Hevesi Szemle 5. (1977)

1977 / 2. szám - KRÓNIKA

c KRÓNIKA A Bükk és a Mátra A Mátra—Bükk üdülőterület az ország idegenforgalmi jelentőségű tájegységeinek rangsorában a legelsők között szerepel. A Mátrában nem csupán az ország te­teje a Kékes vonzza a látogatók tízezreit, hanem minden más is, amit itt talál az idegen és a hazai vendég. A mátrai kis falvak, a szubalpini klíma, Mátrafüred, Párád, Galya, a sátói tengerszem mind mind egy-egy gyöngyszeme a látnivalók­nak. A Bükk kiesebb, — ha szabad így mondani — vadregényesebb tájai mész­kősziklái és barlangjai, eldugott hűsvi­zű forrásai a romantikus lelkeket is ki­elégítik. A lipicai ménes, a szalajka-völ- gyi fátyolvízesés, az Istállóskő, vagy a bükki őserdő szintén felejthetetlen lát­ványt jelentenek a vendégeknek. Kincseinket óvni kell! A természetre vigyázni kell, hogy sértetlen maradj ónak drágakőnél is értékesebb ajándékai, ön­magunktól kell megvédenünk a termé­szetet azért, hogy teljes természetességé­ben a miénk maradhasson. A Bükk ma már Nemzeti Park. Az or­szág második Nemzeti Parkja a Horto­bágy után. Törvény védi a bükki tebre- ket, a hajdan ősember lakta barlango­kat, fáit, növényeit, vadállatait, madara­it és mindazt, ami kedves nekünk. Igen! A törvény parancsolt megálljt a meg­gondolatlanoknak, a felelőtleneknek, a pusztítóknak. Meg kell menteni a termé­szetet, tisztán kell tartani a hegyóriá­sok tüdőt tisztító levegőjét, tilos elszeny- nyezni a források vizét és mindazt, ami számunkra annyira kedves. A Mátra és a Bükk az egyetlen olyan terület Magyarországon, amely hegyvi­déki, magaslati üdülésre alkalmas. Hegy­vidékeink Európa-szerte nyilvántartott kultúrtörténeti értékekkel rendelkeznek. Vigyáznunk kell rájuk, fejlesztenünk kell valamennyit! Soha ennyi idegen nem fordult meg a Mátrában és a Bükkben, mint éppen napjainkban. Mindez szükségessé tette a két hegység üdülőterületi tervének elké­szítését. E terv szerves részeként látott napvilágot a mátrai üdülőterület tájren­dezési programja, amely a fejlesztésnek konkrét erdészeti, szakági feladatait ösz- szegezi. A program célja, hogy erdő- gazdálkodás zavartalanul beilleszkedhes­sen az üdülőterület fejlődésébe és, hogy az erdészet ezt a fejlődést a saját eszkö­zeivel segítse. A program végrehajtásával az üdülőer­dők területe tízszeresére növekszik. Négy autós központ, 17 autós pihenő, 15 leálló és kilátóhely kialakítása várható ebben a térségben éppen a program jóvoltá­ból. A gyermekek részére 36 kisebb na­gyobb játszóteret, pihenőerdőket, sport- és egészségügyi célokat szolgáló pályák létesítését irányozza még elő a terv, amelynek megvalósulása folyamatban van. A Mátra—Bükk Intéző Bizottság nagy lelkesedéssel és nem kevés eredménnyel esztendők óta dolgozik. Munkájuk gyü­mölcsét mind többen észrevesszük és ál­dásos működésüket támogatjuk. A magyar középhegység e két gyöngy­szeme féltve őrzött kincsünk, büszkesé­günk. Rajtunk múlik, hogy szépsége, eredetisége az útókor számára is meg­maradjon. . . — szalay — AKTÍVAÜLÉST TARTOTTAK EGERBEN a megyénkben élő és dolgozó alkotóművészek, valamint a szövetségek és műhelyek képvi­selői. A művészeti munkával