Hevesi Szemle 6. (1978)

1978 / 3. szám - HAZA ÉS NAGYVILÁG - Mészáros György: Párizs cigányul

sebb ember ült le velem szembe. Amikor megtudta, hogy magyar vagyok, felélénkült. Kiderült, hogy angol —német szakos tanár és hosszú ideig foglalkozott a magyar—francia történelmi kapcsolatokkal. Kapásból sorolta: Szent István koronáját francia pápa (II. Szilveszter) küldte; II. Rákóczi Ferenc XIV. Lajos udvarában talált menedéket a szabadságharc bukása után. Az 1848— 49-es szabadságharcnak francia vértanúja is volt, D’ Abancourt Károly. Párizs adott menedéket Szemere Bertalannak, Klapkának, Teleki Lászlónak, sőt egy ideig Kossuthnak is. Itt élt Munkácsy csaknem haláláig, Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly, Csók István, Va- szary János. De Párizsban élt Kassák is, és a Sorbonne-on tanult Illyés Gyula.

„Párizs az én Bakonyom” — sóhajtotta Ady, s valóban van valami lenyűgözően sajátos szépsége ennek a városnak: az érintése, a nyüzsgése, a történelmi méltósága. Rám mégsem a baudelaire-i jelző, „sátáni, a kéjtől és nyűgtől ébredő”, nem a musset-i, „ledér, hosszúhajú”, az adyi „Bakonyos” Párizs tett hatást, hanem a szellemi túltengés, a küzdő és lázongó Párizs, a maga liberálisan szabad ezerarcúságával.

(Az éjszakai Párizs.) Az élet tulajdonképpen este kezdődik A párizsiak későn kelnek és későn fekszenek. Az üzletek 22 óráig nyitva vannak. Az üvegfalú kávéházak, sörözők a járdán lábatlankodnak. Életük az utcára tárulkozik. A belvárosi kávéházban már 10 frank (45 Ft) egy kis konyak. Itt már gyakrabban „inzultálják” a nők a férfiakat. A szerelem üzlet. Üzlet az utcán, a moziban, a színházban. 12 frankért egyetlen moziban négy, imperatívuszokkal jelzett, szuper porno film közül válogathat a néző. A filmek 50 percesek, tíz perc reklám, és ez így megy délelőtt tíztől este tízig. A film számomra óriási csalódás volt, s a kuriózumnál többet nem jelentett. A színház már méregdrága, bár több mint tíz működik Párizsban. A belépő 150—200 frank között van. Befogadóképességük igen korlátozott. A Théatre Saint- Denisben az Estély című színielőadás már nem volt any- nyira visszataszító, mint a mozi, de óhatatlanul is azt sugallta, hogy ennek az erotikagyilkolásnak, a bámészkodó nézők tehetetlensége a fenntartója, az a tehetetlenség, amely lerombolja a szeretkezés meghittebb formáját és holnap, sőt már a mai Párizsban is mással akarja pótolni. Olyasmivel, amelyet úgy hívnak, hogy terrorizmus. Ügy szeretkezünk, ahogy étkezünk, késsel és villával, okos manőverezéssel, hideg és számító taktikával, felborzoló pirulákkal. A szerelem elvesztette belső feltámadását, a természetes feloldódását. Helyette vágóhíd van, ahová eltompult érzelmeiket korbáccsal hajtják fel az ösztönök. A szexházak hihetetlen kínálata (fajok és súlycsoportok szerint) ugyancsak annak a busás haszonú üzletnek a részei, amelyek a gépies, érzel- metlen életből építkeznek.

De a párizsi éjszakáknak van vonzóbb, derűsebb képe is. A felszabadult szellemi méhkas zümmögése a kávéházakban, a nem lankadó demokratizmussal megtöltött viták. .. Megint: a Benn, Kinn is. A nyüzsgés, az emberek érzelmeinek kivetülése szóban és gesztusokban. Az egyén otthont teremtő mozgása a tömegben. Mintha az elidegenedés szele nem söpört volna végig az utcákon, Benn és Kinn. Még a feudalizmusban kiharcolt tömeghatalom a város arcára van írva, benne van az emberek tekintetében, mozdulatában. A francia kommunista pártnak országot átfogó és mozgató tömegbázisa van.

