Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 1. szám - MÚLTUNK JELENE - Kovács Ákos: A hatvani Grassalkovich kastély és vendégei
MÚLTUNK JELENE A hatvani Grassalkovich kastély és vendégei Néhány hónappal ezelőtt értékes fotódokumentációs anyagot vásárolt a Hatvány Lajos Múzeum. A közel kétszáz darab felvételt Bojár Sándor fotóművész 1936- ban készítette, a hatvani Grassalkovich kastélyról. Ennek a kultúrtörténetileg hallatlanul fontos gyűjteménynek a leltározása közben arra gondoltunk, hogy megpróbáljuk összegyűjteni mindazokat a dokumentumokat, melyek a hatvani kastélyról eddig előkerültek. Sikerült is több olyan, kevésbé ismert adatot találnunk, mely főleg a Hatvány család művészetpártoló tevékenységével, a Hatvanban megfordult vendégekkel, s magával a kastéllyal kapcsolatos. Egy különös véletlen során megmaradtak azok az alaprajzok, feljegyzések is, melyeket Doktay Gyula mérnök, a hatvani múzeum első igazgatója készített a kastélyról. Ezek az alaprajzok szintén a harmincas évek közepén készültek és jól kiegészítik Bojár fényképfelvételeit. * A hatvani Grassalkovich kastély déli homlokzatán a következő szöveget vésték egy kis márványtáblára: MŰEMLÉK Grassalkovich kastély építtette Grassalkovich Antal, átépítette Jung József pesti mester 1763 körül. A tábla felirata többszörösen is pontatlan. Nem említi, hogy a Grassalkovich család melyik tagja és mikor építtette a kastélyt. Arról is hallgat, hogy Jung József pesti mester átépítése miből állt. A magyar főúri arisztokrácia történetében is kimagaslóan nagy ívű pályát befutott Grassalkovich család közül egyedül a nagyapa, Györöky Grassalkovich I. Antal (1694—1771) volt az, aki néhány évtized alatt Magyar- ország legvagyonosabb, politikailag pedig igen jelentős befolyással bíró erővé emelte a családot. A jóindulatú, de tehetségtelen fia, Grassalkovich II. Antal (1734—1794) és a család egész vagyonát elherdáló unokája, Grassalkovich III. Antal (1771—1841) halála után a hatalmas birtokból nem maradt semmi. Pedig a nagyapának sokat kellett küszködnie, hogy a Nyitra megyei köznemesi családból — ahova született — ki tudjon emelkedni. Először kegyesrendi, majd jezsuita gimnáziumba jár. Jogi pályára készül. Huszonhárom éves, mikor kincstári ügyész, majd jogügyi igazgató és kamarai tanácsos. 1727ben a Neoaquistica Commissio elnöke. 1732-ben bárói, 43-ban grófi rangot kap. 1748-ban a magyar királyi kamara elnöke, koronaőr, belső titkos tanácsos, több vármegye örökös főispánja, főlovászmester. 1751-ben gödöllői birtokán fogadja a királynőt, akinek a legbizalmasabb tanácsadója. 17l67-ben a Szent István rend nagykeresztjét Mária Terézia saját kezűleg nyújtja át kedvenc hívének. „.. .Ifjúságomtól fogvást, mihelyst az Űr Istennek szent áldásából módom adódott, az ő dicsőségére majd szüntelenül templomokat építtettem..— írja végrendeletében Grassalkovich. De nemcsak a sződi, ecseri, debrői, kompolti, isa- szegi, hatvani stb., összesen mintegy harminckét templom plébánia őrzi nevét, de igen sok világi épület is. A bajai, bükkösi, pozsonyi, gödöllői, pesti, komjáthi, gernyeszegi vagy hatvani kastélyok olyannyira egyéni zamatú ízlésről árulkodnak, hogy azt a későbarokk, már34
