Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Dráviczki Imre - Sereg József: Szocialista hazafiság és internacionalizmus I.
hogy egy gazdagabb tablóból választhat magának példaképet; s talán könnyebben felismeri, hogy példát a hősiességre, a forradalmisógra nemcsak a csatatereken, hanem a békés alkotómunka terein is kereshet magának. A múltban és a jelenben a dolgozó, alkotó, küzdő embert tiszteljük. A dolgozó nép sorsának vállalása, sorsának jobbra fordítósáért, felemelkedéséért végzett munka és harc vállalása, a néphez való hűség a szocialista ha- zofisóg erköicsi tartalmának az alopját képezi. A szocialista hazafisóg legfőbb tartalmi jegye a szocialista társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális rend igenlése, az a felismerés, hogy a munkásosztály és a többi dolgozó osztály és réteg alapvető érdeke a szocializmus megteremtése, (gy vált a szocializmus ügye nemzeti érdekké hazánkban. A szocialista társadalom, fejlődésünk mai szakaszában már a fejlett szocialista társadalom építésében és védelmében való tudatos, aktív részvétel a legelső erkölcsi követelmény. A szocialista hazafiságtól elválaszthatatlan a szocialista internacionalizmus, amelyben a munkásosztály nemzeti és nemzetközi érdekeinek egysége jut kifejezésre. Kialakult és fejlődik a szocialista országok közössége, s közös érdekeinek alapján fejlődik az internacionalizmus eszméje, növekszik szerepe. A hazafias és internacionalista nevelésben egyik legidőszerűbb feladatunk a nemzeti és a nemzetközi érdekek összhangjának felmutatása és tudatosítása. A magyar történelem, de a jelen időszaka is rendkívül szemléletesen mutatja a nemzeti és a nemzetközi érdekek összefüggésének fontosságát hazánk szempontjából. Múltunk nagy forradalmi időszakai — az 1848—49-es forradalom és szabadságharc, az 1919-es Magyar Tanács- köztársaság —, nem utolsósorban hazánk felszabadulása és az azóta eltelt három évtized egyértelműen bizonyítja, hogy a magyar nemzet emelkedése a kedvező nemzetközi helyzet alakulásának függvényében jelentkezett, sikere attól függött elsősorban, hogy milyenek voltak az adott történelmi korszakban a nemzetközi haladás erői és hogyan kapcsolódott ahhoz a magyar progresszió. Történelmünk sajnos azt is bőven tanúsítja, hogy a tragédiák mindig összefüggtek a nemzetközi helyzet kedvezőtlen alakulásával, a haladás erőinek gyengeségével, illetve a haladás erőitől való elszigeteltséggel. Ma, amikor hazánk a társadalmi haladás élvonalába tartozik, különösen fontos ennek az összefüggésnek a tudatosítása. A szocialista internacionalizmus központi kérdése a Szovjetunióhoz való viszony, a szovjet néppel való testvéri barátság, szoros együttműködés. A magyar-szovjet barátság elvi alapokon nyugszik, az alapvető érdekek, elvek és célok azonosságára támaszkodik. A szovjet népben a történelem első győztes szocialista forradalmának végrehajtóit, a történelem első szocialista rendszerének megteremtőit tiszteljük. A Szovjetunió történelmi tette hazánk felszabadítása a II. világháborúban aratott győzelem következtében, s annak a lehetőségnek biztosítása, hogy a magyar nép a munkásosztály és a munkásosztály pártja vezetésével a szocializmus építésének útjára léphetett. A Szovjetunió a szocialista világrendszer bázishatalma, a vele való gazdasági, politikai, diplomáciai, kulturális együttműködés fejlődésünk biztonságának záloga és nélkülözhetetlen erőforrása. A szocialista internacionalizmus, mint erkölcsi elv azt követeli, hogy az érdekek és az elvek azonosságát felismerve, dolgozzunk közös feladataink megoldásán. A szocialista világrendszer — ellentmondásai ellenére is - korunk legforradalmibb, leghaladóbb erejét képviseli, o nemzetközi helyzet alakulásának döntő, meghatározó tényezőjévé vált. Hazánk tagja a szocialista országok közösségének, sokoldalú gazdasági, politikai, kulturális kapcsolatok fűzik a testvéri szocialista országokhoz. A velük való szolidaritás, testvéri együttműködés internacionalista kötelesség. Hazafias és internacionalista nevelésünk részeként jobban kell tudatosítani, hogy a Kárpát-medence az itt élő népek közös történelmének a területe. A közös sors és küzdelem gyakran állította szembe egymással az itt élő népeket. A társadalmi haladás az itt élő népek közös érdeke, amely jelen esetben minden nép nemzeti érdeke is, s ez azt diktálja, hogy a viszályok helyett testvéri összefogással építsék és védjék hazájukat, s a szocializmust. A nemzetközi munkásmozgalommal és a világ minden haladó erejével való szolidaritás ugyancsak része a szocialista internacionalizmusnak. Amint a szocialista haza- fiság, úgy a szocialista internacionalizmus is osztályjellegű eszme, érzés és magatartás, benne a munkásosztály osztálytudata jut kifejezésre más nemzetekkel és más népek hazájával kapcsolatban. 