(A konferencia.) A konferencia célja az európai és az Európán kívüli cigánykutatások eredményeinek öszszegzése, a cigánykérdés megoldásához nemzetközi tapasztalatok cseréje. A konferenciát az UNESCO keretében működő Etudes Tsiganes szervezete. A konferencia hivatalos nyelve: francia és angol volt. A meghívott 16 országot 122 delegátus képivselte, ebből francia 73 fő. Nagyszámú küldöttség érkezett a néhány ezer cigánylakosú Belgiumból (8 fő), az NSZK-ból, ahonnan a téma valamennyi tudományágát képviselték. Az ezer cigánylakosú Svédországból is öttagú delegáció érkezett. A magyarországi cigánykutatást dr. Várnagy Elemérrel képviseltük. (Várnagy Elemér a pécsi és a párizsi pedagógiai főiskola között létrejött megállapodás alapján, tanulmányúton tartózkodott Franciaországban.) A magyar cigánykutatás és annak alapján folyó hazai politikai, gazdasági gyakorlat elismerésének szólt az a megtiszteltetés, hogy a konferencián mindketten előadást tartottunk. sőt a meghívott, de objektív okok miatt távol maradt dr. Vekerdi József ciganológus előadását is felolvasták. A konferencia légkörére az a sokszínű elképzelés volt jellemző, amely a cigányság beilleszkedésének előmozdításában Európában uralkodik. Egyes országok (Anglia, Finnország, Románia) nemzetiségi keretek biztosításával vélik megoldhatónak a cigányintegrációt. Más országok, így hazánk is. (Franciaország, NSZK, Spanyol- ország, Olaszország) elvetik a nemzetiségi keretet. Azonban e módszerekben is lényeges eltérések vannak. Amíg hazánkban az életkörülményeik megváltoztatásával, a cigány múlt (történelmiség) szakításával a teljes integrációt követjük, addig az említett országokban „tiszteletben” tartják a cigány szabadosságot, eredeti életkörülményeik változatlan tartásával, főleg vallási alapon igyekeznek szellemi felemelkedésüket elősegíteni, ezzel egyidőben gazdasági fellendülésüket biztosítani, egyrészt munkába állításukkal, a hagyományos kézművesség támogatásával, másrészt különféle állami, szervezeti, egyházi segélyekkel. Véleményünk szerint azonban — ezt a konferencián is kihangsúlyoztuk — a meglevő életforma sem ott, sem máshol nem alkalmas az integrációra. Franciaországban azokat a manus vagy szinti cigányokat, akik vallási szervezetbe tömörülnek, az egyháztól kapott okmány alapján, a hatóságok nem zaklatják. Az előadásokat követő viták folytatódtak a közös vacsorákon is. A résztvevők, a cigánykérdés rendezésében maximálisan tiszteletben tartották egyes országok gyakorlatát, részükről őszinte szándék és elemző vizsgálódás nyilvánult meg. Természetesen voltak éles viták is, különösen a magyar küldöttség álláspontja körül, miszerint Magyarországon minden cigány jobban beszél magyarul, mint cigányul, így az emberiség modell, a fundamentális alapérték cigányainkba nem a cigány nyelvvel, hanem a magyar nyelvvel épül be. A cigány nyelv több dialektusa alkalmatlan a kor politikai, gazdasági és kulturális értékeinek fogadására és közvetítésére. Mindezekkel együtt a magyarországi cigánykutatás igyekszik a magyarországi cigányság nyelvi, néprajzi értékeit felgyűj- teni, megmenteni, mint az egyetemes magyar kultúra részét.

Találkoztunk bádogvárosokban lakó manus cigányokkal, sőt 1956-ban disszidált, magyar oláhcigányokkal is. Egyikük Goman Nicola, akkor 17 éves volt, Budapestről érkezett Párizsba. Ma már nős, felesége francia gyógypedagógus, öt gyermeke van. Goman megtanította feleségét cigányul és egy kicsit magyarul is. Odakint szakmát tanult, hogy élni tudjon. Társai, akikkel hajdan disszidált, nem bírták a tempót. Életük nagy részét börtönben töltik.

— Párizs, pódengo fóro (a hidak városa), opre

23