Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Szecskó Károly: Az első Egri Nyári Egyetem Egerben a felszabadulás után
X —mmiMPimiHmM>minminnnniiiniiiiiimMiiiiwi«inniiniiiMminiiinnnHiiuiniiiiuimiiiiiiiiiiiiiim Bwminiii[iniiiiiwinninimmiin«n>iiiim»inimiiiiiwnimiiiiniuiinimiiiiMiiiuniMMmiiiiiwiiiiimim«»wHimn»mMiii a SZECSKÖ KAROLY: I f Az első Egri Nyári Egyetem Egerben a felszabadulás után I I 5 2 B = S 3 fi4UIUVftHIII9HlllffM4IIIMIItlllllllMINItlllllllMlllltllHHIIUIItllltl9l«UHII|imtllllllllflllllltttl«IIHNNIItl lllllllllllllllllllllllllllilllllllllfll IIIIHIIIIIIIIIIIIIIItlIMIfMIHIIIIIII IMI IIHHIIlUfttlIMMWIIIIIIIIlIflIIIIIIHIlHIIIIIItMIIIIIIHI Ilii IIHIIIIIIHHH Hazánkban a dolgozó nép kulturális felemelkedéséhez az alapvető feltételeket a felszabadulás teremtette meg. 1945 urán a művelődés terén is súlyos örökséget vettünk át. Az ellen'orradalmi korszakban a reakciós hivatalos művelődéspolitika — a nacionalizmusra és a klerikaliz- musra építve — nagy tömegeket tudott intézményi hálózatán keresztül befolyásolni. Szolgálatába állította az értelmiség jelentős részét is. A felszabadulást követő koalíciós kormányzás idején a kulturális életben is az volt a fő feladat, hogy megkezdjük az újjáépítést, felszámoljuk a fasizmus maradványait, demokratikus szellemben átalakítsuk az intézményeket, és azok tevékenységét. A közművelődés a demokratikus átalakulás szerves részét alkotta. A demokratizálásért vívott harc kezdeményezője, élharcosa a Magyar Kommunista Párt volt. A küzdelem jellemzője a pártnak a polgári pártokkal való koalíción belül egyre jobban érvényesülő eszmei befolyása a kulturális életre, az értelmiség különböző rétegeire. A kulturális élet demokratizálásának különböző módszerei honosodtak meg. Egyik formái ennek az országszerte szervezett nyári egyetemek, akkori szóhasználattal szabad egyetemek voltak. Egerben az első nyári egyetemet 1945. nyarán tartották. 1946 nyarán ismét akartak ilyen rendezvényt, de az jelenleg még ismeretlen okok miatt nem valósult meg. Ezután több mint két évtizedig nem szerveztek Egerben nyári egyetemet. 1966-ban vetődött fel ismét ilyen jellegű rendezvény tartásának igénye, akkor már a szocialista kultúra eredményei népszerűsítésének céljából. A feltételek azonban erre csak 1971-re értek meg. Ettől az évtől kezdve minden évben sor kerül az Egri Nyári Egyetem megtartására. 1971-től évenként szerveztek műemléki tagozatú nyári egyetemet. Emellett 1972-ben pedagógiai tagozatot is indítottak amerikai nevelők,íek, 1973-ban és 1974-ben pedig filmművészeti tagozatot francia résztvevőknek. öt év alatt a nyári egyetemnek 580 hallgatója volt, ebből 196 magyar, 384 pedig külföldi résztvevő. Az 1971-től évenként megrendezett nyári egyetem az 1945-ös rendezvény utódjának tekinthető. Valószínű azonban, hogy azok, akik az 1960-as évek végén a nyári egyetem megteremtésén fáradoztak, nem tudtak arról, hogy a városban már a felszabadulás évében volt ilyen rendezvény. Ezért lesz érdekes az első nyári egyetem múltjának megismertetése. Az Egri Nyári Egyetem létrehozását az MKP Heves megyei Bizottsága kezdeményezte. Egerben is nagy szükség volt erre az úttörő vállalkozásra. A negyedszázados fasiszta diktatúra és a klerikális reakció befolyása a város szellemi életén mély nyomokat hagyott. A fasiszta diktatúrát a népi demokratikus forradalom követte. A fasizmus felszámolása után alapvető feladat Egerben is a demokratikus államrend kiépítése volt. Az élet minden területén, így c szellemi életben is biztosítani kellett a demokratikus újjászületést. A párt helyi szervei a demokratikus újjászületésért