Hevesi Szemle 4. (1976)

1976 / 1. szám - HAGYATÉK - Kapor Elemér: Miért Heves, Heves megye?

Miért Heves, Heves megye? [

KAPOR ELEMÉR:

Vonnak kérdésed, amiket időnként felvetnek az érdeklődés hullámai. Hol az érdekek összeütközésének, hol a történelmi kíváncsiságnak mozgató erejével jelennek meg, hogy ismét feledésbe merüljenek, talán évszázadokra. Ilyen Heves megye nevének kérdése is.* Miért éppen Heves, ez a lassan fejlődő nagyközség adott nevet a hajdani, István király által megszervezett harminckilenc megye egyikének?

A felelet egyszerű:

Mert az I. István ál'a! alapított várispánságok idején ez a hely volt Heves vármegye székhelye. Igaz, akkor még Újvárnak nevezték.

Újvár 1046-ban lett a magyar történelem emlékezetes pontja. Ebben az évben tört ki a Vata-féle lázadás, nyolc évvel Is'ván halála után.

Rövid történeti visszcpillantás szükséges ahhoz, hogy ennek a lázadásnak két mozgató rugóját megismerjük. Istvánnak egyetlen fia Imre még atyjának életében meghalt. Az Árpád-ház egyetlen teljes korú férfitagja Vászoly volt, s ő lett volna hivatva arra, hogy az első király halálával megü esedő trónt elfoglalja, de István őt „fiatalos kicsapongásai és balgasága miatt elzáratta, hogy meg- javtsa”. Később ugyan kiengedte nyitrai börtönéből, de akkor összeesküvést szőtt a beteg király ellen. A király ágyasházába belopózó felbérelt gyilkos elejtett tőrének hangja á u'ta el az összeesküvést. István az összeesküvés fejét, Vászolyt megvakítatta, három fiát pedig száműzne, így István középső húgának fia, Orseolo Péter, Orseolo velencei dogé unokája lépett I. István örökébe.

Péter nem tudta magát megkedvelteim. Erőskezű, de sokszor igazságtalan u a'kodó volt s ezek a tulajdonságai elégedetlenséget ke'tettek az udvar főembereiben. Az elégedetlenség palotaforradalomban tört ki, vezetője az Aba nemzetbeli Samuel, István király sógora. Péter a palota- forrada'om elől Ausztriába menekült, Aba Sámuel pedig megkoronáztatta magát.

A sors vakmerő fo dulata következett ezután. Most- már ellene támadt e'égedetlenség erőszakos magatartása miatt. A kirobbanófélben lévő összeesküvés vezetőit Aba Marosvárott agyonve ette. Az udvar főemberei ekkor visz- szahívták Pé ért, aki III. Henrik német császár seregével

*A kérdést először oz érdekek összeütközése lobbantotta fel, éppen száz évvel ezelőtt. A belügyminiszter akkoriban területi arányosítást tervezett a vármegyék között s ekkor vált nyilvánossá az addig Heves—Külső Szolnok vármegyék szétválasztásának gondolata. Az egyedül maradó Heves megye székhelyéért elkeseredett küzdelem indult meg Gyöngyös és Eger között. A gyöngyösiek ország- gyűlési kéDviselője, Kovács László cikkek özönével támadta az akkor már megyeszékhely Egert s azt bizonyította, hogy Gyöngyös központibb fekvésénél fogva alkalmasabb a székhely feladatainak betöltésére. Eger azzal vágott vissza, hogy érseki székhely voltánál fogva, főiskolája, főgimnáziuma, tanítóképzője révén művelődési központnak számít, iélekszáma, ipara, kereskedelme nagyobb, értelmiségi rétege szélesebb, mint Gyöngyösé. A késhegyig menő vitában Gyöngyös azt is hangoztatta, hogy a történelem folyamán többször volt megyeszékhely.

