Hevesi Szemle 3. (1975)
1975 / 2. szám - HAGYOMÁNYOK ÉLETE - Mészáros György: Kéziratos verses-énekeskönyv 1806-ból
De még ez nagyobb annál is hogy a földön kell enni És mint az eb úgy kell néki térdén alva pirulni. A vénei tsak úgy nézik nem szoknak dispendálni Ha dispensalnak is néha de máskor kell pótolni. Ez az ebéd szokott esni Minden héten háromszor Tudniillik hétfőn szerdán pénteken harmadikszor mellyrül is jobban szeretném ha pofon tsapna hatszor, hogy mint kuttya földön ennék minden héten annyiszor. Amikor kapitulum vagyon térden áll hogy rá óttyák Edgyik ki sem mondgya mit tud, már másik eleiben hág, ha valamit tudnak reá szemét száját be vonnyák és úgy Kelletek pirulni midőn rútul motskollyák. Ezen öt vagy hat verseket sírhatta edgy exbarát Ki meg unta már a kápát el hányta vastag barát mert ő nem szokhatott hozzá törte marta az hátát nem külömben a csókáját mert fel törte tarkóját. PARASZTOK ÉNEKE Nints az ég alatt olly nyomorúság Kit nem szenvedne a szegény parasztság Urakban válna ha irgalmasság Eszekbe jutnak isten s a mennyország Szántani vetni nyárban aratni Urak jószágát bé kell takarni Karátson fáját be kell hordani Soha vége nints annyit dolgozni. Dézsmát és vajat pár kappant adni Sok ajándékot nékik hordani Másként ajtón kint hagynak állani Még nem. is hagynak edgyet szóllani. Izzad homlokom úgy meg dolgozom Korog a gyomrom vizes a hátom Szűrben úgy bújok ha zsákkal toldom Gyakran toldozom öszve rántzolom. Ma ha jól lakom holnap koplalok Sokat szaggatok vadkörtvét rágok Azt meg aszalom kökínt is rágom Meg is száraztam meg is éh gyomrom. Bort nem ihatom mert adósságom Sok portziózásom feles bíróságom Kvártélyosnak is sok pénz adóságom Árenda rajtam úgy fogy jószágom. Valaki hol van mind tsak tőlünk vár Bár légyen övé a Posonyi vár. Executot küld vagy tömlöcbe zár. Minden rendbelit tartt a szegény polgár. Malatzom ketském tavaly meg ette Tyukaimnak is fejeket szedte A bornyúmnak is torkát metzette Majorságaimat mind meg emésztette. Két somfa botom edgy tsepp hadarom Rongyos botskorom allig hordozom Szűröm madzaggal hozzám szorítom Az értékembül már majd ki kopom. Bár tsak kotzka egyszer fordulna hogy az Urakbul polgárt tsinálna Akkor mi dolgunk hidgyed jobb volna mert terheket raknánk urakra. Szánd meg Úr Isten a te népedet Kik fohászkodnak, kérünk tégedet Ne hadd el nyomni te szegényedet Végre oltalmazd örökségedet. o Tsak el nem ájultam hogy meg hallottam hogy németet szeretsz, el iszonyodtani, magyartól elpártolásod, hidgyed meg bánod hogy bugyogót meg szeretted, Majd meg utálod midőn foldozgatod Akkor meg látod. De rossz szív az ollyan Ki azt be veszi, hogy németet szeret, tselekedheti hasogatott plundrájáért magyar lábra való, hosszú inget hogy kedvelheti. Talán azt gondollya, maga viseli. Kérdgyük hát minnyájan miért szeretheti Talán hogy a lábán legyeket veri, büdösségét az huntzutnak hogy szenvedheti Kopasz száját a kujonnak, hogy kedvelheti Magyar ki gyomrára hogy bé veheti. Nem tsudálkozhatom immár eleget hogy némethez legyen annyi hűséged. talán szellőző lyukáért szereted őtet Mellyet hátrúl bugyogóján gyakran szemléled, gyönyörűségedet tsak abban töltsed. Ély tehát már vele, ha úgy kedvetled Az Hatzikos rihes tetves németet Tellyék kedved tászliában mantzetájóban mellyet kezén mellyén hordoz a kurva ’nnyában Huntzut minden német Magyar országban. Búj te büdös német a sza .. s zsákban, vigyen el az ördög Német országban Sza . jón ki téged a medve Lengyel országban Vigyen el és egyen meg farkas az hóban üssön meg a menykő karátson tájban. o Sokat gondolkodtam Elmém fárasztottam Özvegy maradgyak é Meg házasodgyak. A magányos élet zarándokot illet A ki nem kedvelli puha fliss pelhet de aki kedvelli Szép ágyban feküdni Fóradott tsontyait Dunnába takarni Annak házasodni Szükség aszonyt venni Ki fésüli haját töröli szakállát. Én is addig járok még társra találok Ki nékem meg mossa ingemet gattyámot. Vasárnapra kelvén ülvén az ágy szélre még len el aluszok Nézzen a fejemben. Onnét ha fel kelek Sétálni ki megyek Vatsorát készítsen Méglen vissza térek. A vatsora után vize legyen konyhán Mossa meg lábamot Vakarja talpamot így lesz betsülete Nálam nagy érdeme Fáttyola, pendele tzifra féketője. Jegyzet: Davori (szerb: davorija) harcidéi!; fatter unser (Vater unser) a né met miatyánk kezdő sora; Reserves (rezervista) népiesen a tartalékos katona; Petáka (szerb—horvát) népiesen a régi nagy ötkrajcá 3os váltópénz; Kantus, egybeszabott ingszerű ujjas, felsőruha; Hatzikos, a német Hatze, hajsza’ szóból: vadászó; tászliában (Tásziló b ajor herceg), itt: bajor;.
