Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 1. szám - KRÓNIKA
KRÓNIKA FIATALOK AZ NDK-BAN ' Ha Nyugaton jár az ember, gyak- 1 ran találkozik vendégmunkásokkal”. 1 Ezek — a többnyire hajdani gyarmatokból idesereglett emberek — kizá- '■ rólagosan önmagukkal törődnek. Dolgoznak, munkabért kannak és élnek, ahogyan tudnak. Amsterdamban egy esti kikötői séta után az utcai rendőr figyelmeztette a járókelőket: — Iparkodjanak kérem elhagyni a i kikötő környékét, ugyanis éjszaka i itt. ezen a tájon a ,,vendégmunkások” veszik át a szót.. . A magyar—NDK munkaerő-koope- 1 ráció immár tízéves múltra tekint 1 vissza és tartalmában teljesen más minden egyéb kapitalista típusú vállalkozásnál. A résztvevők szervezését, utaztatását, elszállásolását, munkahelyre történő elosztását kormányegyezmények alapján végezzük. A magyar fiatalok bekapcsolódnak az i NDK társadalmi szerveinek életébe. i illetve saját szervezeteket hozhatnak i létre. Fiainkat és leányainkat bérezés. 1 társadalombiztosítás és minden más 1 egyéb vonatkozásban ugyanazok a jo1 gok illetik m-'r mint a hazai ifjakat. Kormányunk gondoskodott arról is. 4 hogy az NDK-ban töltött idő alatt a fiatalok hazai munkaviszonyának folyamatossága ne szakadjon meg. hazatérve az ott szerzett szakképzettségüket elismerjék, és magasabb bérrel honorálják. A Magyar Népköztársaság berlini nagykövetsége külön munkaügyi osztályt állított fel. de a megyék kapcsolata is megmaradt a kint élő fiatalokkal. Az elmúlt tíz esztendő alatt Heves megyéből másfél ezernél több fiatal utazott ki dolgozni az NDK-ba, ahol különböző üzemeknél, vállalatoknál helyezkedtek el. Legtöbben forgácsoló, lakatos, elektroműszerész és építőipari szakmákban tevékenykedtek, illetve e szakmákból szereztek képesítést. Az idén megyénk — ipari adottságainak megfelelően — a gépgyártásban, a műszeriparban, a vegyi iparban és a híradástechnikai iparágban kapott szakmunkás- és betanított munkás keretet. Ha a munkaerő-együttműködés célját keressük, akkor kitűnik, hogy a legfőbb célkitűzések a következők: — a kiutazó magyar fiatalok ismerjék meg az NDK vállalatok magasabb műszaki, gazdasági és termelésszervezési színvonalát, az NDK élet- és munkakörülményeit. — sajátítsák el a német nyelvet, — a szakképzetlen dolgozók váljanak szakmunkásokká és esetleg új szakmát is szerezzenek. — fiataljaink hazatérve, szerzett ismereteiket saját üzemükben hasznosítsák és gvümölcsöztessék. Természetesen számunkra az a legfőbb kérdés, hogy fiataljaink hogyan hasznosítják tapasztalataikat idehaza? A válasz összességében pozitív! Vállalataink melegen érdeklődnek a fiataloktól az NDK-ban szerzett műszaki tapasztalataik iránt és hasznosítani is iparkodnak azokat. Sajnos a nyelvet legtöbben idehaza elfelejtik! Az illetékesek szervezett társalgási gyakorlatok szervezésével ezen segíthetnének . . . Szalay István REMENYIK-EMLÉKSZOBÁT AVATTAK Dormándon. Remenyik Zsigmond szülőfalujában, az egykori kúrián. Az emlékszoba kialakításához a községi tanács százezer, míg a megyei múzeumi szervezet 25 ezer forinttal járult hozzá. A kiállított dokumentumokat és tárgyakat az író özvegye adományozta a községnek, illetve a múzeumnak. PÁLYÁZATOT hirdetett a Heves megyei Múzeumok Igazgatósága. Téma: az új és a legújabb kori magyar történelem. XVIII. század elejétől napjainkig terjedő időszaka. A művek feldolgozhatják a fentebb említett évszázadok bármelyik tárgykörét — politikai, munkásmozgalom, hely-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet, valamint életmód — amely meghatározott területhez, társadalmi osztályhoz, réteghez kapcsolódik. A benevezők két kategóriában — ifjúsági és felnőtt — versenghetnek. A pályázat kétlépcsős, azaz kapcsolódik az országos akcióhoz is. EGRI SIKER SZÜLETETT a VI. kelet-ma- gyarországi amatőr filmszemlén. A versenyre négy megye — Szolnok. Borsod, Hajdú- Bihar és Heves — amatőr művészei neveztek be. Az öttagú zsűri 46 filmet tekintett végig. Heves megyét az egri Művelődési Központ Dziga Vertou klubja képviselte. Filmjük, a Falu a 449-es kilométerkőnél, egy apró község életének részleteit eleveníti meg. Megjelennek itt a múlt nehéz képei, a jelen pillanatai és a csírázó jövő. A 12 perces dokumentumfilmet a zsűri a leninvárosi tanács különdíjával jutalmazta. EGRI JÁRÁSI MŰVÉSZETI NAPOKAT rendezett a Megyei Művelődési Központ, valamint az egri járási hivatal művelődésügyi osztálya Mátraballa. Pétervására, Recsk és Tarnalelesz