foglalkozó in­tézmények vezetőit a megyei pártbizottság hívta össze. A tanácskozáson Bereczki Lóránd, az MSZMP KB munkatársa néhány vitaindító előadással határozta meg a művészet társa­dalmunkban betöltött helyét és szerepét. A megyei tanács általános elnökhelyettese Heves megye művészeti életéről adott ke­resztmetszetet. Mint mondotta, a megyének nincs önálló művészeti intézménye, a köz- művelődési hálózat épületei elavultak, azo­kat fejleszteni kell. A hiányosságok mellett azonban olyan eredmények is születtek, amelyek jogossá teszik az igény és a szán­dék megfogalmazását: a jövőben arra kell törekednünk, hogy Heves megye az ország egyik kulturális centruma legyen. KI TUD TÖBBET AZ EGRI VÁRRÓL? címmel vetélkedőt hirdettek meg az egri Dobó István Vármúzeum munkatársai a megyeszékhely gimnáziumi és szakközépis­kolás diákjai, valamint a szakmunkásképző intézetek tanulói számára. A fiatalok időben megkapták az ajánlott és a kötelező irodalom jegyzékét, ebből tisz­tességgel felkészülhettek. Természetesen az is előírás volt. hogy a helyszínt is megis­merjék. s a látnivalókat összekapcsolják az elméleti jellegű anyaggal. A kérdések felö­lelték a gazdag hagyományokkal rendelkező erősség krónikájának majd minden fontos mozzanatát. A vetélkedőn első lett a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépisko­lát képviselő gárda. A GÁRDONYI GÉZA TÁRSASÁG megtar­totta rendes évi közgyűlését az egri Megyei Könyvtárban, amelyre immár negyedik al­kalommal került sor. Az ülésen a társaság elnöke tartott beszá­molót az elmúlt évben végzett munkáról, majd előterjesztette az 1977-es esztendőre javasolt munkatervet. Az eddigiekhez hasonlóan a programban ismét kiemelt rendezvényként szerepelnek majd a felolvasóülések, a műhelybeszélgeté­sek s a már hagyományos nrózamondóver- seny megszervezése is. Az idén ezen kívni sor kerül majd az Adv-emlékünnepélyre, valamint Nagv Miklós Heves megyei nép- balladák és Lőkös István—Nagv Sándor He­vesi antológia című munkáinak kiadásá­ra is. A Gárdonvi Géza Társaság közgyűlése a munkaterv megvitatásával zárult. * A MAGYAR NYELV HETÉNEK megyei rendezvénysorozata az idén is tartalmas, változatos programot kínált az érdeklődők­nek. Az egri megnyitó után dr. Bakos József, a nyelvtudományok kandidátusa beszélt ar­ról, hogy az idegen szavak milyen szerepet töltenek be mai nyelvhasználatunkban. A helyi nyelvészek ellátogattak a megye- székhely gimnáziumaiba, szakközépiskolái­ba és a szakmunkásképző intézet tanulóit is felkeresték. A községekben is sor került előadásokra. Demj énben a társalgási nyelv­ről, Istenmezején, a fiatalok beszédének jel­legzetességeiről, Verpeléten a helyesírás és az élet összefüggéseiről esett szó. SZOVJET IRODALMI ESTET rendeztek a szovjet irodalom remekeiből Egerben, a Me­gyei Művelődési Központban, Érzékeny lé­lekkel címmel, neves előadók: Keres Emil, Kossuth-díjas, Kohut Magda érdemes mű­vészek, valamint Győry Franciska, Rab Edit, Somhegyi György és Verdes Tamás közreműködésével. KÖZSÉGI PARK LÉTESÜL társadalmi ösz- szefogással Hevesen. A Nyitrai tó náddal övezett, vízzel, szeméttel borított területét a lecsapolás után