Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 1. szám - HAGYOMÁNYOK ÉLETE - Sebestyén János: A KISZ zászlóbontása Heves megyében
ellenforradalom felszámolását, a szocializmus építését. Ekkor az ellenforrada'márok még nem hátráltak meg végleg. 1956 decemberében felfegyverzett ózdi és miskolci ellenforradalmárok segítségével nyílt fegyveres akciót robbantottak ki Egerben, ahol a karhatalomnak fegyverrel kellett válaszolnia és szétverni őket. 1956 novemberében, decemberében a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjának lenni azt is jelentette, hogy fegyvert kellett fogni. Kimenni az utcára, az üzemekbe. Szembeszállni az ellenforradalmi uszításokkal. Bátran ki kellett állni a magyar—szovjet barátság és a Kádár-kormány mellett. Mindezek tudatában a fiatalok közül is igen sokan ké ték felvételüket az MSZMP-be. Elsősorban a volt fiatal MDP-tagok és volt DISZ-vezetők jelentkeztek a pártba. A megyében 1957. február 10-én már 1624 fiatal volt tagja az MSZMP-nek. Elsősorban az ifjúmunkások kérték felvételüket. így például Petőfibányán a fiatal bányászok közül 1957. február 1-ig 94 fiatal párttag volt. A számok szinte naponként változtak úgy, hogy a következő másfél hónapban a fiatal párttagok száma a duplájára emelkedett. Ebben az időben a párt legfontosabb feladata volt az ellenforradalom fegyveres erőinek teljes szétzúzása, az ellenforradalom okozta zűrzavar tisztázása, a termelés beindítása. A megyei pártbizottság kezdeményezésére 1957. január 19-én tartották meg a megyei kommunista ifjúsági aktívát. Az aktívaülésen kettős feladatot jelöltek meg az ifjúság számára: segítsék a területi pártalapszervezetek újjászervezését, megerősítését, és az ifjúság széles tömegei között biztosítsák a kommunista befolyást. Ezeken az összejöveteleken választották meg a megyei, járási és városi kommunista ifjúsági bizottságokat. A megyei kommunista ifjúsági bizottságnak 11 tagja volt. Vezetőjének és egyben a megyei kommunista ifi-titkárnak Szabó Imrét választották meg, aki korábban a DISZ megyei bizottság titkára volt. Valamennyi kommunista ifjúsági bizottság a pártszervek mellett működött. Segítséget adtak a párt ifjúságpolitikájához és megbízást kaptak a réteg-ifjúsági szervezetek létrehozására. A megalakult réteg-ifjúsági szervezetekben biztosTot'ák a pártvezetést, segítették az önálló egységes ifjúsági szervezetnek, a KISZ-nek az előkészítését. A RÉTEGIFJÚSÁGI SZERVEZETEK MEGALAKULÁSA A megyében elsők között alakult meg egyes ipari üzemekben a Magyar Forradalmi Ifjúsági Szövetség, a MAFISZ a régi DISJ -vezetők irányítása alatt. A megyében mindössze 17 MAFIJZ-szervezet alakult. Nagy bázisa nem volt. A párttól való függetlenséget ugyan nem hangoztatta, de a központilag kiadott dokumentumaiban ez a nézet szerepelt. A MAFISZ szervezetében is egyre inkább megfogalmazódott, hogy a párt ifjúsági szervezetére szükség van. A KISZ-alapszervezetek megalakulásakor, mindjárt 1957. márciusában a 17 MAFISZ-alapszevezetbő! 12 KISZ-szervezetté alakult át. Tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a politikai és gazdasági konszolidációhoz. Legnagyobb tömeg befolyással és taglétszámmal létrejöttek az Egységes Paraszt Ifjúsági Országos Szövetsége (EPOSZ) szervezetei. Az EPOSZ-szervezetek megalakulását többnyire a falusi DISZ-sze vezetek kezdeményezték úgy, hogy tagjaik együtt maradtak, vezetőik is általában a DISZ-vezetők voltak. Ugyanazt a szervezeti életet élték, mint azelőtt, csak nevet változtattak. A megyében 1957. március 25-ig befejeződöt az EPOSZ sze vezetek létrehozása. Néhány helyen kultúrcsoportok és sportcsapatok is alaku'tak. A lányok részvételével több helyen megszervezték az EPOSZ ,,leánykoszorút”. Egyes helyeken részt vettek a községek fás;tásában is. Az EPOSZ megyei és járási szervei, valamint az MSZMP ifjúsági bizottsága között, majd a későbbiek során a KISZ szervező bizottságaival is jól együttműködtek. A megyében 1957 februárjában kezdte meg működését a Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége. Eger