A vitában a történelemtudós tárgyilagosságával és tájékozottságával szólalt meg Kandra Kabos. Kandra Kabos 1843-ban született a régi Felvidék Felsőbánya nevű községében. Korán árvaságra jutott és papok karolták fel a kis Jacobus Kandrát. így lett pap s élete folyamán az egri káptalan levéltárnoka. Két fő művét ismerjük. A Magyar Mythologiában a népi mondákból, babonákból megpróbálta megfogalmazni a magyarság ősvallásának tételeit. Másik fő műve a Váradi Regestrum, a XIII. századi istenítéletek könyvének fordítása és magyarázata. Kandra hetven évvel ezelőtt halt meg, az egri Kisasszony-temetőben temették el. E rövid tanulmányban a megye székhelyeinek a XIII. századtól összefoglalt időrendje az ő kutatásainak nyomán készült.

betört ez országba és Aba Sámuel seregét megsemmisí- tette. A királyi tanács Abát, mint lázadó felségáru'ót halálra Ítélte és fejét vétette. .Történetíróink szerint az ő féktelen nagyravágyása okozta, hogy Magyarország szívébe a honfoglalás óta először ellenséges sereg hatolhatott. A német támogatás ára az ország függetlensége volt. Péter átadta a királyságot császári urának és csak olaszaiban s az újonnan bevándorolt német vitézekben bízott. A trónt Péter „személyes hűbérül” kapta meg a hatalmas III. Henrik német császártól.

A lealázó idegen uralom egy táborba hajtotta Vászoly száműzött fiainak pogány hajlamú barátait, István király eszméinek híveit és Aba embereit. Ezek Csanádon összegyűltek és követséget küldtek Vászoly Oroszországban élő két fiához, Leventéhez és Andráshoz, hogy jöjjenek haza.

A két fiú Nagy Jaroszláv kijevi fejedelem udvarában élt. András megkeresztelkedett és feleségül vette Jaroszláv leányát, Anasztáziát. Mikor hírét vették az itthoni eseményeknek, orosz földön sereget gyűjtöttek és 1046 őszén hazaindultak. Ezalatt itthon kitört a Vata-féle pogány mozgalom. Történeti kutatóink szerint „Vata úr, Békés várából, fejét megberetválván és hajából pogány módon három csimbókot eresztvén elsőnek ajánló magát a magyarok közül az ördögnek. A papokat, a katolikus hitben élő világiakat öldösíék és minden németet és olaszt, kik kü'önböző tisztet viselve az országban el valónak szórva, csúf halállal végezének ki”.

A felkelők nagy tömegekben keltek át a Tiszán és egyesültek az Újvárra érkezett hercegek kis hadseregével.

Innen indultak a pesti rév felé. Röviden még annyit, hogy a küzdelem Péter se egének megsemmisítésével és Péter halálával ért véget. András I. András néven elfoglalta a magyar trónt, és lassan felszámolta a pogány magyarok mozgalmát.

Heves tehát ebben a korban még mint Újvár szerepel. Nyugodtan lehetne egyik színhelye egy shakespeari ihletésű ki álydrámának, egyiknek a sok közül, amelyekben a magyar történelem is bőve'kedik szép számmal, csak toll kellene, amelyik sorban megírja.

Újvár nevéből arra kell következtetnünk, hogy akkoriban emelhettek itt valamiféle várat, amely nem lehetett egyéb, mint földhányás, földvár, palánk, aminő sok volt az idő tájt az országban, nem lévén sem építési anyag, sem várépítő szakember, kővárak építéséhez.

Hogy mikor lett Heves—Újvár, majd Heves, még nem tisztázta a történeti kutatás. És miért éppen Heves lett a neve, arra sem tudunk választ adni. Sokhelyütt a megyéket első ispánjuk személynevéről nevezték el, amint ezt Csanád, Sopron, Hont, Doboka, Szabolcs, Bars, Borsod, Békés, Zaránd, Temes, Keve, Torontói jelzik. A Heves név megokolására így sem bukkanunk rá.

Való, hogy a Heves nevezet először a Váradi Re- gestrumban fordul elő. A nagyváradi káptalannál a XIII. században végbement tüzesvas-próbák jegyzéke 389 rövid jegyzőkönyvet tartalmaz, ezek közül ötben szerepel részben az Újvár, részben a Heves elnevezés. II. András király idejében 1205—1235, tehát már ha keverve is Újvárral, előfordul Heves is.

A 174. oklevél az első, amely azért is figyelmet érdemel, mert a bevádolt személyek osztályhelyzetével kapcsolatos. Osztályharcos írás ez, a javából.

Tudni kell, hogy ebben a korszakban a nép három osztály a tagozódott. Legfelül a nemesek (királyi szolgák, urak, szabad emberek, lovagosztály, királyi vitézek. Az Aranybulla jobbágy névvel illeti a nádort, a bánt, a királyné udvarbíráit is.)

A nemesekhez legközelebb álltak a született jobbágyok (a szent király jobbágyai), legalul a várnépek, várszolgák, s végül a rabszolgák, akiket nem is lehet az em-