Hevesi Szemle 4. (1976)

1976 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Sereg József: "PRO PATRIA ET LIBERTATE"

a nagy mozgalom okát és kegyelmet, jóakaratot, őszinteséget s a szabadság túlságosan is nagylelkű helyreállítását ígérték. Válaszomban szemükre hány­tam a sok királyi szószegést, csalárd szerződést, be­csapást és törvénysértést és különleges elhatározá­sokat kértem a nevemben közrebocsájtott kiáltvány sérelmeinek orvoslására ..." A tárgyalósok 1704 őszén — Széchenyi Pál kalocsai érsek újiább kezdeményezésére — tovább folytaik és ekkor a feje­delemnek 11 észak-magyarországi megye küldöttei; kellett meggyőzni és türelemre inteni, mert Bécs vallási türelmet­lenséget akart szítani a felkelők között. Azzal vádolták meg Rákóczit, hogy a protestánsok szabadságát nem biz­tosítja. Ezt a csatát is megnyerte a fejedelem. Énről emlék­irataiban a következőket írja: „... Nagy szerencsének tekintettem, hogy ki tudtam kerülni azt a kelepcét, melyet a bécsi udvar az ér­tekezleten állított nekem. Úgy látszik, ezen dolgozott már tavasz óta, amikor először beszéltem ezen a helyen az érsekkel. íme a tény: a protestánsoknak azokat a kiváltságait, melyeket a törvények és kül- nösen az első György dédapám által kötött nagy- szombati béke számunkra biztosított, megsértették, és ezért a háború kezdete óta kísérletet tettek a tő­lük erőszakkal és a békekötés ellenére elvett temp­lomok visszafoglalására. Minthogy azonban előre láttam, milyen előítéleteket kelthetnek ellenünk az ilyen tettek, meggyőzték róla a legjózanabb refor­mátusokat, hogy előnyösebb volna, ha a nemzet ün­nepélyes gyűlése helyezné vissza őket jogaikba. Minthogy tekintélyemet még nem ismerte el hasonló gyűlés, nem sokat érne az. amit én érdekükben te­hetnék, és kikerülhetetlenül zavart okozna közöttük. Belátták érveimet és ők maguk adták vissza az el­foglalt templomokat. . ." Rákóczi a lengyelországi francia követtől kapott levéllel leleplezte a császári cselszövést. A levél XI. Kelemen pápa brévéjét ismertette. A császár a pápához fordult és bevá­dolta Rákóczit, mint a katolikus vallás ellenségét. A két dolog semmiképpen sem egyezett, és a Rákóczi melle t levő protestáns főnemesek meggyőzték a meqyék rendjeit, hogy a fejedelem szava és kezessége biztosabb számukra, mint a bécsi udvar intrikái. Az ügyet Rákóczi az ország- qyűlés színe elé vinni javasolta, ez politikai elképzeléseire is egyenesen ráutal. „ ... A megyék követei megnyugodtak és jobban ragaszkodtak hozzám, mint bármikor azelőtt. Amint­hogy ettől az időtől kezdve a vallási ügyek békésen megmaradtak akkor állapotukban . .." A tárgyalások Egerben 1705-ben még tovább folytak, de eredményre akkor sem vezettek. Eger szerepe egyébként ezekben az években igen megnövekedett, szinte a kuruc országrészek fővárosává lépett elő. Itt folytak 1705-ben az országos jellegű kereskedelmi tárgyalások. Itt kelt a ren­delet a külföldi kereskedőkkel való kapcsolatról is. (Kül­földi áruval csak Besztercebányán és Lőcsén, és csakis ál­lami ellenőrzés alatt álló kereskedőnek volt szabad keres­kedni.) Itt fogadta a fejedelem XIV. Lajos és Péter orosz cár követeit, és innen adta ki híres újságjának, a „Mer- curius Hungaricus”-nak első számá:. 1705-ben Egerből intézkedett a posta átszervezéséről is. A legfontosabb pos­taútvonalat Nagyszombatból indította, amely Léván, Ipoly­ságon, Hatvanon, Gyöngyösön, Egeren, Tokajon, Szatmáron á; Erdélybe vezetett. Hetenként kétszer indult a postajárat, mely személyeket (futárokat), leveleket, katonai jelenté­seket szállított, és a harc céljait szolgálta. Az érintett fal­vak és városok kö'elesek voltak postalovakat állítani, a megyék pedig utakat csinálni. Heves vármegye népe, Gyön­gyös és Eger város mindvégig vérével is, pénzével is támo­gatta a szabadságharcot. A hevesiek hűségét Rákóczi nagyra értékelte és olykor más megyék és városok elé is példáiként állította. Előfordult, hogy az egyik megyéi tiszt­viselő hamis adattal károsítani akarta a harcoklókat és A Mercurius első, egri számának címlapja így csökkenteni szándékozott a megye terheit. A megye­gyűlés tudomást szerezvén erről, elcsapta a hivatalno­kot, bocsánatot kért a fejedelemtől és fizette a ráeső részt. Ez viszont nem volt kevés. 1708aban 22 925,— Ft készpénz­ről volt szó és 456 gyalogos kiállításáról. — Maga a feje­delem is elismerte, hogy a terhek meglehetősen súlyosak, még 1708-ban, egy Egerben tartott megyegyűlésen csök­kentette az adóterheket. o-o-o-o A hanyatlás előjelei idején a kapcsolat a fejedelem és a megye között még szorosabbra fonódott. 1708 teljes nyarát Egerben „múlatta” Rákóczi. Innen ad:a ki Bercsé­nyinek Egerre és Kassára vonatkozó szigorú megtartási parancsait. 1710-ben a végső hanyatlás közvetlen közelé­ben megparancsolta Eger várának megerősítését és a mun­kálatokat személyesen ellenőrizte 1710. április 4-én. 1708 és 1709-ben Egerben, Gyöngyösön és az egész megyében is, miniiha csak a súlyos vég hírnöke jelentke­zett volna, rettenetes pestisjárvány dühöngött. Gyöngyösöm tapasztalta Dálnoki Veres Gerzson, egykori verselő ku­ruc krónikás katona a járvány borzalmait és krónikájában ilyen sorokat jegyzett fel: „Reggel két sorjában városnak hosszára Házak alatt rakva a koporsó vala: Tizenkét óráig azt temették vala, Két órakor annyit még kivittek vala." Gyöngyösön, a Vak Bot.yán János Ipari Szakközépiskola északi kerítésfalában ma is ott áll a tömegsír fölé emelt kápolna, melynek falai 1709 szeptemberében, a járvány elvonulása után épültek.

Next

/
Thumbnails
Contents