett ezred- egyszer (az ész helyett a fegyver) s a láng.” A reformáció és ellenreformáció küzdelmében megkezdődött a hatalmi pozí­cióból történő térnyerés. A reformáció gyors elterjedésének szociális, társadalmi feltételei voltak: „tételei gyújtottak, mint villám a lőporos hordóban” (Enegls). Egymással is vias­kodó irányzatokra szakadt a reformáció. A nemzeti irodalmi nyelv, az iskolák, nyomdák megteremtésében történelmi ér­demeket szerzett. Kecskeméti Vég Mihály újrakölti az 55. zsoltárt, amely Kodály Psalmus Hungaricusának lesz a for­rása. Kálvin megmerevedő tanai szemléletváltozást tükröz­nek. Máglyára juttatja egykori eszmetársát, Szervét Mihályt, akinek tragikuma Sütő András európai rangú művének, a Csillag a máglyának lesz drámai magja. Értékes egri vonatkozású anyag szól arról, hogy az új­hitű egri vitézek a debreceni Mélius Juhász Pétert kérték meg hitelveik megfogalmazására. Hitelveik és királyhűsé­gük bizonyításával követelték egyenjogúságukat. A Debrecen—Egervölgyi hitvallás nyomán megszűnt üldözte­tésük. Soraikból a töröktől veszélyeztetett egri „vitézlő osko­lában” várkapitányok is kerültek ki. A témakör további eredményeket Ígérő kutatás lehetőségét kínálja. Bitskey István a magyarság vallási megosztottságának eredetét, vallás és politika kapcsolatát elemzi. A „bölcsessé­gek és tudományok gyökereztetése” folyamatának végső mozzanata a nagyszombati magyar egyetem létrehozása, amely a magyar ellenreformáció a magyar értekező próza atyjának, Pázmány Péternek a műve. Az általa alapított egyetem jogutóda a budapesti Eötvös egyetem. Virágzását éli a magyar nyelv, mint udvarházak és zsel- lérviskők pompás beszélt nyelve. Növekszik az írni és ol­vasni tudók száma. Ostorozzák a szociális igazságtalanságo­kat. A fejedelmek „nagy tisztségekre” népnyúzó, a hatalom­mal visszaélő embereket ültetnek: „sokszor a kis lopót a nagy lopok felakasztják: sokszor aki sokat lop, aranyláncot visel, aki keveset, kenderkötélen függ.” A vallási megosztott­ságot is kihasználó Habsburg politika ellenében robbant ki a Bocskay vezette hajdúk szabadságküzdelme. A hitújítás tűzhelyei szellemi sugárzó központokká, politikai tényezőkké váltak. Az „elvilágiasodás” folyamatában minőségi ugrást jelent a reformáció. A reformáció és ellenreformáció a fejlődés dialektikája szerint mutat előre. Az írástudatlanság elleni harc vallási köntösben kiterjedt a szociális igazságtalanságokra is. A kiemelkedő egyéniségek a néptömegek igényére figyelve sok tekintetben megalapozták a későbbi nagy szellemi gazdago­dás, a felvilágosodás korszakát a polgárosodás irányába ható munkájukkal. Feladatvállalásaikba rendre beleroppantak, de áldozatuk nem volt hiábavaló: erőfeszítéseik a későbbi ma­gyar és európai fejlődés során érlelték meg gyümölcseiket. (Gondolat, 1978.) Cs. Varga István NAGY ANDOR: A televízió és a pedagógia A közelmúltban jelent meg a Tankönyvkiadó gondozá­sában A pedagógia időszerű kérdései hazánkban című soro­zatban Nagy Andor, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főikola tanszékvezető docensének: A televízió és a pedagógia című könyve. A szerző a tv-pedagógiának egyik ismert hazai szakte­kintélye. Érdeklődéssel vettem tehát kezembe munkáját. Az audiovizuális nevelésnek, az iskolatelevíziónak, a tv kultú­rának már hazánkban is számottevő irodalma van. Hiány­zott azonban mindeddig egy olyan munka, amely átfogó, összefoglaló jelleggel szólt volna a televízió és a pedagógia összefüggéseiről. Ezt a hiányt pótolja Nagy Andor monográ­fiája. 61

Next

/
Thumbnails
Contents