Hevesi Szemle 2. (1974)

1974 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Dr. Nagy János: Nyugdíjban a gümőkór?

DR. NAGY JANOS: Nyugdíjban a gümőkór? I s ?l<UII»milUM»WWW>>HM»HIWtHIIWWIIIMHtWIHi>>HnW>HH»imHrillHIH«)tWHIIHHI>lt*tHMHttHWHIWItHW»H>H>M«tt>HIIH»HHH»UIIHHHmHHIIHHHIIIIHHIMHIHIimilllimillllHlimiHIIHIIIM»»HIIHIUIIIUIHIHmtllHII lüiomiHmmmi ,,Eiömy{ fajta népbetegség, Szapora csecsemőhalál, Árvaság, korai öregség. Elmebaj, egyke és sivár Bőrt, öngyilkosság, lelki restség Mely hitetlen csodára vár, Nem elegendő, hogy hitessék, Föl kéne szabadulni móri” (Részlet: József A. Hazámé ...s felszabadultunk! A címben szereplő gümőkór is o népbetegségek közé tartozott. Európában igen-igén sokáig Morbus Hungari- cusnak nevezték, mert hazánkban dúlt a legkegyetleneb- bül ez a szinte fékezhetetlen, családirtó, senyvesztő, halál­ba soványító népbetegség. Szegénység, nyomor, erőn felül végzett munka, az ordító kenyéréhség gyengítette a szer­vezetet és teremtett jó táptalajt a bacillusok hihetetlen gyors szaporodásához. Nagyon jól, ügyesen fogalmazták meg a — rövidítve tbc —, a tuberkulózis lényegét magában foglaló nevet a kor orvosai; tuberkulum gümőt, göböt jelent az orvosi nyelvben. S a kór szövettanilag valóban göbös, gümős el­változást hoz létre a tüdő szövetéből kiindulva, vérúti szó­rással az egész szervezetre kiterjedő masszív elváltozást okozva. Kuriózumként: gyöngykórnak is nevezték a tuber­kulózist „szellemesen elődeink”, főleg az állatgyógyászat­ban, a gümőkóros tehenek esetében. A szarvasmarha tü­dejében ugyanis gyöngyhöz hasonió morfológiai képletek (csillogó fehér apró gyöngyökhöz hasonló) zöme szórta be a légzőfelületet, örömmel, és nem kis büszkeséggel írhat­juk immár, hogy a gümőkór népbetegség jellege megszűnt. A gömőkór felkutatásában, diagnosztizálásában és gyógy­kezelésében igen nagy eredmények születtek, s ezek tették lehetővé, hogy a gümőkór dinamizmusa megszelídült s nem kis örömünkre a tüdőgyógyászat profilja, perspektívája is. Korányi Frigyes az első magyar tüdőgyógyász mondta: „Az alkotó emberek az optimisták táborából szoktak kikerülni... és alkotásaik, ha életre valók, állanak, élnek, fejlődnek, minden gáncs ellenére és az idő előbb-utóbb az alkotók és nem a kritizálok jóvára szokott dönteni,” Most pedig röviden — sajnos óhatatlan — a száraz klinikai adatokra szorítkozva a lényegről, a betegség lé­nyegéről ejtsünk szót. Mindezek persze tankönyvi adatok, de így lesz megközelítően teljes a kép a továbbiak megér­téséhez. A tuberkulózis a Koch-bacillus által előidézett és jellemző szöveti reakcióval járó betegség. Rendkívül sok­féle megjelenési formája van, melyek klinikailag egymás­hoz gyakran távolról sem hasonlítanak. Leggyakoribb a tu­berkulózis a tüdőben, de minden szervben, szövetben elő­fordulhat. Lefolyása — az infektiót figyelembe véve — elég jó indulatú, mégis a betegség nagy elterjedtsége miatt sú­lyos, a halálos esetek száma sem kévés. A betegség időtartama, a különböző kórformáktól füg­gően, nem rövid, hosszú évekre terjedő munkaképtelenség­gel járhat. A szenvedést leszámítva, óriási gazdasági kárt jelent a betegnek, a családjának és áz egész országnak. Gyógyítása rendkívül sok türelmet igényel az orvosoktól, betegektől egyaránt. Az infektió forrása leggyakrabban a kórban szenvedő ember, aki valamilyen módon tbc bacillusokat ürít. A köhö­géssel finom köpet cseppecskék szóródnak szét a levegő­ben, s így a cseppfertőzéssel (Flüge f. cseppfertőzés) bete- gítik meg embertársait. Az infektió másik, leginkább gyer­meken előforduló módja az oralis (szájon ót) és enteralis (bélúti) infekció. A gyermekek mindent összefogdosnak, majd szájukba veszik a kezüket, szopják