vívott harcban a korabeli párt- és osztályerőviszonyokból indultak ki. A koalíciós kormányzás körülményei között minden olyan erő bevonására törekedtek, amelyek hajlandók voltak a demokratizálási folyamatot segíteni. Ebből következett az, hogy a nyári egyetem szervezésébe a kommunista párt bevonta a helyi demokratikus pártokat, a jogakadémiát, a Pedagógus Szakszervezet Egri Csoportját. A szervező munkából a legnagyobb részt a Pedagógusok Szakszervezete Egri Csoportja, s a jogakadémia akkori dékánja, dr. Tóth József vállalta. Az egyetem megszervezésére 1945. július 5-én a párt megyei bizottsága előkészítő bizottsági ülést hívott össze, ahová meghívták a városi értelmiség képviselőit. Az előkészítő bizottsági ülésen Csirmaz Dezső, az MKP volt első megyei titkára, nemzetgyűlési képviselő mondott nagy jelentőségű beszédet. Mondanivalóját tartalmi gazdagsága, eszmei értékei miatt teljes egészében idézzük. Csirmaz a következőket mondotta: „üdvözlöm önöket a magyar szervezett munkások nevében, örömmel tettem eleget a meghívásnak, hogy az új utakat kereső haladó értelmiséggel együtt mi marxista fizikai munkások segítőkezet nyújtsunk a múlt társadalomban gerinctelenné puhított értelmiségnek. A világháború folytán megingott és összeomlóban van a régi elavult polgári rend. Megmozdultak a tömegek, az intézmények és a múlt társadalom hagyományainak korlátáit kezdik széjjelfeszíteni és forradalmi akarattal új világot akarunk és fogunk teremteni. A marxista munkásság fegyvertársává akarja avatni a szellemi munkásság és a haladó é.telmiség folyton növekvő tömegét. De az csak úgy lehetséges, ha a legszélesebb alapokra helyezzük a most induló mozgalmunkat, és az értelmiségiek levetkőzik a régi rend minden reakciós maradványát és igaz testvériességben egyesülnek velünk. Szeretettel köszöntőm az Eger városban élő haladó értelmiség kis csoportját, mely tévedésektől megtisztulva, megértve a kor szellemét, eljutott a marxista világszemléletig és megteremtője lett egy szabad egyetemnek, amely hivatva lesz arra, hogy Eger és Heves megye értelmiségi és fizikai munkásait felrázza a passzivitásból, hogy kivezesse abból az ideológiai zűrzavarból, amiben eddig éltek. A világtörténelmi átalakulás tükröződik abban, hogy ma már fizikai és szellemi munkások összejövünk és együtt építsük a magyar népi demokráciát. A polgári társadalomban, de főleg a reakció ideje alatt, a proletariátus táborába értelmiségi embernek csak pályatöréssel lehetett leszállni, vagy közeledni. Ez a veszély megszűnt, elmúlt örökre. Nekünk szocialista munkásoknak az az óhajunk, hogy a felszabadult értelmiség pályavállalássat és szaktudásával álljon a dolgozók új társadalmi törekvéseihez. Most már ott tartunk, hogy minden félelem nélkül, céltudatos, tervszerű taktikával bekapcsolódhat a magyar értelmiség a szocialista fizikai munkások és a haladó szellemi intelligencia széles skálájú, mozgalmas, új világért harcoló táborába. Csak így és csak így tudja az értelmiség önmagát megváltani. Abban a reményben köszöntőm, hogy a megalakulandó szabadegyetem, átképző tanfolyam értékes és eredményes munkának lesz a ki- indu'ó pontja." Csirmaz Dezső megnyitó beszédéből a kommunisták korabeli értelmiségi politikájának fő vonásai bontakoztak ki. A párt rendkívül fontosnak tartotta az értelmiségiek megnyerését, akiknek jelentős része a felszabadulás előtt az uralkodó osztályokat kiszolgálta. A párt akkori megyei 53 és városi vezetői arra törekedtek, hogy a haladó értelmiség akkor még rendkívül szűk csoportját megnyerjék. Ezeknek azt a szerepet szánták, hogy segítsék az értelmi
