Hevesi Szemle 3. (1975)
1975 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Kócza Imre: Nemzetközi kooperációs és a licenc a megye iparában
TUDOMÁNYOS MŰHELY I KOCZA IMRE: 1 A nemzetközi kooperáció és a licenc a megye iparában Heves megye ipara a felszabadulás utáni időben fokozatosan bővült, fejlődött. A létrehozott ipartelepeken egyre korszerűbb technikai feltételek mellett folyik a termelés. A világpiaci igényeket is kielégítő, korszerű termékek előállítása folyik több vállalatnál, s ezek eredményeként az ipari vállalatok exportja évről évre növekszik, a bekapcsolódás mértéke a nemzetközi munkamegosztásba örvendetesen bővül. Az elért eredményekhez figyelmet érdemlő módon járult hozzá az a tény, hogy a megye iparvállalatai bátran éltek a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyökkel, az ilyen együttműködésből származó technikai, szakmai ismeretek megszerzésével és alkalmazásával. Az ezt alátámasztó példák felsorolása és ismertetése előtt indokolt megvizsgálni a nemzetközi munkamegosztás szükségességét, kapcsolatát a műszaki-tudományos fejlődéssel és ezek előnyeit. A NEMZETKÖZ! MUNKAMEGOSZTÁS SZÜKSÉGESSÉGE: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok az egyes népgazdaságok fejlődését különbözőképpen befolyásolják. Hatásuk alól a világ egyetlen népgazdasága, illetve nemzetgazdasága sem vonhatja ki magát. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok a társadalmi munkamegosztásnak speciális megjelenési formái. A nemzetközi munkamegosztásban a kölcsönös függőségi viszonyok képezik a nemzeti piacok gazdasági előrehaladásának, a gazdasági növekedés feltételrendszerének egy részét. A kölcsönös függőségi viszony kifejezésre jut az államok gazdasági, illetve külgazdasági politikájában is. A külgazdasági politika alapvető kritériuma a kölcsönös előnyök elvének a figyelembevétele. A kölcsönös előnyök elvéből következik, hogy egyetlen ország sem törekedhet tartósan az egyodalú tevékenységre. Nevezetesen, egyetlen ország sem képes arra, hogy a nemzetközi munkamegosztásból előnyöket realizáljon, hacsak az export oldalt fejleszti. Az export kapcsolódik az importhoz, mert a nemzetközi munkamegosztásban résztvevő többi ország is ragaszkodik ahhoz, hogy a hazai piacon előnyösen előállítható árukat a külső piacon is értékesítse. Ezzel teremtenek lehetőséget arra, hogy a hazai piacon nem termelhető, vagy csak rendkívül drágán termelhető árukat a külső piacokon szerezzék be. A nemzetközi munkamegosztásban résztvevő országok arra rendezkedtek be, hogy a külkereskedelem közvetítésével takarékoskodjanak a társadalmilag szükséges munkaráfordításokkal. A társadalmi munkaráfordításokkal való takarékoskodás a nemzetközi munkamegosztás kézzel fogható eredménye. Közismert, hogy minél kisebb valamely népgazdaság területileg és a népesség számát tekintve, annál nagyobb mértékben szorul a nemzetközi munkamegosztásra. A magyar népgazdaság a nemzetközi munkamegosztásra szükségszerűen rá van utalva, nemzetközi munkamegosztás nélkül hazánkban a bővített újratermelés feltételei rendkívül korlátozottak lennének. A nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásunk a gazdasági növekedés céljait szolgálja. Hazánk gazdaságpolitikájának célja a gazdasági növekedés biztosítása, mert csak ezúton alapozható meg a magas színvonalú társadalmi jólét. A magyar népgazdaság viszonylag kis kapacitású. Ez a következtetés adódik abból, hogy az ország területe megközelítőleg 100 ezer négyzet- kilométer, lakóinak száma alig haladja meg a 10 millió főt. Közepesen fejlett termelőerőkkel rendelkezünk, ezért nemzeti piacunk felvevőképessége alapján aligha vezetne eredményre az olyan gazdaságpolitika, amely csupán a hazai adottságokat venné figyelembe a gazdaságfejlesztési elképzelésekben. Gazdasági életünk bármely területét vehetjük példaként, megállapítható, hogy korszerű gazdaságszervezés mellett a termelésünk eleve nemzetközi orientációjú, vagyis elfogadható eredményességgel csak úgy vagyunk képesek termelni, ha figyelembe vesszük más országok igényeit is. A viszonylag szűk felvevőképességű piaccal rendelkező országok számára a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel a gazdasági növekedés egyik legfontosabb feltétele. Amennyiben a viszonylag szűk felvevőképességű nemzeti piacok bekapcsolódnak a nemzetközi munka- megosztásba, szükségképpen a nemzetközi méretű specializálódás részeseivé válnak. Ebből következik, hogy egyes területen tudatosan magasra fejlesztik a termelőerőket, és a hazai igényeket jóval meghaladó mennyiséggel termelnek árukat. A nemzetközi méretű specializálódás a másik oldalon feltételezi, hogy a kis kapacitású népgazdaságok a lehetséges termelési ágazatok többségét nem fejlesztik kiemelten, önmagában egyetlen kis kapacitású népgazdaság sem törekedhet komplex gazdaságfejlesztésre. A kis kapacitású népgazdaságok piaci felvevő képességét úgy növelhetik, ha a fejlesztésre leginkább alkalmas gazdasági ágazatokban a munka társadalmi hatékonyságát a lehető legnagyobbra növelik. Ez egyúttal azt is eredményezi, hogy nemzetközi versenyképességük a kiemelt gazdasági ágazatokban jelentősen növekszik. A kiemelten fejlesztett gazdasági ágazatokban a külső piaci realizálás során a nemzetközi átlaghoz képest előnyöket szerezhetnek, vagyis kevesebb társadalmi munkaráfordítás ellenében nagyobb volumenben szerezhetik meg a nekik szükséges import árukat. A NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS ÉS A MŰSZAKI-TUDOMÁNYOS FEJLŐDÉS Mint ismeretes, a műszaki haladás különösen fontos az olyan országok számára, amelyek termékeik jelentős részét helyezik el külső piacokon, és