községi parkká alakítják át. A Hazafias Népfront nagyközségi bizottsá­gán belül megalakult az a munkacsoport, amely a rendezési tervet elkészítette. Az öt­let gazdái nem maradtak magukra, ugyanis jelentkeztek a mecénások. Az állami gazda­ság Petőfi szocialista brigádja például a le­endő játszótér hintáinak elkészítését vállalta. A Rákóczi termelőszövetkezet gépeket, szál­lító járműveket biztosított, s ezen felül száz­ezer forintot adott a majdani KRESZ-park felszerelésének vásárlására. * A DIÁKOK KULTURÁLIS SEREGSZEM­LÉJÉT a KISZ fönnállásának 20. évforduló­ja tiszteletére a Megyei Művelődési Köz-'; pontban rendezték meg. Kilenc kollégium huszonöt műsorszámmal — versek, dalok, tánc- és citerazenekarok, néptánccsoportok és irodalmi színpadok — hetekig készülődtek és házi elődöntők során dőlt el, hogy kik lesznek legméltóbbak a be­mutatkozásra. A műsorra a koronát a Mikófalvi lakodal­mas játék tette rá. Közönségsikere még a fiatal nézők közt oly népszerű egri Mező Imre Szakmunkásképzős, illetve Fiúkollégis­ta tánczenekarét is megelőzte. DIÁKTÁRLAT NYÍLT a gyöngyösi mező- gazdasági főiskola klubjában. A hímzett té­rítőkét, a népi mintákkal díszített blúzokat, a mindennapjainkat bemutató fotókat, va­lamint a grafikákat a hallgatók készítették. A diákok legszebb munkáiból készült kiál­lítást a főiskola igazgatója nyitotta meg. KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉST rendez­tek Egerben a Megyei Könyvtárban a köz- művelődéssel foglalkozó Heves megyei szak­emberek részére. A megjelenteket a könyv­tár igazgatója köszöntötte. Ezután Fábián Zoltán író, a Magvar írók Szövetségének titkára tartott vitaindító elő­adást az olvasómozgalomról. Az előadást kerekasztal-beszélgetés követte, ahol a részt­vevők elmondták véleményüket az említett témáról és a közművelődés aktuális kérdé­seiről. A GÁRDONYI GÉZA DIÁKNAPOKON ápri­lis 29-től május 1-ig négy megye — Nógrád. Szolnok, Pest és Heves, valamint a főváros néhány kerülete — fiataljai vesznek részt. Az utolsó táj értekezletet a rendezvénysoro­zattal kapcsolatban megtartották. A végleges program szerint a nyitóünnep­ség a Dobó téren lesz. Ekkor adja át a vá­rosi tanács elnöke a megyeszékhely kulcsát a diáktanáos elnökének. Este a fáklyás fel­vonulás után politikai műsort rendeznek az eeri várban A programban ezután klubta­lálkozók. művészeti bemutatók megrendezé­sére kerül sor. * 20 ÉVES A MUNKÁSŐRSÉG címmel Eger­ben, a Fegyveres Erők Klubjában kiállítás nyílt, amelv bemutatta a munkásosztály fegyveres alakulatának fejlődését, alakulásá­tól napjainkig. A kiállítást — ahol az ér­deklődők eredeti felvételeket, dokumentu­mokat tekinthettek meg — a munkásőrség megbízott parancsnoka nyitotta meg. A ki­állítás megnyitása előtt bensőséges ünnep­ség keretében emlékeztek meg a munkásőr­ség megyei parancsnokságán hazánk felsza­badulásának 32. évfordulójáról. Ezt követően kitüntetéseket és jutalmakat adtak át több munkásőrnek, a szocialista társadalmunk építésében, a munkásőri feladatok végrehaj­tásában huzamosabb időn át tanúsított ki­emelkedő helytállásuk, példamutató szolgá­latuk elismeréséül 04

Next

/
Thumbnails
Contents