Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Zétényi Endre: A kétszáz éves márvány délvonal
iiMiHUMiitMiuttminmifnmttirfiituiitH ZÉTÉNYI ENDRE: A kétszáz éves márvány délvonal •••HmtHtIIIMHtMHIUllMIHHinitlIIHitlIllllitMtIHMIIHIiMllltIMIIIIItmUlllllllttMtMMMIMMtMIMMUnMmnMIHinilllHMIItIMINinllllllllltItMlllllllMl tllllllllllllllllllUltlUUUlllUIIUIMIlllMIIUIIIIimiimiUllUIMMIIUIUIlllMUHIIMUUMiaMiaM Az egri toronyházak gyűrűjéből is kiválik egy zömök és magos épület, mely ma is uralja a város panorámáját: a főiskola csillagvizsgáló tornya — eredeti nevén Specula. Ez annyit jelent: kilátótorony. Tiszta időben ide tekintenek a Bükk kopár kövei. Az Eger—Tárná közti dombvidék feje fölött a Kékes és a Gólya is láthatók. A múlt században, amikor még alig-ólig volt itt emeletes ház, szinte minden utcát végig lehetett látni. Állítólag a Líceum egyik osztályfőnöke ki tudta nyomozni a „periszkóp" segítségével, hogy a hiányzó diákjai hol kergetik a labdát, bzinten állítólag — azt is megfigyelhette a gyanút fogó férj, hogy vajon hol tölti a felesége a délelőtti órákat, mivel olyan gyakran késik az ebéd. (Válóper lett a vége.) A torony ugyan nem lett magasabb, csak a kilátás tágult. Elláthatunk „Csebokszáritól Kanadáig" a torony 8. emeleti teraszáról. Az aljában a komor barokk palota nagy arányaival dominál a négy egyforma széles homlokzattal. Ebből három oldal oromzatos manzordtetőkkel, kiszögei léssel épült, míg a negyedik oldal középtengelyében a Specula 53 méter magasra meredő teste áll. A városkép súlypontját ma is ez a tömb adja meg. Ki álmodta meg, ki emeltette e falakat, e tornyot? Eszterházy Károly a papi pályára lépett grófi fiatal 1745- ben, 20 éves korában Rómába indult, hogy ott még négy éven át a teológia tudományában mélyedjen el. Útja Pa- duán, Bolognán át vezetett a pápa fővárosába. Megszállhatott az említett olasz városokban, ott alkalma lehetett felkeresni a már működő obszervatóriumokat. A bolygók vizsgálata érdekes, és kevesek által hozzáférhető szórakozás volt. E kedvtelését Rómában is űzhette, hiszen az egyetem, a Sapienza óriási épületéhez vizsgálótorony is tartozott. A kollégiumban sokan hódoltak az égbolt vizsgálatának. Előzőleg néhány évig Nagyszombaton készült Eszterházy a későbbi hivatásra. Emlékezvén arra is, hogy ott már fejlődőben volt hazánk első távcsöves csillagvizsgálója. E természettudományi érdeklődés igazi háttere a XVIII. századi kultúrtörténeti irányzat, a felvilágosodás szellemi vetülete. Gondolatvilágukat a természet tanulmányozása irányította. Főleg az érzékszervekkel legerősebben megfigyelhető, a titokzatosság forrása, a csillagos ég volt erre igen alkalmas. A négy római év s a fejlett olasz egyetemek példája termékenyíthették meg Eszterházy képzeletvilágát, hogy élete tervébe egy „Universitas” létesítését illessze be. Ehhez családi vagyonára is számíthatott, Pápa, Ugod, Devecser latifundiumai neki szállították a jövedelmet. Hazatérve gyorsan haladt a pályáján. 1751-ben prépost, 1775-ben a budai Helytartótanács tagja, 1759-ben váci püspök, 1762-ben vonult be Egerbe, mint rangosabb egyházi méltóságra. Október 1-én „consistóriumot" tart a létesítendő universitas terveiről. Ezen jelen volt Gerl József is, akit az épület tervezésével bízott meg. Az egyetemét négy fakultással: teológiai jogi, orvosi és bölcsészet-természettudományi részleggel tervezte. Bennünket közelebbről az utóbbi részletezése érdekel. Elárulja a díszterem bejárat fölötti freskó részlege, ahol a szinte mozgó figurák a korszerű, a földmérő, a térképész, a fizikus, a kémikus, a biológus és főhelyen a csillagász is. 1763-ra az épület tervrajza készen állott. Eszterházy azonban az épület kivitelezését már nem Gerlre bízta, hanem Fellner Jakabot, az Eszterházy család építészét kérte fel. A tervezésekbe cselekvőén bevonják 1762-től Hell Miksát, a magyar származású, Selmecbányái születésű, Becsben működő csillagászt is, akit a püspök már akkor megismerhetett, amidőn 16 éves korában, 1741-ben a nagyszombati hittudományi főiskolára került. A nagyszombati rendház irattárában Hell Miksa neve is szerepel. De útjaik elváitak. Eszterházy, mint látjuk, Rómába került. Hell a bécsi egyetemen tanult fizikát, matematikát, csillagászatot, filozófiát és teológiát. A bányász családból nemcsak jó felfogású képességet, de magas fokú praktikus intelligenciát is vitt magával. 