Hevesi Szemle 4. (1976)

1976 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Lénárt Andor: Tudósítás Gyöngyös város magisztrátusának 1816. évi ügyeiről

A boros sátrak után 3 krajcár, a pálinkás sátrak után 1 frt bért vetettek ki. A sátorok kiosztását N Kudetka Mihály kapitányra, Koszmárik János aljegyzőre és Márjásy Ignác bonbíróra bízták. Június 7. 45 f 168 f 4 f 12 f 3181 f 32 kr.) 253 f 923 f 41 kr. 66 f 91 f 30 f 3 kr. 60 f 47 f 15 kr. Jelentette Stoszarik azt is, hogy a milícia számára 30 köböl búzát vett, melynek árát (per 25 f) ki is fizette 750 f Mint adószedő jelentette azt is, hogy bár naponta fáradozik az adószedésben, még sincs elegendő eredmé­nye. — Hogy az adó ne maradjon fizetetten, hiszen így a nép csak még jobban megterhelné magát; felszólították a hátralékos adózókat az adó befizetésére. Ezt egyébként a megye is sürgette. Utasítása szerint előbb inteni, figyel­meztetni kellett a népet, hogy ha adóját nem igyekszik fizetni, annak beszedésére „keményebb módokkal is, és Katonai Executio által is kéntelen leszen aztat bé-sze- detni". ★ Június 22. Stoszáriik Pál bemutatta elszámolását. 3 vett dolmányért (ex bellica cassa) a milicia számára vett 14 posztó­kabátért (per 12 forint) egy mosótéknőért a milicia számára a hajdúk ruhájára vett gombokért (Referált a város jövedelméről is, ez napi kiadásokra Szent Orbán vásárkor elmért italokból a kiosztott boros sátorhelyekből (A Szent Orbán vásárkor vett vasért, kolompárt, és 2 kaszáért u. akkor vett zsákókért u. akkor vett deszkákért u. akkor vett deszkákért Capitalissénak Interessébül") hetente 30 krajcárt juttas­sanak. A hetivásárokon és a halpiacon a kofák által elkö­vetett rendetlenségek, visszásságok megszüntetésére kine­vezték Horváth Péter tanácsost piaci komisszáriusnak az­zal a feladattal, hogy ha visszaélést tapasztal, azonnal lépjen közbe. így például, ha valaki nyereség céljából élelmiszert vásárol össze, azt „minden személyválogatás nélkül" a vásárlótól kobozza el. Ugyanúgy, a hal árusítá­sát „puttonyokra" (nagyban) senkinek ne engedje meg. A hal árának megállapítását is ő végezze el „a halak mennyiségéhez képest". ★ Augusztus 10. A Három Rózsa vendégfogadó körül levő út javítására az ott lakók közül többen, önként összegyűjtöttek már né­hány forintot. Az út rendbe hozatala a közösség érdekét is szolgálná, mert a piacra vezető út a vízmosások miatt majdnem járhatatlan már. - Ezért kötöttek szerződést az út kikövezésére a Vácon lakos cseréprakó Kováts Ignáccal, aki éppen Gyöngyösön dolgozott harmadmagával. Annál is inkább, mert Kováts a cserépraikó mestersége mellet'; a kőrakást is jól érti. — A két utca kirakására az alábbi fel­tételek szerint szerződtek vele: 1. Az utca rakó mester adja a kirakásíhoz szükséges eszközöket, legényeke'; és napszámosókat. 2. A város hordatja a szükséges követ és a homokot. 3. Az elvégzett munka minden bécsi quadrát öle után fizet a város 2 forintot váltó cédulában. 4. A mester „el kezdvén a rakást folyvást főttig har­madmagával folytatni köteles". Hogy a költségeket ki tudják számolni, megbízták Zvaratkó György tanácsost és Holczer József perceptort, N Borovitsényi Ferenc nótáriust a befejezendő út felméré­sével. A Három Rózsa vendégfogadótól egy részről a Filo doktor úr, más részről Jók Antal serfőző házáig terjedő utat 600 ölnek mérték, kivévén a már kirakott és a meg­maradó (nem lefedendő) darabokat. A körmenetek alkalmával gyakran, (-a nép nem kis megbotránkoztatására —) „a czéhek és a tanuló ifjúság között ízetlenségek és versengések szoktak a miatt támad­ni", hogy milyen sorrendben vonuljanak fel a papság és a szerzetes rend előtt. — A tanácsülésre elment főtiszte- iendő okrai prépost és helybéli plébános Sebők Ferenc, hogy az ájtatosság és búcsújárás nagyobb buzgósága ér­dekében meghatározzák a vonulás szép rendjét, más, na­gyobb városok bevett szokásainak példájára. Megszabták, hogy a céheken kívül levő emberek „ide­je korán a mennyire lehet tekintvén" (koruk szerint), két- felől sorban kötelesek menni. A szentség előtt a papság és a szerzet fog rendben haladni. Ezek előtt „illendőség végett") a tanács tagjai. Ezután következik classisok (osz­tályok) szerint a gimnáziumbeli diákság, melyet a két ,,Nemzeti Oskolabéli Ifjúság meg előz". Ezután következ­nek a céhesek úgy sorrendben, ahogyan időben céhük a priviJégiumlevelet régebben, ill. újabban szerezte, ki-ki a maga zászlója után. ★ Július 12. Felszólították N. Petes György urat, hogy mivel eddig nem számolt el az ispotály jövedelmeiről, és a tanácsosi gyűlésekre sem ment el; nyolc nap alatt, kurátor társával, Zvaratkó György úrral, a tanácsnak adja be számadását. ★ Július 27. Megtiltották a városban a házanként való koldulást, az alamizsna kéregetést, az ispotálybefi szegényeknek a persellyel való jáikálást. Azoknak a szegény asszonyok­nak, akik eddig az ispotályból kaptak kenyeret, ezt tovább nem engedik. Utasították a kurátorokat, hogy négy véka búzával a mai naptól kevesebbet süssenek. E helyett a szegényeknek a kórház pénzének kamataiból („a kint levő ★ Augusztus 16. A következő vásárra kirendelt deputátusok száma fele a korábbinak. Általában egy tanácsos és egy lakos telje­sített szolgálatot a passusokon. A szentkúti búcsúra menő körmenetet kísérő kánto­roknak és ministránsoknak — „tekintetbe vévén az élelem­re valóknak szerfölött való árát" — Holczer József úr a pénztárból (ex cassa Domestica) ki. 20 forintot fizes­★ Augusztus 31. Jelentették a város jövedelmének alakulását A város jövedelme 1538 frt. Egyes napi kiadásokra 130 frt. A város számára vett zsindelyért 128 ftr. A város számára vet zsindelyszögért 21 frt. A város számára vett lovakért 110 frt. A város számára vett lécért 52 frt. 30 kr. A város számára vett patkóért 17 frt. A város számára vett szögért 82 frt. 30 kr. A város számára vett vasért 70 frt. A város számára vett rőfokért 10 frt. A szemkúti búcsúra lett költség 10 frt. 15 kr. A csordásház javítására 49 frt. 15 kr. A plébánia javítására 43 frt. 10 kr. A plébánia kapujáért 115 frt. A lakatosoknak 40 frt. A borbírók jelentették, hogy a múlt vásárkor elmért italból bejött 218 frt. 25 kr. A helybeli zsemlyesütők (Róth Sebestyén, Ringelhan Ferenc, Kajer Lőrinc és Fülöp Ágoston) Erős János főszol­gabíróhoz írtak levelet. Azt panaszolták, hogy a serfőző

Next

/
Thumbnails
Contents