községekben. A megnyitóra a tarnaleleszi művelődési házban került sor. Ekkor fellépett a Vidróczki és az ózdi Kohász népi táncegyüttes, a fedémesi asszony és a szentdomonkosi népdalkórus is. * NEMZETKÖZI IFJÜSAGI SZABADEGYETEM címmel a TIT Heves megyei Szervezete idén ismét megrendezte külpolitikai előadás- sorozatát Egerben. A szabadegyetemen a Magyar Külügyi Intézet, a Külügyminisztérium és a Magvar Távirati Iroda munkatársai ismertették meg a résztvevőkkel az öt világrész legaktuálisabb politikai kérdéseit. A hallgatók képet kaptak a latin-amerikai helyzetről, a Kínai Népköztársaság külpolitikájáról, megismerkedhettek Afrika és Európa útjaival, valamint a legizgalmasabb ázsiai változásokkal. És bepillanthattak természetesen a Magyar Népköztársaság és a szocialista közösség külpolitikájába is. * JÓKAI ANNAVAL ÉS SOÓS ZOLTÁNNÁL találkoztak Karácsond község irodalomszerető lakói. A több mint 10 ezer kötetes könyvtár nagy látogatottságnak örvend, érdeklődéssel forgatják a község lakói a mai magyar írók, költők műveit. Ez keltette az igényt, hogv találkozzanak is a legnépszerűbb kötetek szerzőivel. A helyi könyvtár és a művelődési ház vezetősége e kérésnek eleget téve, az utóbbi időben rendszeresen megszervezte az írók, a költők és az olvasók találkozóját. A tervek szerint a karácsondi olvasótábor tagjai a jövőben újabb találkozók résztvevői lehetnek. HELYTÖRTÉNETI KÖR ALAKULT KÁPOLNÁN, a Hazafias Népfront, a művelődési ház és a történelmi hagyományait őrző és i ápoló lakók bevonásával. A kis közösség minden hónapban egv alka- j lommal találkozik és munkaterv alapján valósítja meg programját. Céljuk többek között a Kápolnához fűződő j történelmi események feldolgozása, megismertetése. Célul tűzték ki a községben levő emlékművek, emlékhelyek gondozását, a virágos falu mozgalom támogatását. Elhatározták, hogy falumonográfiát készítenek, rendszeressé teszik a krónika írását. Gyűjtő- és kutatómunkával összegyűjtik egy leendő falumúzeum kiállítási anyagát, a régmúlt és a közelmúlt tárgyi emlékeit. * i HETVENÖT ÉVE JELENT MEG AZ EGR, CSILLAGOK könyv alakban. A művet korábban a Pesti Hírlap közölte folytatásokban. Gárdonyi Géza legismertebb, máig is legkedveltebb regényét, az Egri csillagokat az író legjobb munkájának tartotta, s a kortársak is elismeréssel emlegették. Ezért ítélték oda az alkotónak a Magyar Tudományos Akadémia Péczelv-díját. Az elmúlt évtizedek során nemcsak hazánkban kelt el milliós példányszámokban, hanem felfigyeltek rá a külföldi olvasók is. || Gazdára találtak a német, az orosz, a bol- i gár, az észt. a finn, a lengyel, az örmény és a szlovák nyelvű kiadások is. * KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS NYÍLT november hónapban Gyöngyösön, a zeneiskola termében. Ez a kiállítás csupán csak számvetés volt. a helybeli képzőművészeti kör tagjainak időszakosan visszatérő kollokviuma. beszámolója. Ha kollokvium, minősíteni is illik. Érdemjeggyel kifejezve a végzett munka értékét. Bármennyire is amatőrök, a művészi igénv ott mocorog bennük, és ez nem csupán a munkájuk színvonalának meghatározására szolgál. A kíváncsi szemlélődő feltétlenül talált a kiállítás sokszínű és sokrétű anyagában neki tetszőt. Nem is egyet. Ha azt vesszük, ennél többre nem is vágyhatott egyetlen alkotó sem. Hatni a művel az érdeklődőre, a közönségre. a művészet barátaira, érzelmeiket befolyásolni, ez minden alkotás lényege. PERBEN címmel jelent meg, a Hevesi Szemle gondozásában, Moldvay Győző gyűjteményes verseskötete. A költő több évtizedes munkásságának legjavát gyűjtötte össze ebbe a kötetben, amelynek sajátos és külön értékét adja, hogy Csohány Kálmán grafikái illusztrálják a kötet verseit. ADY-SZOBROT AVATTAK BODONYBAN, a község felszabadulásának 32. évfordulóján. A bronz mellszobor Szőlősi Enikő szobrász- művész alkotása. A művelődési ház előtt felállított szobor talapzatán a nagyközségi tanács vb-titkára helyezte el a falu lakóinak és vezetőinek koszorúját. A FÜZESABONYI jARAS FÖLDRAJZI NEVEIRŐL könyv jelent meg a közelmúltban, a Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadásában. Az anyag összegyűjtésében dr. Pelle Bé- láné középiskolai tanár elsősorban tanítványainak segítségére alapozott, de támogatták kollégái is. Ennek köszönhető, hogy a kiadvány mintegy ötezer nevet és névváltozatot közöl. Természetesen számíthattak a járási hivatal, az egyes tanácsok, termelőszövetkezetek megértésére is. 64
