Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Lénárt Andor: Tudósítás Gyöngyös város magisztrátusának 1816. évi ügyeiről
HlftMtltf ItMHIIIMMHHHMinMMtllllHIHII tM 1111111 UM ■ MM ! 111IHIIIII lllll II UIKtllMIHiJMHII I IMII IttHIIIKH Ilii SHU IIII IM IIIIMH4HMII > 11111 ■ I ■ llllllll I Ilii III 111111 i ! LÉNÁRT ANDOR: iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiiiiiim f Tudósítás Gyöngyös város magisztrátusának I8!6. évi ügyeiről 'iiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMNiitniiiiiiiiiiiiii in inni ii ii ni un ............ ii 1111 ■ 11 ii 11111111111 ii 11 ■' A Hevesi Szemle 1975. évi 3. számában megjelent adatközlés folytatása ez a mostani. Abban Eger városa magisztrátusának napi ügyes-bajos dolgairól szólt a tudósítás. Ebben Gyöngyös város tanácsa ügyeit adjuk közre, ugyanabból az esztendőből. A nagy események, az általános történeti kép egyformán hatnak ez esztendőben mind a két városban. A problémák egy része is azonos. De mégis, sok dologban eltérő az a kép, amely Gyöngyös város hétköznapi életéről raj. zolódik az ember előtt, amikor ugyanannak az évnek eseményeit kutatja. Eger ügyeiből a földesúrtól való függés, a kisnemesi szellemi élet és a primitív céhes élet képe bontakozik ki. Érződik a kettős földesuraság (az érsek és a káptalan) korlátlan akarata; a Fenessy püspök óta egyértelműen meghatározó transactió, szerződés hatása, megkötő ereje. A tanács nem keres a Imegoldáshoz egyéni lehetőséget. Gyöngyös ügyeiből egy szabadabb városi közösség problémáival ismerkedhetünk meg. Ezek az ügyek a megoldásban változatosabbak, gyakorlatibbak. Egy olyan közösség érdekét szolgálók, amely hozzászokott az egyéni, az önálló élethez, a problémák önálló megoldásához. Jobban képviseli a tanács az egyén érdekét is; de minden esetben elsősorban a közösség érdekét. Pl.; Amikor a rossz húsellátás miatt panaszkodnak a polgárok, Egerben a megyéhez fordulnak új árszabásért. Gyöngyösön gyakorlatibb és célravezetőbb a megoldás. - Ha az első elképzelés nem felel meg, bátran kezdenek újat, míg meg nem oldják a problémát. - Pártatlan a magisztrátus, amikor a közösség érdekében saját polgárai ellen is ítélni, intézkedni mer az idegenből jöttek javára. - A vallásos rend megingása érdekében a plébános megy el a tanácshoz, és ő kori segítségét ,a jó rendtartás érdekében. - A koldusok ügyét is világias, gyakorlatias szemlélet szerint oldja meg. Az egyrészt szabadabb, másrészt gyakorlatiasabb tori ácsi intézkedések sok oka közül egyet hadd említsünk. — f-z egri kettős; lényegében egy földesurasággal, és annak egységes úriszékével szemben Gyöngyösnek sok földesura van, s ennek úriszékén a sok, többakaratú földesúr vagy megbízottja van jelen. A magisztrátus mindig talál ezek ■ özött olyanra, aki az ő érdekét képviseli ott. - A városnak sok a nemes polgára. Legtöbbje már csak nevében, kevés szőlőföldbirtokkal, vagy nem egy, polgári foglalkozást űzve. Űík már a város közösségében élnek. A nagy földbirtokosok, az Orczyak, a Halierek stb. sem rendelkeznek eldöntő nagyságban birtokkal Gyöngyös határában. Döntéseikben, határozatukban elsősorban már nem a földesúri érdek játszik közre. Szívesen engedik át a döntés jogát a magisztrátusnak, és hagyják jóvá la tanácsnak a helyzet jobb ismeretében hozott határozatait. Egyszóval egy elevenebb, tartalmasabb, változatosabb, könnyebben előrelépő, de a rendet szigorúbban és emberségesebben tartó városi közösség képe bontakozik ki Gyöngyös város magisztrátusának 1816. évi ügyeiből. A forrás: Heves megyei Levéltár Gyöngyös város iratai V-101 (a) 10. - 1816. év. Január 25. A folyó esztendőre a lakosok közül az alábbiakat választották meg fertálymesternek. Az első fertályból Stosszer Ferdinánd és Sán'a Pál; a másodikból Lovász Gábor és Simonyi János; a harmadikból Biróczy Mátyás és Juhász Márton; a negyedikből Gergely István és Bíró Adóm urakat. lk A városházánál levő utcai szobát Ams Péter chyrurgus- nak Szent György napjától 60 forintért bérbe adta a tanács. Az iskola ala.t levő boltot pedig Sommer Antal üvegesnek 80 forintért. ★ Február 10. Elhatározták, hogy a Farkas vendégfogadó „plus offerendi elocáltasson árendába”. Annak adják bérbe, aki többet ígér. ★ A város cselédei számára a konvenció fejében járó ruhát a perceptor csináltassa meg. ★ A marhahús ára „rendfelett" felemelkedett. A nehézségek miatt a mészárosok képtelenek a húsvágást folytatni. — Mivel a tanács urai nem akarták, hogy „valami szomorú zűrzavar adja elő magát", s a katonaság ellátásában zavar álljon be; azt határozták az öregbíró indítványára, hogy a helybeli uraságoktól kérnek segedelem fejében legalább 4—5 ezer rajnai forintot. Ezt az összeget azután a mészárosok között - meg határozott fel tételek alatt" — szétosztják. ★ Március 26. Felolvasták a gyöngyösi csizmadia céhnek a tanácshoz benyújtott esedező levélét arról, hogy „mesterségükhöz tartozó csizmabéli miveket" két részben árulhassák a hetivásárokon a mesterek, vásáronként egymást váltogatva. Mivel ez szokatlan és a „felséges privilégiummal" (a kiváltságlevéllel) is ellenkező dolog; s századok óta minden hetivásáron szabad volt mindenkinek - szegénynek, gazdagnak egyaránt áruját kiraknia, kézi műveit árulnia; — úgy ez ezentúl is így lesz. Akinek a szokás és a törvény szerint joga van árulnia, az teheti. Azt a büntetést pedig (4 frt.), amit a céh a tanács engedélye nélkül kiszabott, megsemmisítik. Óvják a céhet attól, hogy a gyűlésein ilyen rendszabásokat hozzon; s egyben utasítják, hogy a büntetéseket a céh-protoikol- lurrvból törölje ki, mert ezt nem engedi a tanács. ★ Március 30. Vajmár András putnoki kalaposnak (,,usque futuram dispositionem") megengedték, hogy áruljon a piacon, - miután a helypénzt megfizette. ★ Az „éjjeli vigyázok" ruhájához vett posztó árát, 93 forintot Holczer József a cassa domesticaból fizesse ki.