3. A szocialista hazafiság és internacionalizmus, mint erkölcsi követelmény azt jelenti, hogy az ember szeresse hazáját, legyen hű hozzá, tegye magáévá a nemzeti érdekeket — a szocializmus, a béke és a haladás ügyét — védje és építse hazáját. Ezzel szolgálja legeredményesebben a társadalmi haladás egyetemes ügyét . A szocialista hazafiság és internacionalizmus, mint erkölcsi elv nem önmagában, a szocialista erkölcs más elvétől függetlenül tölti be magatartást szabályozó szerepét. A marxista-leninista etika kidolgozta a szocialista erkölcs követelményrendszerét - az erkölcsi eszményt, az erkölcsi alapelveket és kategóriákat -, amelyek között fontos helyet foglal el a szocialista hazafiság és internacionalizmus. A szocialista hazafiság és internacionalizmus a szocialista kollektivizmus, a szocialista munkaerkölcs és a szocialista humanizmus egységes követelményrendszerében kölcsönhatásban, egymást erősítve fejlődik és szabályozza a magatartást. A szocialista kollektivizmus feltételezi az objektív társadalmi érdekek felismerését és azok elsőbbségének elismerését a társadalom bonyolult érdekviszonyainak rendszerében. A szocialista munkaerkölcs a munkát a társadalom és az egyén boldogulásának meghatározó feltételeként fogja fel, amely a társadalom minden munkaképes állampolgárának kötelességévé teszi a becsületes munkavégzést. A szocialista humanizmus a dolgozó és a haladó osztályok (és egyének) jogát hirdeti az emberséghez, a boldogabb élethez. A szocialista hazafiság és internacionalizmus összefüggése a szocialista erkölcs ezen alapelvével azt jelenti, hogy a szocialista erkölcs a szocialista tudat részét képezi, fejlődését és szerepét a szocialista tudat általános fejlődése határozza meg. A szocialista hazafiság és internacionalizmus a szocialista erkölcs alapelveinek rendszerében válik cselekvő hazafisággá, amely a tanulásban, a munkában és az életmódban mutatkozik meg. A szocialista hazafiság és internacionalizmus, mint erkölcsi követelményrendszer, olyan szabályzó erőként működik, amely közben maga is fejlődik. Fejlődésének objektív feltétele: a szocialista társadalom minden oldalú fejlődése, amely fejlődés folyamatában alakul ki a szocialista nemzet, nemzetközileg pedig a szocialista nemzetek testvéri közössége. Ezen az objektív alapon fejlődik és erősödik a szocialista nemzettudat és a szocialista nemzetköziség tudata. Az objektív alapokon kibontakozó fejlődést szolgálja az ideológiai munka és harc, azon belül a szocialista nevelés. Ebből kiindulva dolgozta ki a marxista etika a szocialista erkölcs követelményrendszerét, amely szocialista társadalmunk ideológiai szükségletét fejezi ki. Az erkölcsi követelményrendszerrel az ifjúság, mint társadalmi elvárással találkozik. Az oktató-nevelő munka feladata megismertetni az ifjúsággal és elfogadtatni, belső meggyőződéssé tenni. A szocialista erkölcsi nevelés végső célja, hogy a hirdetett és a közvélemény által elfogadott erkölcsi elveket az egyének belső meggyőződésévé tegye, mert az erkölcsi követelmény csak abban az esetben játszik valóban hatékony szabályzó szerepet, ha ismerik, értik, egyetértenek vele és a munkában, a magatartásban érvényesítik. József Attila írta Ars poétikájában: „Az én vezérem bensőmből vezérel". Ha az erkölcsi nevelésben, azon belül a szocialista hazafiság és internacionalizmusra nevelésben, a József Attila-i normát elérjük, akkor mondhatjuk, hogy az emberek munkája, tanulása és minden társadalmi tevékenysége belső meggyőződésből fakad és nem pusztán külső kötelezettség teljesítéséből. Ilyen célkitűzést az oktatási és nevelési feladatok harmonikus egységben való végzése, az iskolai, a családi és 43 a munkahelyi nevelés lényegi összhangja alapján lehet elérni. (Folytatjuk)
