Hevesi Szemle 2. (1974)
1974 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Dr. Nagy János: Nyugdíjban a gümőkór?
DR. NAGY JANOS: Nyugdíjban a gümőkór? I s ?l<UII»milUM»WWW>>HM»HIWtHIIWWIIIMHtWIHi>>HnW>HH»imHrillHIH«)tWHIIHHI>lt*tHMHttHWHIWItHW»H>H>M«tt>HIIH»HHH»UIIHHHmHHIIHHHIIIIHHIMHIHIimilllimillllHlimiHIIHIIIM»»HIIHIUIIIUIHIHmtllHII lüiomiHmmmi ,,Eiömy{ fajta népbetegség, Szapora csecsemőhalál, Árvaság, korai öregség. Elmebaj, egyke és sivár Bőrt, öngyilkosság, lelki restség Mely hitetlen csodára vár, Nem elegendő, hogy hitessék, Föl kéne szabadulni móri” (Részlet: József A. Hazámé ...s felszabadultunk! A címben szereplő gümőkór is o népbetegségek közé tartozott. Európában igen-igén sokáig Morbus Hungari- cusnak nevezték, mert hazánkban dúlt a legkegyetleneb- bül ez a szinte fékezhetetlen, családirtó, senyvesztő, halálba soványító népbetegség. Szegénység, nyomor, erőn felül végzett munka, az ordító kenyéréhség gyengítette a szervezetet és teremtett jó táptalajt a bacillusok hihetetlen gyors szaporodásához. Nagyon jól, ügyesen fogalmazták meg a — rövidítve tbc —, a tuberkulózis lényegét magában foglaló nevet a kor orvosai; tuberkulum gümőt, göböt jelent az orvosi nyelvben. S a kór szövettanilag valóban göbös, gümős elváltozást hoz létre a tüdő szövetéből kiindulva, vérúti szórással az egész szervezetre kiterjedő masszív elváltozást okozva. Kuriózumként: gyöngykórnak is nevezték a tuberkulózist „szellemesen elődeink”, főleg az állatgyógyászatban, a gümőkóros tehenek esetében. A szarvasmarha tüdejében ugyanis gyöngyhöz hasonió morfológiai képletek (csillogó fehér apró gyöngyökhöz hasonló) zöme szórta be a légzőfelületet, örömmel, és nem kis büszkeséggel írhatjuk immár, hogy a gümőkór népbetegség jellege megszűnt. A gömőkór felkutatásában, diagnosztizálásában és gyógykezelésében igen nagy eredmények születtek, s ezek tették lehetővé, hogy a gümőkór dinamizmusa megszelídült s nem kis örömünkre a tüdőgyógyászat profilja, perspektívája is. Korányi Frigyes az első magyar tüdőgyógyász mondta: „Az alkotó emberek az optimisták táborából szoktak kikerülni... és alkotásaik, ha életre valók, állanak, élnek, fejlődnek, minden gáncs ellenére és az idő előbb-utóbb az alkotók és nem a kritizálok jóvára szokott dönteni,” Most pedig röviden — sajnos óhatatlan — a száraz klinikai adatokra szorítkozva a lényegről, a betegség lényegéről ejtsünk szót. Mindezek persze tankönyvi adatok, de így lesz megközelítően teljes a kép a továbbiak megértéséhez. A tuberkulózis a Koch-bacillus által előidézett és jellemző szöveti reakcióval járó betegség. Rendkívül sokféle megjelenési formája van, melyek klinikailag egymáshoz gyakran távolról sem hasonlítanak. Leggyakoribb a tuberkulózis a tüdőben, de minden szervben, szövetben előfordulhat. Lefolyása — az infektiót figyelembe véve — elég jó indulatú, mégis a betegség nagy elterjedtsége miatt súlyos, a halálos esetek száma sem kévés. A betegség időtartama, a különböző kórformáktól függően, nem rövid, hosszú évekre terjedő munkaképtelenséggel járhat. A szenvedést leszámítva, óriási gazdasági kárt jelent a betegnek, a családjának és áz egész országnak. Gyógyítása rendkívül sok türelmet igényel az orvosoktól, betegektől egyaránt. Az infektió forrása leggyakrabban a kórban szenvedő ember, aki valamilyen módon tbc bacillusokat ürít. A köhögéssel finom köpet cseppecskék szóródnak szét a levegőben, s így a cseppfertőzéssel (Flüge f. cseppfertőzés) bete- gítik meg embertársait. Az infektió másik, leginkább gyermeken előforduló módja az oralis (szájon ót) és enteralis (bélúti) infekció. A gyermekek mindent összefogdosnak, majd szájukba veszik a