Hevesi Szemle 3. (1975)
1975 / 1. szám - HAGYATÉK - Szecskó Károly: Heves megyei sajtótörténet a felszabadulástól
iiHiimiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimMUMMiitmuMMiiiiiMaumMiim SZECSKÓ KAROLY: Heves megyei sajtótörténet a felszabadulástól illMIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIHHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIimilllllMIIIIIIIIIMIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIinnimilllllllllllllllllllllllimillMNIimillMIIII lllltllllliSHIIItMMtiailltiflUHUtlllimillMUnMIIM'mMItmMHIIMMMmMMMmT Sajtónk története a megyei művelődéstörténet fontos része, Heves megye múltjának egyik alapvető forrása. A megyei sajtó múltjának immáron történelemmé vált része a felszabadulás utáni sajtó fejlődése, amelynek bemutatására írásunkban vállalkoztunk. Nem célunk a megyei sajtó felszabadulás utáni története egészének bemutatása, csupán a politikai, mozgalmi sajtó tevékenységét vizsgáljuk. A felszabadulás utáni politikai sajtó története összefügg a megye politikai életével, s azt tükrözi. Vizsgálódásaink tehát óhatatlanul megkívánják, hogy a megye politikai történetének fontosabb eseményeit is megemlítsük. Heves megye mai területének felszabadítása a Szovjetunió Vörös Hadserege által 1944 november elején kezdődött el, november 7-re felszabadult az első megyei település, Tiszanána. A megye felszabadulását megelőző hetekben az ellenforradalmi korszak sajtója beszüntette működését. Például az Egei utolsó száma 1944. október 14-én jelent meg. Az ezt követő mintegy két és fél hónapon keresztül a megyében nem jelentek meg hírlapok. A megye felszabadulása 1944 december végére befejeződött. Az ezután gyors ütemben kibontakozó demokratikus újjászületés kedvező feltételeket teremtett a sajtó újbóli megindulásának. Amikor megyénk területe felszabadult, akkor még az ország területének jelentős része a német fasiszták és magyar csatlósaiknak uralma alatt volt. 1945. április 4-ig még több mint három hónapnak kellett eltelnie. Az ország felszabadított területein kibontakozó népi demokratikus forradalom feladatai közül hazánk teljes felszabadításáig legfontosabb feladat a fasizmus teljes megsemmisít tése volt. A sajtónak is ezt a harcot kellett szolgálnia. Nem véletlen tehát, hogy az első megyei hírlapok mint antifasiszta orgánumok jöttek létre. A felszabadulás után a legelső hírlap Egerben indult. A Vörös Hadsereg Hírszolgálata kiadásában, a megyeszékhelyen 1944 decemberében Új Hírek címmel megjelent röplapújság 6., december 21-én megjelent száma adta tudtára a lakosságnak, hogy „Igazság címmel új lap indul Egerben. A lapot a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front jelenteti meg, egyenlőre hetenként kétszer. Az első (ünnepi) szám négy oldalnyi terjedelemben, szombaton délután december 23-án jelenik meg, s az utcai árusítóknál, valamint a Kiadóhivatalban (Liceum-nyomdában) is kapható lesz, ahol előfizetéseket és a lap haladó szellemének megfelelő kéziratokat elfogadnak." Az új lap valóban megindult, de az első száma december 24-i keltezésű. A lap neve fölött hónapokon keresztül olvasható volt a mozgósító jellegű felhívás: „Vesszen a fasizmus — Szabad Magyarországot!” Az induláskor a lap felelős szerkesztője dr. Kardos László, felelős kiadója pedig Lénárd Sándor volt. A szerkesztő bizottságban tevékenykedett az előbbi két személyen kívül Milassin Kornél és Ebergényi Tibor. A lap beköszöntő vezércikkében vádolta a magyar fasizmust, a német fasisztákat, akik az országot a pusztulásba sodorták. Az első szám érdekes színfoltja Eger két nemzet- gyűlési képviselőjének, Csirmaz Dezsőnek és dr. Négyessy Árpádnak a megszólaltatása. 