Hevesi Szemle 5. (1977)

1977 / 4. szám

I •• Iniciálé „Előre! Idő robbanj.. — vezényelte mintegy a forradalmat és a forra­dalmi időt Majakovszkij. Es a történelem, az osztály - mozgás, a forradalom törvényei előre vitték az időt és robbantották a múltat, hogy az újuló idő hátán induljanak győzelemre a jövőért. Kevés oly története van az emberi történelemnek, vagy megfordítva, ke­vés az olyan történelmi fordulója az emberiség törté­netének, amely egyszerre múlt és jelen is. Egyszerre történelem és történet, egyszerre biflázni való tan­anyag az iskolákban és az élők emlékezése, anekdo- tázó visszarévedése a hősi korszakra: egyszerre fel­szaggatható seb, amely a könnyekre és a vérre emlé­keztet és büszke mosoly, amely a győzelemre Előre! Idő robbanj... Vörös Madár lesz az égen az úr... S a „vörös madár” ím hatvan év alatt beszár­nyalta mind az öt kontinenst, fészket vert mindenütt és otthonra lelt a világ harmadán. A költői óhaj és jóslat, amely százmilliók óhaja és jóslata, reménye, bizodalma és hite volt egyszerre ma olyan valósága a Földnek, amellyel számolni, amelyet kikerülni, amelyről tudomást nem venni — nem lehet. Mélysé­ges ostobaság lenne. A Nagy Október eszméje ma a világ uralkodó eszméje lett, amellyel az érdemesség látszatát is felkelteni egy disputában csakis az eszme felvett, bár kifordított köntösében lehet csak. Hogy nem egészen tisztán látók az októberi eszmét lássák vélni felfedezni, a marxizmus—leninizmus gondolatát, az e gondolatot „jobbítani” akarók talárja alatt. 1917 jubileuma, a hatvanadik, ünnep az egész világnak és ünnep az egész világon. Olyan ünnep, amikor voltaképpen az emberiség önmagát ünnepli, amikor egy ország, a Szovjetunió nemzeti ünnepét a világ munkásosztálya „kisajátítja” önönmaga számá­ra, és minden dolgozó, haladó réteg számára: a saját­jának tekinti. Nem egyszerűen az illem diktálja hát, hogy annak tekintjük mi magunk is, magyarok. Az illem is, hiszen nagy barátunk életének jelentős ju­bileumi állomásáról van szó. De ünnep a lenini októ­ber azért is, mert nélküle nem lett volna 1919, nem jött volna el 1945 és aligha éltük volna meg békében az 1977-et is. Ünnep a lenini október azért is a szá­munkra, mert győzelmének kivívásában, az interven­ciósok leverésében ott voltak, harcoltak a magyar internacionalisták tíz- és százezrei. A szovjet állam megteremtésénél ott bábáskodtak népünk legjobbjai, akik tudták, érezték, hogy a Szovjetunió léte alapve­tően változtatja meg a világ arculatát. S amit tudtak, éreztek, amiért harcolták, amiben hittek és bíztak, — mind annak köszönhető, hogy a magyar nép is megindulhatott a felemelkedés útján. Az 'eltelt több mint harminc esztendő alatt soha, egyetlen percben sem kellett magunkra hagyatva érezni önmagunkat, soha egyetlen perc nem volt olyan, amikor ne számíthattunk volna — és számí­tottunk is oly sokszor — a szovjet nép, a szovjet állam, a szovjet kommunisták soha meg nem szűnő sokoldalú segítségére. Oldalakat töltene meg csak a kapcsolatok rendszerének felsorolása is. Köteteket e kapcsolatok mélyebb, szélesebb elemzése. Es könyv­tárakat. ha e politikai, gazdasági, kulturális, társa­dalmi kapcsolatoknak minden ágát megírnánk és méltatnánk is egyben. Es aligha férne el egy könyv­tárban is mindaz az emlék, amelyről népünk fiai. lámpái számolhatnának be a szovjetországban tett út­jaikról szólván, a szovjet emberekkel való találkozá­sukat felelevenítendőn. Alig, vagy talán nem is akad manapság már olyan m.nmiar ember, akit ne fűzne személyes ismeretséa. jó barátság egy-egy szovjet emberhez, s alig akad, jinnv talán nincs is olyan, aki ne tudna az immár több évtizedes barátságról történetet, vagy történe­teket mondani. Es mindez fordítva is így igaz. Bárhol, bármerre is fordul meg a hatalmas szov­jet államban a kis Magyarország fia, mindenütt talál­kozik olyanokkal, akiknek a szeme őszintén csillan fel. ha a magjjar népről hall, mert vágji szeméhies emlékei vannak rólunk, hazánkról, vaajj pedia sokat olvasott, hallott a felszabadult magyar nép mai éle­téről. történelméről. Ez a kölcsönösség egymás sorsá­nak. életének jó ismeretében, terveink, céljaink azo­nossága a jövőt illetően, ez az eg ifik legbiztosabb alapjai a két nép barátságának is. A jubileumi ünnepségek elmúlnak. Jönnek a „szürke” hétköznapok. Azok, amelyeknek teremtő, munkás voltuk nyújt alapot a következő jjibileumok- hoz, és amelyek eddig is lehetővé tették, hogy a má­sodik világháború rettenetes vérzivatara után ne csak talpra álljon a meggyötört, de a győzelemben oh/ kitartó szovjet nép, hanem oly erőt kölcsönözzön hazájának, amely bizton megvédi önmagát és baráta­it is mindennel, és mindenkivel szemben. Előre! Idő robbanj... Es a világ több mint harmadán e „vörös madár” az úr.

Next

/
Thumbnails
Contents