Hevesi Szemle 3. (1975)
1975 / 3. szám - HAGYATÉK - Lénárt Andor: Tudósítás Eger város magisztrátusának 1816. évi ügyeiről
A ciglédi szőlősgazdák a Ns. Páll Antal úr szőleje alatt levő kút felújítását kérik. A kérés jogosságának kivizsgálására Pátrányl János tanácsbelit küldi ki a tanács. — Az uradalom részéről kiküldendő tiszt jelenlétében kell a vizsgálatot megtartani. Smidl János és Lázár Mihály liszt árusok azt kérik, hogy ők a hetivásárokban is (— az eddig szokásban volt tilalom feloldásával —) vásárolhassanak búzát. — A tilalmat nem oldják fel, mert ez a piacon drágaságot hozna. A felhozott indokaik egyébként sem elegendőek. A kérést elutasítják. Szűts János és Papp János, — „szőllőmives Nevendé- kek", — birkóztak. Petrőczy László seborvos jelentése szerint Papp a földön fekvő kapába esett és az oldalán megsebesült. — A tanács elrendeli, hogy Szűts az orvosnak a gyógyításért 12 forintot, a megsebesítettnek az elmulasztott napszámokra 6 forintot fizessen. — A fizetés lebonyolítását Kréter János tanácsbeli úrra bízzák. Augusztus 24. A panasz Csák Gábor ellen azért került a magisztrátus elé, mert mint a halárusítás comissariusa a kereskedők által a piacra hozott halakat kiválogatja, és a kiválogatott halakat saját házánál, saját limitációja szerint árulja. — Meghagyja a tanács a comissariusnak, hogy ha a piacra hal érkezik, azt jelentse a felügyeletre kirendelt Sarpe Cirillus tanácsbeli úrnak, aki is meglimitálja az árut. Ha Sarpe távol lenne, akkor ezt a főbíró végzi el helyette, — neki kell jelentenie. — Hivatala vesztése mellett kötelezik, hogy „a házánál semmi szín alatt halat ne áruljon’’. A német birodalombeli születésű Pekk Leopold nevű timár legény „maga kezére mesterségének folytatásét és a polgárok közé be vételét’’ kéri. Utasítják a legényt, hogy mutassa meg a katolikus hitéről szóló bizonyító levelét és mestersége folytatásához elegendő tehetséget. Akkor teljesíteni fogják kérését. , A mészkereskedők azért, mert egyedül ők fizetnek adót e kereskedésért, kérik, hogy másnak ne engedjék meg a mész szabad árulását. — Ezt a kérést elutasítja a tanács. — A mésszel kereskedők száma nincs megszabva. A városba bárkinek szabadon lehet behozni bármilyen meny- nyiségben meszet. A kereskedőknek viszont ezt a meszet nem szabad le előpénzelni, vagy megvásárolni, és itt azzal kereskedni, mert az a publikumra káros volna. — Menjenek ki a kereskedők a mészkemencékhez, ott alkudjanak az árura, és azzal folytassanak kereskedést. Szeptember 28. Volenszky László hegybírót feljelentették azért, mert szőlejében a kiadott rendelkezéssel ellenére a hegykerülőkkel magának dolgoztatott. Ezt a hegybíró sem tagadta. Amíg a tanács más rendelkezést nem tesz, hivatalából elmozdítja. — Volenszky ezt, és az ebből származó gyalázatot szívére vevén azért könyörög, hogy helyezzék vissza állásába. — A tanács a megbánást figyelembe veszi; és mivel azt lehet remélni, hogy hivatalában magát úgy fogja viselni, hogy kifogás nem lesz ellene, megkönyörül, és „most az egyszer meg-kimilleni akarván vissza helyezteti Hegy Bírói hivatalában” olyan meghagyással, hogy magaviseletével legkisebb panaszra se adjon okot, mert akkor végleg elbocsájtják a hivatalából. A piacon főzelékkel kereskedő kofák kérik a tanácsot, hogy az andornoki és más szomszéd helybéli kása árulókat a közönséges árulástól tiltsák el. — Nem teljesítik a kérést; mert minél több az élelemmel kereskedő, annál bővebb az ellátás („bőségesebbek az élelmezési szerek”). Ezért az