Hevesi Szemle 3. (1975)
1975 / 3. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Négy költő - tizenkét vers
SZOKOLAY ZOLTÁN: angyalok közé szálló csöndes szeme tüzet virágot jeget magába záró öngyilkos szeme Az én szemem az én szemem Balassi Bálint két szeme vitézlő szépséges fénylő ékességes bajvívó szerelmes harcban győzedelmes harmat-mosta rózsa tüzes rózsa szeme hazáját szerető érte lecsukódó árva fáklya szeme az én szemem Csokonai Vitéz Mihály Liila-becéző barna szeme messzire néző drágaköve búba találó szembogara hóba lehulló kismadara az én szemem Vörösmarty Mihály titokban égő két szeme halálig hű magyar szeme halálig szóló tűz-zene a vén cigány s az élete az én szemem Petőfi Sándor láng-tulipán szerelemtől megrészegült barna szeme örökösen útrakelő konok erős harcos szeme minden láncot elszakítva kardlapokat csattogtatva szétüvölti a világot szabadságot szabadságot az én szemem Arany János meleg közeli őz szeme őszinte és igaz szeme a ködbeveszett Petőfi után gurult könnycsepp hazája magyar szavak magyar beszéd és szeretet az arcon a szájon az én szemem Ady Endre lidérces-messze-fény szeme Léda-imádó szép szeme elbúsongó csillag-szeme magyar magyar magyar szeme az én szemem Tóth Árpád két szomorú szeme a hamvas úton halk madár egy-két emlék mely visszafáj a felderengő vak halál a két szeme a szép zene az én szemem Juhász Gyula bársonyos meleg bánatos és fájó könnyező emlékező és áldó az én szemem Kosztolányi Dezső könnyel is nevető ég alatt lebegő hajnali temető fények-tükre szívek-kincse két szeme az én szemem József Attila játékokból mosolyokból feleszmélő szeme világ-mérő igazság-szomjas tiszta szeme tüzes konok üstökés gyémánt dárdahegy szeme összezúzott elgurult üveggolyó az én szemem Radnóti Miklós okos szerelmes kedves szép szeme drótokra fönnakadt szeme messzire elrángatva messzire elrugdosva sárba taposva gödörbe zuhanva az én szemem Weöres Sándor szeme csillag-csoda aranyvirág ezerszínű ékes faág holdas napos kerek érem csillogó két szem az éjben az én szemem Nagy László végzetekkel szembenéző jéggel megvert két szeme füst marta kések röpültek előtte ezernyi álma keserű és mégis mégis tűz te gyönyörű tűz te gyönyörű arccal a tengernek arccal a mindenségnek arccal a halálnak is az én szemem Juhász Ferenc végtelen űrből elénk sugárzó tüzes gömb-golyó szeme óriási gömb-golyó-sejt-ikerpár kutató nyugtalan lázas szempár a szarvassá változott fiú két szeme amint visszacsillog a tükrösarcu kapuban a titkok kapujában az én szemem mindent magában hordoz az én szemem Magyarország az én szemem a Föld az én szemem a Galaktika a Világmindenség a Végtelen az én szemem az én szemem gyere most ide kedvesem neked adom a két szemem beledördüljön bár az ég tiéd tiéd tiéd 6
