Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 1. szám - HAGYOMÁNYOK ÉLETE - Sereg József: A 701. év
Az omerikai vadalany megjelenése után a szőlöre- fconstrukcig területén elsőnek léptek, oltványkészítéssel nagy piac! igényeket elégítettek ki. ősi szőlőkuliúrájuk új maaas munkakultúrával éledt újjá, és alapozza jelenlegi gazdaságukat is. A falu lakossága az 1930-as években a belterjes gazdálkodás ellenére is tovább rétegeződött, saját birtokból csjiaaiUKar eltartani kevesen tudták, mindössze 292 fő, családtagokkal együtt nem egészen ezer fő (972). 304 mezőgazdasági cse'éd és 1062 mezőgazdasági munkás (napszámos, summás stb.) élt a faluban. Ez a réteg volt a legnépesebb, 18 iparos és 10 kereskedő család egészítette ki ezt a lélekszámot. Rédei öregasszony népviseletben. Sok apró, törpebirtokon gazdálkodó zsellércsalád, napszámosok, summások hada alkotta azt a falusi közösséget, amely 1944. november 22-én szabadult fel az évezredes ©'nyomás alól. A 30 év előtti fordulat a hosszú történelem legjelentősebb állomása volt, bár az első években a változás gazdaságilag csak abban volt mérhető, hogy a nagybirtok lecsonkolt, elkorcsosodott maradványát, 1826 holdat, a földreform 470 földigénylőnek juttatta. A község életét a felszabadulás után 11 tagú Nemzeti Bizottság irányította. Ez volt az első forradalmi hatalmi szerv, amely egyre jobban megerősödő kommunista párttal együtt a szocialista fordulatot előkészítette és irányította. A felszabadulás után az új paraszti élet csak nehezen tatáit kerékvágásba. 1949-től már volt termelőszövetkezet a faluban, 10 család választotta a szövetkezés útját, és 1956-ban már 95 család 105 taggal tartozott a közös gazdasághoz, de ez o közös gazdaság még nem volt átütő erejű. 1950. október 22-én választották meg Rédén az első községi tanácsot 81 rendes és 21 póttaggal. Az első tanácsválasztáson 99,5 százalékos volt a szavazási arány, és ellenszavazat nem vo't. Szép tervekkel indult az ötvenes évek eleje, de a szektás vezetés, politikai hibái Rédén még súlyos természet csapással is párosult. 1954. június 11-én délután pusztító árviz tört a falura, 37 lakóház esett a szennyes árnak áldozatul. Az állami segítség és a helyi szorgalom, alapján a falu újjászületett, megépült a patak vasbeton hidja és már 1956-ra felépült a szép korszerű művelődési ház. Még 1955-ben megkezdődött a község villamosítása és megépült a rédei törpe vízmű. Ma már a község teljesen villamosított, és vízhálózata közel 12 km hosszú. A szocialista forradalom ki eljesedéséhez az 1956-os ellenforradalom leküzdése után 1959-ben érkezett el Nagy- réde lakossága. 1959. november 19-én a Községi Tanács 38/1959. számú határozatával döntött a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről. Munkások, kommunisták jöttek Gyöngyösről, és a helyi kommunista párttagok legjobbjaival, rédei emberekkel együtt, kemény vitákban győzték meg a rédei parasztokat az új életforma előnyeiről. Aki belépett, az maga is agitálni ment. A faluból elszármazó tanácsi vezetőt pedig hazahozták elnöknek. Igazi hősi, történelmi napok voltak ezek. A múlt és a jövő kitapintható határán izgalomban élt a falu. Vitatkoztak, kétkedtek, reménykedtek, végül is az egész falu döntött. Ahogyan beléptek a családok esténként, úgy gyúl- tak ki a fények a házak ablakaiban. Az aláírók már nem maradtak sötétben, egyik kedves barátom mondja — arról lehetett tudni, hogy hányán vannak már az új úton, ha megszámolta az ember a villanyfényes házakat. A még tétovázók esténként bezárkóztak, nem gyújtottak villanyt. Néhány nap, s Réde minden házának ablakában világ gyúlt. A nagyrédei közös gazdaság 16 év alatt ranqot szerzett magának, a szorgalom, a tehetség és a szülőföld szeretete kiteljesítette évszázadok nehéz paraszti küzdelmét. 1975-ben Nagyréde városiasodó hangulatos település, modern mezőgazdasági nagyüzem a Szőlőskert Termelőszövetkezet, nyugodt, jómódú a rédei nép. A 16 év alatt elvégezték a nagyüzemi táblák kialakítását, három víztározót építettek, létrehozták az öntözéses gazdálkodás feltételeit, megépítették a korszerű maior- központot, komplex szőlőfeldolgozó, korszerű bortároló és palackozó, hűtőház 220 vagon áru tárolására, hajtatóház a szőlőoltványok nevelésére, má'nafeldolgozó és szociális épületek, a határban bitumenes úthálózat, új hidak és kulturális létesítmények jöttek létre. A szövetkezeti tiszta vagyon 1974-ben 152 millió Ft, a szövetkezeti bruttó jövedelem 54 millió Ft lett. A tagok jövedelme 27 millió, s ebből az egy dolgozóra jutó személyi jövedelem 27 C00,_ Ft, egy tízórás nap keresete 121,- Ft lett. Az utóbbi 3 évben egymásután háromszor nyerték el a „kiváló termelőszövetkezet” címet. Az elmúlt évben a XI. kongresszus tiszteletére indított szocialista versenyben konqresszusi versenyzászlót nyert, és felsorakozott az ország 3 legjobb termelőszövetkezete közé a Nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet. A termelőszövetkezet a község korszerű nagygazdasága, nagyüzeme 1959. december 10-én, az alakuláskor 1180 tagot számlált, s jelenleg is 1007 taggal rendelkezik, s ez a szám a keresőképes lakosság 75 százaléka. A rédei ember tehát ma is Rédén él, vagy ide jár visz- sza gyönyörködni, erőt meríteni. Sajátos falutudat alakult ki, közösségtudat, szocialista együvé tartozássá nemesedett elmúlt korok szegénységben fogant összetartozás-érzése. Számontartják a faluból máshová szakadtakat, figyelnek munkájukra, ösztönzik a falu tehetséges alkotásra képes fiait és hazavárják eredményeiket, de az itthoniak is hozzáteszik a magukét, a sokszoros magas szintű elismeréseket, termelési eredményeket, termékbemutatók, kiállítások sok-sok aranyérmét. A volt falusi tanító fia, a történettudományok kandi-