árulástól őket eltiltani nem lehet. Október 5. Az árvíz ellen újjonan épült fal mellékének földdel való megtöltésén a jövő héttől, azaz október 7-től kezdve minden nap száz ember fog dolgozni. Szigorúan megAugusztus 19. hagyja a tanács a fertálymestereknek, hogy gondoskodjanak arról, hogy necsak a szőlőmívesek, hanem a mesteremberek és mások is, akikre a sor következik, a kijelölt napon munkára megjelenjenek, vagy magok helyett napszámost állítsanak. Ha akadna a munkára kötelezettek között olyan, aki e rendelkezésnek nem engedelmeskedne, a fertálymestereknek hatalmában lesz az olyan engedetlent „megzálogosííani és áristomban záratni". Némely lisztiviselők és nemesek felett nincs hatalma a fertálymestereknek. De ezek „.. a nélkülis az illy köz hasznú czélnak elő mozdításán a mint reménleni lehet, egész készségeket fogják mutatni és magukat ezen munkától el nem vonni”. Száz Márton és Király József tanácsbeli urakra bízzák a gátépítési munkák gyorsabb elvégzésének szervezését. Október 11. Kassa városa ír egy elszökött mester legény ügyében. — Moltz Tamás suszter mesternek adják ki a levelet „a megkívántatott deciarációnak megadása végett”, mert a szökevény legény nála volt munkában. Október 28. Ulraich Antal kefekészítő mesterlegény Pestről küld kérvényt, melyben a Magyarországon töltött 17 év után magát a polgárok közé kívánja felvétetni, és engedelmet nyerni a mestersége folytatására. — Kérését akkor teljesítik, ha „az instans mesterségbeli tanulásával, a vándorlásban töltött élete viseletérül nyert bizonyító levélen kívül” a „kívánt czéljára elegendő tehetsége” is van. Az érsek parancsát tudomásul veszik, mely szerint Va- lentini Mihály szabó mestert, aki Miskolc városában remek mellett mesterré lett, minden további remeklés nélkül az egri szabó céhnek mesterei közé kifogás nélkül be kell venni. — Czepetz József senator, a céh comissariusának adják ki az ügyet, hogy teljesíttesse az érsek parancsát. November 25. A vármegye parancsára megvizsgálta a tanács a hallatlan nagyságú jégeső által az egri szőlőbirtokosoknak okozott kárt. összehasonlították az idei termést az előbbi esztendők termésével. A szőlőbirtokosok idei kára százötvenezer forintra becsült. — Ezt azzal a kéréssel jelentik be a vármegyének, hogy „a Szőlőkre esendő idei ímposi- tat kegyessen relaxálni méltóztattna”. November 26. Molnár Mihály úr és Zsambak Prokop szőlőszomszédok villongásait bírói úton elintézik. A pör iratait az akták közé teszik. December 2. Plank mészáros kocsisa Vafrik György, az öreg Plank Ferencnek udvarából egy vas nyoszolyát ellopott. Azt Kökény István (Kaknics) és Oláh István cigányoknak átadta. Vafrik Györgyöt 30, Kökény Istvánt 20, Oiáh»lstvánt pedig 15 botra büntetik. Az ellopott nyoszolya árát, — melyet 50 forintban állapítottak meg, — meg kell téríteniük. Az ágyból még megmaradt vasalkatrészeket megmérve és az árát megbecsülve (7 frt 15 krj) a bűnösök fizetnek: Vafrik György 7 frt 7 1/2 krajcárt, Oláh István fizet 17 frt 48 3/4 kr, Kökény István fizet 17 frt 48 3/4 krajcárt. December 6. A Tisza révnél Fülöp Antal és Holtzer György összekoccantak, össze is verekedtek. — Ez ügyet Fülöp a tanács elé vitte. A felek kihallgatása után az alábbi döntés született: A két fél elismerte, hogy egymást piszkolta, szóban sértegette. Holtzer elismerte, hogy megfeledkezett a polgári tisztességről és Fülöpöt a földre taszította, megöléssel fenyegette. — Mivel eddig Holtzer semmiféle rendetlenséget nem tett, az áristom helyett az ispitálynck
