Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 1. szám - HAGYOMÁNYOK ÉLETE - Sebestyén János: A KISZ zászlóbontása Heves megyében
rnniiniiiniiiin *UUI SEBESTYÉN JANOS: A KISZ zászlóbontása Heves megyében Az ifjúság megnyerése, a velük való foglalkozás különösen fontos a társadalom átalakítására vállalkozó kommunista pártok számára. A párt ifjúságpolitikája Marx— Engels és Leninnek az ifjúságról szóló tanítására épül, akik felismerték és rendszerezték az ifjúság nevelésének feladatait, akik nagyra értékelték az ifjúság társadalmi, politikai szerepét az osztályharcban. Ezen elvekből kiindulva — csaknem 20 év távlatából — eredeti dokumentumok és visszaemlékezések alapján egy nagyobb terjedelmű tanulmányban vizsgáltam Heves megye kommunista ifjúsági mozgalmának egyik legkritikusabb korszakát, vizsgálva politikai és szervezeti életét, a szocializmus építésében betöltött szerepét. Tanulmányoztam a Kommunista Ifjúsági Szövetség létrejöttének történelmi körülményeit, s ebből adom most közre a KISZ zászlóbontásának Heves megyei történetét. AZ 1956-OS ELLENFORRADALOM HATASA MEGYÉNK IFJÚSÁGÁRA 1956-ban az ellenforradalmi események Heves megyét sem kerülték el. Főleg ez év elejétől érződött mozgolódás, elsősorban az egyetemista és főiskolás fiatalok körében. A bírálatok először az országos politikai és állami vezetés ellen irányultak. Erre lehetőséget adott az a légkör is, azok a hibák, amelyek a személyi kultusz következményei voltak. Legnagyobb probléma az volt, hogy hiányzott a párton belüli egység. Különböző frakciók alakultak ki. Egyrészt a szektás és dogmatikusok, másrészről a Nagy Imre által vezetett revizionisták. Ugyanakkor megvolt Kádár János elvtárs vezetésével a marxista—leninista irányvonalat képviselők csoportja is. A párt és állam elleni támadás 1956 közepe táján egyre inkább fokozódott. A ,,Petőfi kör” megszervezésével létrejött a pártellenes erők nyilt, országos „vitafóruma”. A párt, a kormány vezetése 1956 októberében már egyre inkább a pártellenes csoportok pergőtűzébe került. De nem volt egységes, nem tudott erélyes intézkedéssel véget vetni a támadásnak. Október 23-án ülésezett a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Bizottsága. A DISZ vezetői itt még azt hitték, hogy elébe lehet menni az ellenforradalmi eseményeknek. Egerben, október 22-én megalakult a pedagógiai főiskolán a „Kossuth-kör". Ez lett a megyében az ellenforradalom eszmei központja. Az ellenforradalmi akciók Heves megyét később érték el, mint a szomszédos Borsod- Abaúj-Zemplén megye székhelyét, Miskolcot. A megyében október 27-én és 28-án érte el tetőfokát az ellenforradalmárok tevékenysége. Ezekben a napokban Budapestről és Miskolcról egyetemi hallgatók érkeztek Egerbe, de a megye más területére is. Főleg középiskolákat kerestek fel. Á diákok között szónokoltak, ellenforradalmi jelszavakat hangoztattak, tüntetésre szólították fel őket. A megye mindhárom városában és jó néhány községében sikerült megtéveszteniük a fiatalok jelentős részét. Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban is felvonulást, tüntetést szerveztek. E tüntetések résztvevői elsős'orban diákok voltak, de közéjük került sok megtévesztett munkásfiatal is. A tüntetések párt- és szovjetellenes jelszavait a miskolci és budapesti egyetemisták fogalmazták meg. Ekkor már nem volt ereje sem a helyi párt-, sem a helyi DiSZ- szervezeteknek a tüntetések, a rongálások megakadályozására. A DISZ központi vezetősége sem adott útmutatást. Az irányítás megszűnt és a DISZ szervezetileg szétesett. A DISZ apparátusában dolgozóknak a munkakönyvüket is kiadták, 1956. december 31 -i dátummal. A DISZ központi vezetősége és helyi szervei megszű lésével az ifjúság rövid ideig irányítás nélkül maradt. Az ellenforradalmi események sok fiatalt ragadtak magukkal, akik nem látták tisztán az ellenforradalom jellegét és célját. A követelések és szónoklatok is eleinte hazafias mezbe voltak ágyazva. Csak később vált egyre világosabbá az ellenforradalom igazi célja, amikor az már a pártszervek ellen irányult és amikor a szovjet csapatok kivonulását követelte. Égették a vörös zászlót, a munkásosztály összefogásának, harcának jelképét. Meggyalázták a népünk szabadságáért életüket áldozó szovjet hősök tiszteletére állított emlékműveket, az üzemek, intézmények homlokzatáról leverték a vörös csillagot. Elkezdődött a kipróbált régi harcosok, pártfunkcionáriusok üldözése, letartóztatása. A különböző ellenforradalmi bizottságok élére volt főszolgabírók, főjegyzők, horthysta katonatisztek, a régi rendszer kiszolgálói kerültek. Ezek a tények is azt bizonyítják, hogy az ellenforradalom előkészítői és vezetői — megyénkben is — a tőkések és földbirtokosok uralmát akarták vissza- állítani. A megtévesztett fiatalok mellett azonban sokan voltak olyanok is, akik mindvégig hűek maradtak a szocializmushoz, a marxista párt eszméihez. Ilyenek voltak a petőfi- bányai bányászok is, akik október 26-án megalakították a munkások fegyveres csoportját, amely mindvégig vigyázott a rendre, a termelés zavartalanságára. A bánya főépületén az ellenforradalom ideje alatt mindvégig ott lengett a vörös zászló. Heves megyében a DISZ apparátusának több mint száz függetlenített tagja volt. Közülük egy sem segítette az ellenforradalmárokat. Igaz, voltak egyesek, akik tehetetlennek érezték magukat és kishitűségből egy darabig a KISZ-ben nem vállaltak funkciót. Az ellenforradalmi események további kiszélesedésének az 1956. november 3-án megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes központi vezetősége és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány vetett véget. Világos programjával november 4-én felhívta az ország népét az ellenforradalommal szembeni fellépésre. Kérte a szovjet csapatok segítségét is a fegyveres ellenforradalmi erők szétverésére. Az ellenforradalom megsemmisítése ezek után kél vonalon folytatódott. Az egyik: az ellenforradalmi erők fegyveres felszámolása: a másik: az eszmei, politikai harc az emberek meggyőzéséért, a torz nézetek felszámolásáért. FIATALOK AZ MSZMP-BEN Az MSZMP ideiglenes központi vezetősége és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásával, és intézkedései során a kibontakozás Heves megyében is rövid idő alatt lezajlott. De szívós harcot jelentett az ellenforradalom okozta károk felszámolása. 1956 november elején megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei ideiglenes intéző bizottsága, majd november 9-én a Népújságban megjelent a felhívása. Ebben felszólította a kommunistákat, hogy a járásokban és városokban alakítsák meg az ideiglenes elnökségeket. Megkezdődött a kommunista párt újjászervezése. Nagyon fontos volt, hogy nvnél előbb létrejöjjenek a párt helyi szervei és szervezetei, akik irányítják, szervezik és vezetik az