1945. február 4-től az Igazság fejlécéről eltűnik a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja felírás, s helyette 1945. december 13-ig demokratikus néplap felírás olvasható. A hírlap azonban ebben az időszakban is a Függetlenségi Frontban tömörült pártok orgánuma. De míg korábban a lap irányvonalában az MKP és az SZDP mellett a Független Kisgazda Párt és a Polgári Demokrata Párt politikai nézetei is tükröződtek, addig 1945 február elejétől a hírlap eszmei irányvonalának kialakítását elsősorban az MKP és az SZDP határozta meg. A lap első korszakának hangvételére mindvégig jellemző a harcos antifasizmus, a demokratikus átalakulás igénye. Gyöngyösön 1944. december 27-én indult az első újság, Gyöngyösi Néplap címmel antifasiszta lapként. Az első száma rendkívüli kiadásként jelent meg. Ez a lap is a Függetlenségi Front kiadásában indult. 1945. február 4-től demokratikus hetilapként adták ki, de továbbra is, egészen április 1-ig a Függetlenségi Front kiadásában jelent meg. Az ország teljes felszabadulása, a fasizmus leverése után a megyei lapok az egyes pártokhoz kötődtek. A népi demokratikus forradaiom korszakában, 1948 nyaráig a megye területén a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt adott ki politikai lapokat. A népi demokratikus forradalom időszakában a legnagyobb jelentőségűek az MKP által kiadott lapok voltak. Éppen ezért először ezekel tekintjük át. Az első MKP kiadásában megjelenő lap Hatvanban indult, Hatvani Közlöny címmel. Az MKP hatvani csoportja adta ki. A lap 1945 januárjában jelentkezett. Eddig mindössze egyetlen számát, az 1945. január 28-i kiadást sikerült megtalálnunk. A lap főszerkesztője Kozsa József, felelős szerkesztője pedig Horváth Miklós volt. Másodikként Gyöngyösön indult kommunista lap, 1945, április 1-től Gyöngyösi Néplap címmel, az MKP gyöngyösi szervezetének hetilapjaként. Az induláskor felelős szerkesztője és kiadója dr. Márai János kommunista ügyvéd volt. Az újság harcos propagátora volt a földreform végrehajtásának, síkra szállt az iskolai oktatás demokratizálásáért, küzdött a Kisgazda Pártban megbújt reakciós erők ellen. E harc során állandóan polemizált a kisgazdapárti Gyöngyös és Vidéke című lappal. Egerben 1946 májusában indult az első kommunista párti újság Heves Népe címmel, az MKP Heves megyei lapjaként. Első felelős szerkesztője Kolacskovszky Lajos, a megye 1919- es hivatalfőnöke volt. 1946. szeptember 21-től demokratikus hetilapként adták ki, de továbbra is az MKP újságja maradt. 1947. január 5-től egyesült a Gyöngyösi Néplap-pal, s Heves Népe—Gyöngyösi Néplap címmel jelent meg az MKP megyei lapjaként. Az egyesült lap főszerkesztője Sarkadi János lett, felelős szerkesztője pedig dr. Márai János. Március 28-tól a korábban egyesült két lap ismét külön-külön jelent meg, az eredeti címeken. A Heves Népét 1947. augusztus 31-ig, a Gyöngyösi Nép- lap-ot 1949. március 27-ig adták ki. A Heves Népe indulásától kezdve éles harcban állt a kisgazdapárti Egri Barázdával. 1947. október 19-én Heves megyei Néplap címen demokratikus néplapként Egerben új hírlap indult, amelynek Gyöngyösön fiók-szerkesztősége volt. Az új lap, bár ezt fejrészén nem tüntette fel, valójában az MKP megyei lapja volt, s 1948. április 18-ig jelent meg. Az újságnak jelentős része volt-e a két munkáspárt megyei szervezeti egyesítésének előkészítésében. Többször folytatott polémiát az SZDP megyei lapjával, az Igazsággal. A megye kommunista lapjainak mindvégig harcos cikkírói voltak: Dancza János, Márai János, Súlyán György, Tanner József. Kolacskovszky