az ujjúkat, s ha így tbc bacillust visznek a szájukba, az infekció behatolási kapuja a száj nyálkahártyája lesz. Az alimentaris (bélúti) fertőzés kiinduló forrása a beteg tehén fertőzött teje. öröklés (tehát csira — sejttel való fertőzés) mint a tbc. terjedési módja kizárható, de a megbetegedés létrejötté­ben fontosak a praedisponáló tényezők. Mert igaz ugyan, hogy tbc. bacillus, mint „mag” nélkül tuberkulózis nem létezik, de nem minden elvetett mag fogamzik meg. Előké­szített, fogékony talajban több mag megreked, ellenálló talajban sok erős mag is elpusztul. A tbc. mortalitása és lethalitósa óriási — szinte hihetetlen — csökkenést mutat. Hazánkban még nem is régen (1925) átlagban éven­ként mintegy 20 ezer ember halt meg, idő előtt a tbc. kö­vetkeztében. A tbc-s mortalitás, lethalitás csökkenésének rendkívül sok oka lehet: átvészelés, munkaidő szabályozása, életszínvonal — általános egészségügy és táplálkozás — javulás, az infekció korai felismerése és gyógyítása stb. Hatalmas anyagi befektetésekkel tüdőszanatóriumokat, tü­dőgondozó intézeteket (ma már 194 van), Rtg-szűrőállo- másokat, szakorvosi, asszisztensi hálózatot és végül „cal- mette” nővéreket képezett és hozott létre a felnőtt és gyer­mekkori tbc. megelőzésére, gyógyítására, és megszünteté­sére népi államunk. A szűrőállomások lényege: a lakosság évenként egy alkalommal kötelező szűrésen vesz részt, s ez lehetővé teszi a korai kiemelést, gyógyítást. Rendkívül megbízható módszer ez, mert szinte dinamizmusában lát­ható az esetleges friss elváltozás, miután az évenkénti rtg. képek összehasonlítása ezt lehetővé teszi. Az orvosi kutatás eredményeként csakhamar világossá vált, hogy a tbc-s betegeket nem csak gyógyítani — kitű­nő antituberkulotikus hazai szerek állnak ma már rendelke­zésre, melyek megközelítően 100 százalékos gyógyeredmé- nyeket hoznak), de főként megelőzni kell, még pediglen már a gyermekkorban. Hazánkban 1948-ban végeztek nagy jellegű preventív szűrővizsgálatokat: tuberculinnal és BCG oltóanyag segítségével védőoltásokkal. Tuberkulin próbaol­tással el lehet különíteni a fertőzött és a nem fertőzött, úgynevezett negatív csoportokat, amelyek azután védőol­tásban részesülnek. Későbbiekben, 1950-től kezdődően az újszülöttek rendszeres védőoltása indult meg, és ez 1954 óta kötelező is. A calmette nővéri hálózat 1956 óta fejti ki megyénkben nagy, gyermek-tömegekre kiterjedő preventív munkáját. A 42/1960-as törvény egyébként kötelezővé teszi, hogy a 3—7—14—17 és 20 éves korúak rendszeres (éven­kénti) tuberkulin szűrésen, s ennek keretében BCG. oltáson, illetve Rtg. vizsgálaton vegyenek részt. Ez a hatalmas preventív munka meghozta a kellő eredményét, mert gyakorlatilag megszűnt a megbetegedés és a tbc-s gyermekhaláiozás. Eger város utolsó gyermek­betegét 1963-ban vették nyilvántartásba, 1966-ban gyó- gyultként „kijelentették’. A hatalmas és folyamatos szűrő- munka mellett megnőtt a szűrésből kiemelt erősen pozitív, úgynevezett infect-allergiás gyermekek száma és megfigye­lése, esetleges utógondozása. A gyermek tbc. adataink nemzetközi viszonylatban is kedvezőek. Jól tükröződik egyrészt a hazánkban végbemenő társadalmi, gazdasági fejlődését, másrészt azt a sokoldalú eredményes gyógyító, megelőző tevékenységet, amelyet az elmúlt évtizedekben a hálózat kifejtett. Ahogyan a felnőtt tbc-vel foglalkozó hálózat (orvos-calmette munka) átalaku­lóban van, a gyermek tbc. hálózat is a megelőzés mellett részt vállal a nem gümős tüdőbetegségek szakellátásában. Most — a statisztikát segítségül híva — tekintsük át szű- kebb hazánk Heves megye gümőkór elleni küzdelmének főbb mutatóit 1957—1972-ig. L.: táblázat mellékelve!

Next

/
Thumbnails
Contents