Hevesi Szemle 3. (1975)
1975 / 2. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Farkas András: A lagzi
Mert ez a nász, ez az óra Fáj a szívének, az árát Én megadom, megadom hát, Elmegyek én, ha akarná! Hagyja fiam meg az asszonyt! A HALÁL: Nem kell a te sorsod! Nem kell a te tested! Én jöttem a törvényt Megtölteni azzal, Hogy nálatok ingyen Új ágyba feküdjek! A LÁNY ANYJA: Hova gondolod, itt, most? Csak a két gyerek alszik. Ha megalszanak, aztán ... Az övék ez a ház itt! A HALÁL: Még meg se köszöntem, Hogy szóba is álltok, Mert hát idegennek Hol nő bizalom ma?! A LÁNY APJA: Úgy tudom én, ez a ház itt Mind az enyém, a jogommal Élek, ezért szavatolnak, Elmegyek a hatalomhoz!! Mért fizetem az adómat, Hogyha a rend meg a jog nincs? A HALÁL: Menj, szólj, a hatalmat Hívd, bármikor eljön. Majd tátja a száját, Mert nincs, aki engem Hálóba taszíthat. A Fiú APJA: Nem azért, de piszokság, Ma a főpap is undok, Kegyelemre okitgat, Ima közben a pénz is Odacsúszik, a markát Soha vissza se fogná, Tele nyomja a lelkem Csupa szűzi igékkel — Idehívom, a helyzet Bonyolult, magyarázza — A HALÁL: Most csak riadozzál! Két lábbal a földön Állj csak, gyerekeddel Mondasd az imákat, Ám itt vagyok és én Meghálni szeretnék! LÁNY: Te ki lennél, Te ki lennél? Finomabb vagy A selyemnél — Lebegésed, Lobogásod Csal is engem — Hol az ásód? A HAUL: Nékem nem az ásó Kell, bár az is eszköz, Tenném a kaszámat, Tenném a sarokba, Én meg lefeküdnék Melléd, Duha ágyra — LÁNY: Ha tehetnéd, Ma kímélj meg, Nem a gyász kell Mai éjnek, Ma a fény kell Ragyogásnak, Ma a sár nincs, Ma nem ásnak — A HALÁL: Add meg nekem itt, most. Hogy hű szavaimmal Egyszerre kifejtsem: Rabló sose voltam, És hogyha a vendég Tisztét be se töltöm, Jönnék, ha parancs van — FIÚ: Mért idejössz most? Senkise hívott! Látod, a küldést Mondani sem kell. Annyi jogom van, Hogyha megérted, Hogy feleségül Kaptam a párom — A HALÁL: Hát persze, valóban, Ilyen csak az önzés, Nem tudja, mi lenne Jó, jobb, hova érhet? És hogyha ez így van, Már nem magamért csak Kérem ma a szállást, Itt lenne anyám is, Itt lenne apám is — Hol lenne helyük hát? A HATALOM: Szóltak! Mire jöttem? Hívatlan a vendég? Nincsen joga hozzá, Hogy most idejöjjön! Hol lenne papírja? Hol lenne pecsétje? Nem tudja a törvény, Nincs benn szövegében, Hogy mit tegyek akkor, Akkor, ha halál jön. Hogy mit tesz az élő, Hogy mit tehet élve, Az meg lehet írva, Hol van helye holtnak, És mit tesz az élő, Mit nem tesz a holttal. Én most megyek innen! Üzenjenek értem Majd, hogyha az élő Elküldte a lelkét — Fiú: Mennyi badarság, S folyva ki nyögte — LÁNY: öreg is volt, De vak is volt, Feje billent, Fura húsbolt — Ha nyomoznánk, De ha kérnnék, Ha megírnánk Ama kérvényt? A NÁSZAGY DALA: Nyikoroghatnék Bizony egy helyben, Lepedőt látnék, De a pendelyt nem, Odaférkőznék, Hisz a pendelyben Mocorognának, öl a kín engem — HATALOM: Fizessenek érte, És pontosan írják, Mondják meg, a törvény Mely passzusa adja Nyitját a jogoknak! FIÚ: Ez nekem is szólt, Vagy csak az ágynak? HATALOM: Mindent csak időben, Mindent a helyén csak! FIÚ: Ó, kura-fattya! Itt hagy a pácban, Fegyvere sincs már — Most mit akarjak? LÁNY: Ha a főpap Idejönne, S velejéből Kiömölne A parányi Pici ötlet: Ki betűzni Kitalálni, A megoldást, Hol a végső Belebotlás! FÖFAP: Isten tuudja a sorsot! Isten tudja a végső Gondot, tőle keressék, Kérjék most a megoldást. Én csak bűnös a bűnök Közt járkálva tanítom, Nem jó hinni a földi Szándékban, valahonnan Jön, eljön, hiszem, így lesz Isten szép ölelése, És mind-mind, akik élnek, Jó okkal bizakodnak, Mert csak hinni a legfőbb. A LÁNY APJA: Elmegy, a gondot, a kérdést Hagyja nyakunkon, a hittel — A NÁSZÁGY DALA: Fülem irtózva Bizonyít engem, Hogy a tűz lángolt Kicsi pendelyben, Nyikorognának, De a méreg nem Kotorászhat benn, Kicsi pendelyben — A FIÚ APJA: Hova fussak? A népség Aluszik, aluszik már. Van-e ész a világban Kitalálni, hogyan kell Kikerülni a végső, örökös bonyodalmat? LÁNY: Ne vigyétek Soha innét, Se a testét, Se az ingét, Ami bűn van, Ami vétek, Az enyém is, A tiétek. Ha kivárnád Ma a nappalt, Ha az éjjel Fele meghal, Fele meghal, Fele elmegy, Viszi-hozza A szerelmet,
