Hevesi Szemle 4. (1976)

1976 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Sereg József: "PRO PATRIA ET LIBERTATE"

a nagy mozgalom okát és kegyelmet, jóakaratot, őszinteséget s a szabadság túlságosan is nagylelkű helyreállítását ígérték. Válaszomban szemükre hánytam a sok királyi szószegést, csalárd szerződést, becsapást és törvénysértést és különleges elhatározásokat kértem a nevemben közrebocsájtott kiáltvány sérelmeinek orvoslására ..."

A tárgyalósok 1704 őszén — Széchenyi Pál kalocsai érsek újiább kezdeményezésére — tovább folytaik és ekkor a fejedelemnek 11 észak-magyarországi megye küldöttei; kellett meggyőzni és türelemre inteni, mert Bécs vallási türelmetlenséget akart szítani a felkelők között. Azzal vádolták meg Rákóczit, hogy a protestánsok szabadságát nem biztosítja. Ezt a csatát is megnyerte a fejedelem. Énről emlékirataiban a következőket írja:

„... Nagy szerencsének tekintettem, hogy ki tudtam kerülni azt a kelepcét, melyet a bécsi udvar az értekezleten állított nekem. Úgy látszik, ezen dolgozott már tavasz óta, amikor először beszéltem ezen a helyen az érsekkel. íme a tény: a protestánsoknak azokat a kiváltságait, melyeket a törvények és kül- nösen az első György dédapám által kötött nagy- szombati béke számunkra biztosított, megsértették, és ezért a háború kezdete óta kísérletet tettek a tőlük erőszakkal és a békekötés ellenére elvett templomok visszafoglalására. Minthogy azonban előre láttam, milyen előítéleteket kelthetnek ellenünk az ilyen tettek, meggyőzték róla a legjózanabb reformátusokat, hogy előnyösebb volna, ha a nemzet ünnepélyes gyűlése helyezné vissza őket jogaikba. Minthogy tekintélyemet még nem ismerte el hasonló gyűlés, nem sokat érne az. amit én érdekükben tehetnék, és kikerülhetetlenül zavart okozna közöttük. Belátták érveimet és ők maguk adták vissza az elfoglalt templomokat. . ."

Rákóczi a lengyelországi francia követtől kapott levéllel leleplezte a császári cselszövést. A levél XI. Kelemen pápa brévéjét ismertette. A császár a pápához fordult és bevádolta Rákóczit, mint a katolikus vallás ellenségét. A két dolog semmiképpen sem egyezett, és a Rákóczi melle t levő protestáns főnemesek meggyőzték a meqyék rendjeit, hogy a fejedelem szava és kezessége biztosabb számukra, mint a bécsi udvar intrikái. Az ügyet Rákóczi az ország- qyűlés színe elé vinni javasolta, ez politikai elképzeléseire is egyenesen ráutal.

„ ... A megyék követei megnyugodtak és jobban ragaszkodtak hozzám, mint bármikor azelőtt. Aminthogy ettől az időtől kezdve a vallási ügyek békésen megmaradtak akkor állapotukban . .."

A tárgyalások Egerben 1705-ben még tovább folytak, de eredményre akkor sem vezettek. Eger szerepe egyébként ezekben az években igen megnövekedett, szinte a kuruc országrészek fővárosává lépett elő. Itt folytak 1705-ben az országos jellegű kereskedelmi tárgyalások. Itt kelt a rendelet a külföldi kereskedőkkel való kapcsolatról is. (Külföldi áruval csak Besztercebányán és Lőcsén, és csakis állami ellenőrzés alatt álló kereskedőnek volt szabad kereskedni.) Itt fogadta a fejedelem XIV. Lajos és Péter orosz cár követeit, és innen adta ki híres újságjának, a „Mer- curius Hungaricus”-nak első számá:. 1705-ben Egerből intézkedett a posta átszervezéséről is. A legfontosabb postaútvonalat Nagyszombatból indította, amely Léván, Ipolyságon, Hatvanon, Gyöngyösön, Egeren, Tokajon, Szatmáron á; Erdélybe vezetett. Hetenként kétszer indult a postajárat, mely személyeket (futárokat), leveleket, katonai jelentéseket szállított, és a harc céljait szolgálta. Az érintett falvak és városok kö'elesek voltak postalovakat állítani, a megyék pedig utakat csinálni. Heves vármegye népe, Gyöngyös és Eger város mindvégig vérével is, pénzével is támogatta a szabadságharcot. A hevesiek hűségét Rákóczi nagyra értékelte és olykor más megyék és városok elé is példáiként állította. Előfordult, hogy az egyik megyéi tisztviselő hamis adattal károsítani akarta a harcoklókat és

A Mercurius első, egri számának címlapja

így csökkenteni szándékozott a megye terheit. A megyegyűlés tudomást szerezvén erről, elcsapta a hivatalnokot, bocsánatot kért a fejedelemtől és fizette a ráeső részt. Ez viszont nem volt kevés. 1708aban 22 925,— Ft készpénzről volt szó és 456 gyalogos kiállításáról. — Maga a fejedelem is elismerte, hogy a terhek meglehetősen súlyosak, még 1708-ban, egy Egerben tartott megyegyűlésen csökkentette az adóterheket.

o-o-o-o

A hanyatlás előjelei idején a kapcsolat a fejedelem és a megye között még szorosabbra fonódott. 1708 teljes nyarát Egerben „múlatta” Rákóczi. Innen ad:a ki Bercsényinek Egerre és Kassára vonatkozó szigorú megtartási parancsait. 1710-ben a végső hanyatlás közvetlen közelében megparancsolta Eger várának megerősítését és a munkálatokat személyesen ellenőrizte 1710. április 4-én.

1708 és 1709-ben Egerben, Gyöngyösön és az egész megyében is, miniiha csak a súlyos vég hírnöke jelentkezett volna, rettenetes pestisjárvány dühöngött. Gyöngyösöm tapasztalta Dálnoki Veres Gerzson, egykori verselő kuruc krónikás katona a járvány borzalmait és krónikájában ilyen sorokat jegyzett fel:

„Reggel két sorjában városnak hosszára Házak alatt rakva a koporsó vala:

Tizenkét óráig azt temették vala,

Két órakor annyit még kivittek vala."

Gyöngyösön, a Vak Bot.yán János Ipari Szakközépiskola északi kerítésfalában ma is ott áll a tömegsír fölé emelt kápolna, melynek falai 1709 szeptemberében, a járvány elvonulása után épültek.