kezüket, szopják az ujjúkat, s ha így tbc bacillust visznek a szájukba, az infekció behatolási kapuja a száj nyálkahártyája lesz. Az alimentaris (bélúti) fertőzés kiinduló forrása a beteg tehén fertőzött teje. öröklés (tehát csira — sejttel való fertőzés) mint a tbc. terjedési módja kizárható, de a megbetegedés létrejöttében fontosak a praedisponáló tényezők. Mert igaz ugyan, hogy tbc. bacillus, mint „mag” nélkül tuberkulózis nem létezik, de nem minden elvetett mag fogamzik meg. Előkészített, fogékony talajban több mag megreked, ellenálló talajban sok erős mag is elpusztul. A tbc. mortalitása és lethalitósa óriási — szinte hihetetlen — csökkenést mutat. Hazánkban még nem is régen (1925) átlagban évenként mintegy 20 ezer ember halt meg, idő előtt a tbc. következtében. A tbc-s mortalitás, lethalitás csökkenésének rendkívül sok oka lehet: átvészelés, munkaidő szabályozása, életszínvonal — általános egészségügy és táplálkozás — javulás, az infekció korai felismerése és gyógyítása stb. Hatalmas anyagi befektetésekkel tüdőszanatóriumokat, tüdőgondozó intézeteket (ma már 194 van), Rtg-szűrőállo- másokat, szakorvosi, asszisztensi hálózatot és végül „cal- mette” nővéreket képezett és hozott létre a felnőtt és gyermekkori tbc. megelőzésére, gyógyítására, és megszüntetésére népi államunk. A szűrőállomások lényege: a lakosság évenként egy alkalommal kötelező szűrésen vesz részt, s ez lehetővé teszi a korai kiemelést, gyógyítást. Rendkívül megbízható módszer ez, mert szinte dinamizmusában látható az esetleges friss elváltozás, miután az évenkénti rtg. képek összehasonlítása ezt lehetővé teszi. Az orvosi kutatás eredményeként csakhamar világossá vált, hogy a tbc-s betegeket nem csak gyógyítani — kitűnő antituberkulotikus hazai szerek állnak ma már rendelkezésre, melyek megközelítően 100 százalékos gyógyeredmé- nyeket hoznak), de főként megelőzni kell, még pediglen már a gyermekkorban. Hazánkban 1948-ban végeztek nagy jellegű preventív szűrővizsgálatokat: tuberculinnal és BCG oltóanyag segítségével védőoltásokkal. Tuberkulin próbaoltással el lehet különíteni a fertőzött és a nem fertőzött, úgynevezett negatív csoportokat, amelyek azután védőoltásban részesülnek. Későbbiekben, 1950-től kezdődően az újszülöttek rendszeres védőoltása indult meg, és ez 1954 óta kötelező is. A calmette nővéri hálózat 1956 óta fejti ki megyénkben nagy, gyermek-tömegekre kiterjedő preventív munkáját. A 42/1960-as törvény egyébként kötelezővé teszi, hogy a 3—7—14—17 és 20 éves korúak rendszeres (évenkénti) tuberkulin szűrésen, s ennek keretében BCG. oltáson, illetve Rtg. vizsgálaton vegyenek részt. Ez a hatalmas preventív munka meghozta a kellő eredményét, mert gyakorlatilag megszűnt a megbetegedés és a tbc-s gyermekhaláiozás. Eger város utolsó gyermekbetegét 1963-ban vették nyilvántartásba, 1966-ban gyó- gyultként „kijelentették’. A hatalmas és folyamatos szűrő- munka mellett megnőtt a szűrésből kiemelt erősen pozitív, úgynevezett infect-allergiás gyermekek száma és megfigyelése, esetleges utógondozása. A gyermek tbc. adataink nemzetközi viszonylatban is kedvezőek. Jól tükröződik egyrészt a hazánkban végbemenő társadalmi, gazdasági fejlődését, másrészt azt a sokoldalú eredményes gyógyító, megelőző tevékenységet, amelyet az elmúlt évtizedekben a hálózat kifejtett. Ahogyan a felnőtt tbc-vel foglalkozó hálózat (orvos-calmette munka) átalakulóban van, a gyermek tbc. hálózat is a megelőzés mellett részt vállal a nem gümős tüdőbetegségek szakellátásában. Most — a statisztikát segítségül híva — tekintsük át szű- kebb hazánk Heves megye gümőkór elleni küzdelmének főbb mutatóit 1957—1972-ig. L.: táblázat mellékelve!
