Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Ebergényi Tibor: A Bibi és a Rembrandt
„A szecesszió az egyén nevében az egyénért lázad a társadalom ellen olyan életviszonyokért, amelyek az ember számára a teljes élet kialakítását biztosítják: az örömöt, szépséget, harmóniát, az életet, mert nincs más ezen kívül. A szecesszió ereje társadalmi indulatában van, szenvedélyes megformálásában, messianisztikus megváltáshitében. Gyengesége: naivitása: morális utópiz- musában.” (Juhász Ferencné). Leszámolt a történeti regények egyeduralmával, az idealista-pozitivista történelemszemlélettel, a történelmet szubjektív élménnyé formálta, lehetőséget teremtett a háborút követő években különböző modernista irányzatok számára, utat nyitva a valóság új megközelítésére. Bródy korábban írt egyfelvonásai — A fejedelem, Mátyás király házasít, Lajos király válik — és a késői Rembrandt is történelmietlen szecessziós játékok. Ez is oka annak, hogy a pesti színházlátogató közönség és közízlés miért nem értette meg ezeket a drámákat. (A színházak Herczeg Ferenc drámáinak sikerétől voltak hangosak.) Nem nagy korokat, hanem nagyságukban is esendő embereket akart bemutatni. Gárdonyi a történeBRÓDY: „Ki az, aki nem koldusa a másiknak? Csak az, aki halott ember, az mondhatja, hogy gazdag: nincs szüksége semmire.” „Mi az emberi élet eredménye? A halál, a halál az eredmény. Élni jó és dolgozni jó, az eredményeket azonban lenézem.” „Az új szülött és a leöregedett egyaránt ocsmány. Az életbe belépni és az életből kimenni: születés és a halál ugyanaz.” „Senkije sem volt, semmije sem volt, mindene volt.” „A hölgyek akármilyen szépek és fiatalok vagy öregek és csúnyák legyenek is, a képhez nem értenek, Csak az tetszik nekik ami rossz, sekély, vagy ami még nagyobb hiba: a csinos.” „Nem tudunk mi semmit, ha tudnánk valamit, se orvos, se családja nem halna meg soha.” „A természetben és a teremtésben jöttek egymásután a nemzedékek és csak a sorrend lelke és lénye békétlenkedik gyümölcsben, emberben, akárcsak az úgynevezett látszatokban, amelyeket néha csillagnak nevezünk. Ha tudna haragudni és kétségbeesni egy hirtelen lehulló csillag, hogy haragudnék és kétségbeesnék.” „A genie egy halandóban hirtelen nem áll elő, sok fórumon kell átmennie, amíg a világ számára megérik.” lem mozgató erejét keresi és ezt a nagy emberek hőstetteiben ismeri fel. Bródynál Amszterdam azonos a századvégi Pesttel, gazdag polgáraival, hiúságaival, olcsó sikereivel és nélkülöző tömegekkel. Sárga ködben úszó táj, nyúlós, piszkos, esőmosta falu és akácok, ez volt akkor Iharszeg, a szegénység, kihasználtság, elmaradottság jelképe. Emberei Az én falum felnőtt nemzedéke, a háborúban megnyomorított, járványtól tizedelt nép: a szecskahajú Kis István, Veres Adám, bacsó Pálfi Antal. AFORIZMÁK ÉS MEDITÁCIÓK A szecesszió a miniatúrák művészete, kedvez az apró formáknak, a díszítőelemeknek, a paradox megoldásoknak, ötleteknek. És noha hívei az élet nagy kérdéseiben gondolkodnak, azt felbontják alkotóelemeire. Ezek a mozaiklapocskák közelről, kézbe véve maguk is kis remekművek, csillámló darabjai az író ötleteinek, ugyanakkor magukon hordozzák hőseik jellemét. A szecesszió írói szívesen éltek az aforizmák sűrített műfajával, életbölcsességekkel, olykor paradoxonokkal: GÁRDONYI: „Nem az a boldog ember, aki milliókat tud szerezni, hanem, aki, úgy tud szegény lenni, hogy nem érzi a szegénységet.” „Életünk minden története egy levél a memóriánk fáján. Egyre kisebb-kevesebb a levél, egyre több, ami lehull.” „Mi siránkozunk, ha valaki megboldogult? Ha testi börtönéből kiszabadult és visszanyerte szárnyait. Ha azt tanítanák, hogy a halottaknak ez öröm ünnepe, a teremtő képe nem volna olyan szívetnyomasztó.” „Gonosz állat az ember, Bizonyság erre minden kerítés és lakat.” „A nő olyan fele a férfinek, mint nappalnak az éj, lombnak a virág.” „Az idő végtelenségében minden eltörpül, amit ma nagynak látunk. Izgalmaink nagysága mindig arányos az elménk kicsinységével. S gyengeségével.” „A nemzetek nem testi nyájak és csordák és kondák és mének, hanem lélekrajok a nagy mindenségben. Ahány nemzet, annyi különböző lélekraj. Más időben telepedtek erre a Földtekére és más más időben távoznak innen. S aszerint költöznek 2—3 ezer évi ittidő- zés után más más csillagra, amint a to- vábbtökéletesedés törvénye rendeli.” „A lélekraj vezetői és világosítói azok az egyes lelkek, akik akara-tuk vagy értelmük erejével vagy érzelmeik szépségével kiválnak a sokaságból és az 48
