Hevesi Szemle 2. (1974)
1974 / 2. szám - JELENÜNK - Sugár István: Beszéljünk őszintén az öngyilkosságról
1921—■ 1925 1931 — 1935 1941— 1945 1945— 1950 1959— 1961 1962— 1964 1968 1969 1970 Anglia és Wales 10,1 13,6 9,3 10,7 9,4 8,9 8,0 Ausztria 28,3 40,7 22,3 23,3 22,3 21,6 22,3 24,2 Belgium 13,4 17,7 12,8 14,1 15,5 15,2 Csehszlovákia 20,6 24,5 23,2 25,3 Finnország 12,7 20,6 16,7 16,5 20,3 20,4 21,6 23,3 Franciaország 20,2 13,1 13,7 16,2 15,2 15,3 15,8 15,3 Hollandia 6,2 8,4 7,9 6,5 6,7 6,5 6,3 7,3 8,1 Lengyelország 7,9 8,9 6,3 7,3 8,1 MAGYARORSZÁG 28,0 32,9 23,7 25,9 27,0 33,7 33,1 34,6 NDK 28,5 NSZK 18,7 13,1 20,6 20,9 21,5 Norvégia 5,8 6,6 5,9 6,7 6,9 8,0 8,1 8,2 8,4 Olaszország 8,8 9,0 4,9 6,1 6,0 5,4 5,4 5,5 5,7 Svédország 14,4 16,4 14,7 15,2 17,5 18,9 21,5 22,0 22,3 Svájc 23,1 26,9 25,0 24,2 18,9 17,3 17,2 17,2 18,4 Ausztrália 10,9 12,1 7,9 9,7 12,2 14,7 Japán 20,0 21,6 12,6 17,1 21,3 16,2 14,4 14,5 15,1 Kanada 7,8 9,0 6,8 7,8 7,5 7,4 9,7 10,9 Űjzéland 12,3 13,7 10,0 9,5 USA 11,9 15,9 11,2 12,0 10,6 10,9 10,7 10,9 1. táblázat Az öngyilkosságok gyakorisága Magyarországon és néhány külföldi országban. 100 ezer lakosra jutó öngyilkosságok száma. ségi Köztársaságban és például a tengerentúli Kanadában, de mindenekelőtt Magyarországon. Szinte általános jelenség volt az, hogy a második világháború (1941—45) alatt figyelemre méltó mértékben csökkenés mutatkozott, mely még éveken át tartott, de az 1950-es évek végén az öngyilkosságok gyakorisága megnőtt. Magyarországon azonban csak az 1960-as évek első felében indult meg az öngyilkossági esetek jelentékenyebb mértékű szaporodása. A magyar helyzet mellett — melyre alább még részletesebben is kitérünk —, kivált két országban növekedett szembetűnő mértékben az öngyilkosságok gyakorisága. A világ egyik legmagasabb életszínvonalú országában, Svédországban, ahol 1921—25 átlagában 100 ezer lakosra még csak 14,4 eset jutott, 1962—64-ben már 18,9, 1968-ban 21,5, 1969-ben 22, s végül 1970-ben pedig már 22,3 öngyilkosság esett. Csehszlovákiában 1962 —64-ben 20,6 ember dobta el magától 100 ezer lakos után számítva az életét, s az esetek gyakorisága egyre emelkedve 1970-re elérte már a 25,3-at, s ezzel a statisztikai kimutatásokban szereplő országok közül Magyarország után a második helyre lépett, maga mögött harmadiknak hagyva Ausztriát. E hivatalos statisztikai adatokból azt olvashatjuk ki, hogy — igen sajnálatosan — kifejezettebb az öngyilkosságok gyakoriságának a szaporodása, mint annak csökkenése. De azt is láthatjuk, hogy az öngyilkosság politikai, gazdasági és társadalmi, nem különben faji vagy vallási hovatartozás nélkül, a világ minden részén egyaránt szedi áldozatait. Magyarországot az öngyilkosságok gyakorisága tekintetében az első világháború után, 1920—25-ben pusztán néhány tized erejéig csak Ausztria múlta felül. 1920-tól 1940-ig — az 1931—32-es évek kivételével — 2,088 és 2,886 között változott az öngyilkossági esetek száma. 1931—32-ben először fordult elő hazánkban 3 ezren felüli öngyilkossági eset. A statisztika által hazánkban kimutatott legtöbb öngyilkosság 1944-ben fordult elő. Ebben a tragikus évben 4,294 öngyilkosról tudunk. A magyarázata ennek a borzalmasan magas számnak abban rejlik, hogy a fasiszták faji megkülönböztetésén alapuló brutális üldö-