város 4 gimnáziumában voltak alapszervezetei, főleg az I. és II. osztályos tanulókból tevődött össze a taglétszám. Körülbelül 400-an kérték felvételüket a szövetségbe. Tevékenységük elsősorban az iskolai szalagavatók, illetve gomb- avatók szervezésére és lebonyolítására irányult. Az ellenforradalom közvetlen időszakában 1956. október 23. előtt alakult meg — 18 tagú vezetőséggel — az Egri Pedagógiai Főiskolán, a Magyar Egyetemek és Főiskolák Egységes Szervezete a MEFESZ. A párt, majd később a KISZ próbálkozásai sem jártak sikerrel, hogy befolyásuk érvényesüljön. Ez azért sem sikerült, mert a MEFESZ létrejöttének körülményei, akciói más módon szerveződtek. A KISZ-szervezetek megerősödésével a MEFESZ szétesett és decemberben beszüntette legális működését. Az általános iskolás korúak gyermekszervezeteként létrejött az Örszemcsapatok Szövetségeinek Megyei Vezetősége. Szervezeteinek megalakulására a megyében nem került sor, mindvégig az úttörő volt a gyermekek szervezete. Valamennyi rétegszervezet a MEFESZ kivételével — az illetékes pártszervezetek közvetlen irányítása alatt jött létre. A párt vezetői rendszeresen eljártak az ifjúsági szervezetek rendezvényeire. Együtt éltek a fiatalokkal. Kezdetben erre azért is szükség volt, mert a rétegszervezetek jó terepet biztosítottak az ifjúság között a politikai nevelő munkának. A későbbiek során csakis e sikeres politikai harc eredményeként jöhettek létre a KISZ helyi szervezetei. A Kommunista Ifjúsági Szövetség azért tudott rohamosan kibontakozni, mert magja már a rétegszervezetekben megvolt. A KISZ SZERVEK ÉS SZERVEZETEK MEGALAKULÁSA A Magyar Szocialista Munkáspárt — megalakulásától kezdve — a politikai rendszer konszolidálásának fontos elveként kezelte az ifjúság ké'dését. A párt Központi Bizottsága több esetben is foglalkozott az ifjúság ügyeivel. Az ellenforradalom fegyveres szétzúzása után arról folyt a vita a párt- és ifjúsági vezetők körében, milyen jellegű ifjúsági mozgalomra van szükség, milyen feladatok várnak az ifjúság1 nevelésére. Ifjúságunk legjobbjai — elsősorban az ifjúmunkások — jóval a KISZ zászlóbontása előtt szinte követelték az egységes ifjúsági szervezet létrehozását. A Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulása szempontjából nagyon jelentős az 1957 márciusában megtartott MSZMP ideiglenes Központi Bizottsági ülés, ahol megvizsgálták az ifjúság helyzetét, tisztázták az ifjúság szocialista szellemben való neve'ésének fő kérdéseit. Állást foglaltak amellett, hogy az ifjúságnak létre kell hozni az egységes, kommunista jellegű szervezetet, mely nyíltan hi deti programjában a kommunista jelleget, a párthoz való tartozást. A párt Központi Bizottsága kezdeményezésére 1957. március 21-én a Magyar Tanácsköztársaság évfordulóján — zászlót bontott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. Megalakult ideiglenes központi szervező bizottsága Komócsin Zoltán elvtárs vezetésével. Az ideig'enes központi bizottság világos, nyílt programmal, felhívással fordult minden becsületes magyar fiatalhoz. E programban vi'ágosan megfogalmazták az ifjúsági szövetség kommunista jellegét, a párthoz való tartozását, a Szovjetunióhoz, a Lenini Komszomolhoz fűződő testvéri barátságot. A fiatalok öntudatosabb része örömmel fogadta a KISZ zászlóbontását. A megyében is megalakultak az első munkás—paraszt és diák ifjúsági szervezetek, és ezek többségében kezdettől fogva ott voltak a kommunisták is. A Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontása a megye ifjúságának életében is történelmi fordulópontot jelentett. Ezt az időszakot kemény harc jellemezte az ifjúság megnyeréséért. 1957. március 15-én megalakult a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei szervező bizottsága. Vezetője Szabó Imre, a megyei pártbizottság ifjúsági bizottságának titkára, tagjai: Báry József, a MAFISZ megyei elnöke, Gere István, megyei sportfelügyelő, Dienes Tibor, a Diákszövetség megyei elnöke, Mudriczki János, a szakszervezetek megyei
