Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Sugár István: Markhót Ferenc
ben stb ... 46. r. vádlott viszont.. Ez sok, túl sok egy főszolgabírónak! Tüzes, láncos ménkű! De nini, a Náci talán tud segíteni! Ki ez a Náci? A hajdúk gyöngye. Lázas igyekezettel úgy tömöríti a semmit, akárha főszolgabírónak készülne. Iszik, mint a gödény. Hazudik, mint a veres kutya. Meg van kenve mindenféle hájjal. Nos, Náci teendője leend félrehívni a 17. és 46. r. terhelteket, s rájuk adni az ijeszt, hogy így-úgy, az ítélet nagyon súlyos lesz. Ám, ha akarják, ő (mármint Náci) szívesen eljár az érdekükben, kimesterkedi, hogy újra kihallgassák őket. Náci tehát beparancsoltatik, s közöltetik vele, mi volna a teendője. Náci okos ember. Megy minden, mint a karikacsapás. A két bajba jutott Náci révén pótkihallgatást kér és kap. Persze, volt eszük, most már tagadtak. Előbb nem értették jól a kérdést. Náci siet persze aprópénzre váltani a két paraszt hálálkodását, ítélethirdetés után meghivatja magát pár pohár borra a Rókafúróba. Az ítélet öt percen belül kész. „A főszolgabíró 1—52. r. terhelteket felmenti a vád és következményei alól, mivel tagadásukkal szemben nincs bizonyíték.” A falióra sétálója háromnegyed tizenegyet mutat. Fáni néni rögtön csapol. Ideje, hogy felcihelödjünk! Főnököm elégedett. Az alsótárkányiak is elégedettek. Legelégedettebb persze a Náci hajdú. A Rókafúróban nem issza, de vedeli az ajándékbort. El is ázott cudarul. Két karon vezették haza. (Karó, karó, kis korsó!) ♦ O ♦ A régi közigazgatás nem járt ám mindig ólomlábakon, fürge is tudott lenni, csakhogy ahhoz persze Fáni néni söre, meg a Rókafúró bora kellett. Hát a káptalan? A kárvallott? Ördög bújjék a más macskájába, csak az érnénk tartsa fel a farkát! (Kolacskovszky Lajos). Híres emberek a megye életéből Markhót Ferenc A XVIII. századi magyar orvostörténet kimagasló személyisége Markhót Ferenc, Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék főorvosa. Működésének legjelentékenyebb vonatkozásaiban szorosan kapcsolódik Eszterházy Károly püspök kulturális városfejlesztő elgondolásaihoz. Bár utca, portrészobor s két emléktábla is őrzi emlékét, de tapasztalataim szerint még mindig sokak előtt ösmeretlen a nagy magyar orvosdoktor életműve. PÁLYAKEZDÉS A kutatás jelenlegi állása szerint 1718 körül Vitten- cen, a kis Nógrád megyei faluban látta meg a napvilágot. A tehetséges és törekvő fiatalember fizikus-orvosi, azaz doktori tanulmányait a kor egyik legjelesebb egyetemén, az olaszországi bolognain folytatja, s ott szerzi meg diplomáját is. A Heves megyei Levéltár a vármegyei közgyűlési iratok című állagban őrzi a Bononia-i (bolognai) diploma másolatát. A patinás univerzitás oklevelével a tarsolyában köny- nyűszerrel jut tekintélyt és gondtalan életet biztosító állás birtokába. Bihar vármegye tiszti főorvosa lesz Nagyvárad székhellyel, sőt elnyeri Forgách váradi püspök udvari orvosi tisztét is. A gyógyvizekkel már váradi tartózkodása alatt elkezd foglalkozni a közeli nagy hírű Püspök- és Félix-für- dő kapcsán. Orvosi tudása messzeföldön híressé teszi nevét és személyét. Az éber és maga körül jó szakembergárdát kialakító gróf Barkóczy Ferenc egri püspök is felfigyel a javakorabeli orvosra, és szokásához híven megbízottakat küld 1758-ban Nagyváradra Markhóthoz, hogy azok Egerbe csalogassák a jeles férfiút. Láthatóan sikerül a „szakembercsábítási akció”, mert a Bihar megyei főorvos vállalja a Heves megyei, illetve egri megbízatást. AZ EGRI GYÓGYVÍZ APOSTOLA Egerben nem csupán Heves és Külső-Szolnok vármegyék tiszti főorvosa lesz, de ő a püspök és nagy udvartartása, sőt a papnevelő intézet orvosa is. Az ő felügyelete alá tartozik a nagy kiterjedésű megye minden rendű s rangú egészségügyi kérdése, — akár csak mai utódának. Különösen nagy szerepet játszik a járványok leküzdése terén kifejtett munka. 0 felügyel az egri, a gyöngyösi és a hatvani gyógyszertárakra, melyeket előírásszerűén, rendszeresen ellenőriz. A kórházak egészségügyi felügyelete is a feladatai között szerepel. A keze alatt járásonként 1—1 alacsonyabb képesítésű orvos, úgynevezett kirurgus, sebészorvos áll. Különösen nagy gonddal végzi a bábák szakmai ellenőrzését. — A megyeszékhelyen egész sor orvos működik. Az országos egészség- ügyi főhatóságnak, a Helytartótanács egészségügyi osztályának küldött jelentésből tudjuk, hogy például 1784-ben Eger városában három medikus tevékenykedett, de mellettük még 9 kirurgus, sebész is működött. Markhot két medikustársa is külföldi diplomával rendelkezett: Bécs- ben szerezték képesítésüket. A 9 kirurgus közül három bécsi, három magyar képesítésű, de háromnak semmiféle bizonyítványa nem volt. A szülések levezetésében tevékenykedő bábák száma ekkor 5 volt. Egy kirurgus, nyugat-európai szokás szerint a fürdőben, jelesen a püspöki melegvizű fürdőben működött, ott kúrálván elsősorban betegeit. Markhót Ferenc örök értékű orvosi munkássága elsősorban is az egri gyógyvizekhez kapcsolódik. A Helytartótanács 1762-ben elrendelte az ország valamennyi megyei főorvosa részére a megyéjük területén található ásvány- és gyógyvizek felkutatását és leírását. A rendelet tájékoztatást kért arról, hogy a kérdéses vizek hol fakadnak, milyen ásványi anyagokat tartalmaz58