1745-ben már a csillagászati megfigyeléseit is kiadják. Ekkor hazatér, három éven át Lőcsén tanított. Majd ismét visszatért a bécsi egyetemre, hogy a tanulmányait befejezhesse. 1751-ben szerzi meg a filozófiai doktorátust. Még abban az évben Zsolnára, majd Nagyszombatra került, ahol Magyarország első távcsöves csillag- vizsgálójának az átépítésével és a vezetésével bízták meg. Ma is ott áll Nagyszombaton (mai nevén Trnava) az óvaros közepén régi épségében az egyetem kétemeletes épülete, melynek déli tetőzetén látható a Hell áltol tervezett távcsöves csillagvizsgáló üres kupolája. Ez az obszervatórium volt Hell első műve. 1753-ban már Kolozsvárott tanított az akadémiai kollégiumban, mellékesen oda is csillagvizsgálót tervezett. Ez el is készült, a múlt században azonban leégett, annak nincs maradványa. 1755-ben Marínon!, a bécsi udvari csillagász meghalt, állása megüresedett. Közben a császári udvar a csillag- vizsgálót az egyetemnek ajándékozta. Vezetésére Hell Miksát tartották leg méltóbbnak, akit Mária Terézia 1755. október 30-án oda ki is nevezett. Sokrétű munkásságából itt egyet emelünk ki, hogy nagyságát jellemezni tudjuk. VII. Keresztély, Dánia és Norvégia királya a Venus-bolygónak a Nap előtti elvonulását 1769-ben csillagászokkal óhajtotta megfigyeltetni. Az expedíció költségeit a király vállalta. Ennek a tudományos csoportnak a vezetésére — sok tudós javaslatára — Hell Miksát kérte fel bécsi követe útján. A megfigyelés sikerült, Hell jutalma a koppenhágai Királyi Akadémia tagsága lett. Ez az európai hírű csillagász, mint szakember szolgálta az egri Líceum tervezésében és kivitelezésében a püspök céljait. Hell és Eszterházy tervei között szerepelt egy bizonyos delet mutató vonal, úgynevezett Linea Meridiona- lis is. Ennek építési előkészületéhez mór 1755. május 16-án kelt Hell-féle levél ki is tért. Elöljáróban vázolnunk kell, mi e vonal feladata, miért volt szükség építésére? Mindenki előtt ismeretes, hogy délben — órát, percet nem említünk — legmagasabban jár a Nap, e pillanatban a valódi délben delel, akkor napi pályájának a legmagasabb pontján, a délkörben tartózkodik. A függőleges árnyékvető testek akkor észak felé mutatnak. E törvényszerűséget már az ókorban is észlelték az emberek, és napórák szerkesztésénél figyelembe is vették. Nos, a Hell által itt szerkesztett műszer csupán a valódi delet jelezte, ha sütött a Nap. Hasonló műszer, bizonyára Hell tervei szerint már Bécsben is elkészült a Theresianumban. Mai sorsa ismeretlen. Létezik az egrihez hasonló délvonal Prágában, az egyetemi könyvtár egyik tornyában, bár kisebb méretekkel (Klementianum). 1773-ban a csillagvizsgáló torony építése az épület többi részével párhuzamosan annyira haladt, hogy a 6. emelet magasságában levő obszerváló termek boltozatai készen álltak. Hell előírta, miként történjék a napsugár beeséséhez megkívánt nyílások utólagos kivésése e termek ablakíveiből és a fölöttük levő terasz lábazatköveiből. A berendezéshez is folytak az előkészületek. A Líceum épületének főtengelye nem esik egybe az 31 észak-déli iránnyal, így eltérnek ettől a nagy obszerváló termek hossztengelyei is. Az É—D-i irányban kitűzendő délvonal a két sarkot majdnem összekötő átlónak felel meg.
