Hevesi Szemle 2. (1974)
1974 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Dr. Nagy János: Nyugdíjban a gümőkór?
Világosán, egyértelműen értékelhető a számok tükrében az a hallatlan fejlődés, amely 1957—1972-ig terjedően történt. Két adatot emelnék ki ennek demonstrálására. Vessük össze a kimutatás segítségével a nyilvántartott tbc-s betegek ossz. számát 1957 és 1972 évben. Az évenkénti felfedezett beteglétszóm 1957 és 1972-es számszerű adatait. Mindebből világosan kitűnik, hogy — ha ma még nem is olyan sok, de már kétségkívül így felszabadult időt (a tbc. — kiszűrésére, gyógyítására, gondozására fordított eddigi időről van szó) — a nem specifikus (tbc) tüdő elváltozások gyógyítására, gondozására lehet fordítani. így változik meg a tüdőgyógyászat profilja, s ez nagyszerű. Mind nagyobb gondot okoznak a megbetegedetteknek, családtagjaiknak, s a társadalomnak a különböző tüdőre lokalizálódé hosszantartó jó (ez a jobbik eset) és rosszindulatú tüdő-megbetegedések. Röviden erről is egy néhány szót. Melyek ezek a nem tbc-s tüdőfolyamatok? Most is inkább csak .száraz” klinikai adatokkal, felsorolásokkal szolgálnék ehhez. Különösképpen lehet csoportosítani a nem fajlagos tüdőbetegségeket. A daganatos megbetegedések, amelyek lehetnek jó- és rosszindulatúak. A daganatos elváltozás alatt a sejtek és szövetek olyan növekedését értjük, amelyek nem követik az ép növekedés szabályait. A kiváltó ok nem ismert, a sejtszaporodás progresszív. Igen nehéz eldönteni, hogy a daganat jóindulatú-e vagy rosszindulatú, hiszen ismeretes, hogy a jóindulatú daganatok idővel rosszindulatúvá válhatnak. A gyulladásos megbetegedések, amelyek akut és krónikus lefolyásúak lehetnek, és a kettő között az átmenet nem mindig dönthető el határozottan. Ide tartoznak a tüdőgyulladások, tályogok, hörghurutok, hörgőtágulások különböző klinikai és morfológiai megjelenési formái, mell- hártyagyulladások, — hogy csak az ismertebbeket említsem. A betegségek egy csoportja, mint foglalkozási ártalom szerepel a szakirodalomban. Ezeket fizikai és kémiai behatások — például porbelégzés — hozzák létre, összefoglaló nevük pneumoconiosis. Ismertebbek ezek közül a: asbes- tosis és a silicosis. Lehetne tovább sorolni még a legváltozatosabb kórokú és klinikai megjelenésű betegségeket — emphysema, gombás betegségek, sarcoidosis stb. — de ezek meghaladják írásom terjedelmét, és kevéssé ismertek a civil olvasó számára, tekintve, hogy nem tartoznak a tüdő „divatos" megbetegedései sorába. E kis kitérő után azonban térjünk vissza a lényegre, a gümőkórra. — A mindennapi gyakorlatunkban egyik legnagyobb feladatunk a frissen kiemelt gümőkóros tájékoztatása megbetegedéséről. A betegnek legtöbb esetben komoly gondot okoz az is, hogy várhatóan hosszú megbetegedése jövedelemkieséshez vezet. Az az általános gyakorlat eredményezte, hogy államunk a betegek részére bizoliyos feltételek mellett, gyógykezelésük zavartalanságának biztosítására anyagi támogatást biztosít. A betegnek nyújtott segélyezés határozottan könnyítette a betegvezetést és hozzájárult a lemorzsolódás csökkentéséhez. Optimisták vagyunk, de a tbc. végleges megszűnéséről természetesen egyértelműen mégsem beszélhetünk, mert sporadicus esetek előfordulnak. Beteg emberek még — zömmel az idősebb korosztály tagjai között — mindig vannak, s ha szelídültebb formában is, de a fogékony szervezetet megfertőzhetik. Persze ezek korai felismerésével (panasz, ernyőfényképszűrés, rtg. vizsgálatok) nyomban megindítható a következmény nélküli gyógyítás. Minden bizonnyal, már csak a hálózat nagyszerű munkájának, államunk nagy anyagi segítségének köszönhetően is, beláthatóan rövid időn belül teljesen felszámoljuk az egykor döbbenetesen félelmetes, és alattomos tuberkulózist! A címben feltett kérdésre, hogy: „nyugdíjban a gumókor?” a válasz: igen! Nyugdíjban van. De nyugdíja mellett másodállást azért még vállalhat! Orvoshoz kell fordulni, hogy a gümőkór (minden megjelenési formával együtt) egyszer s mindenkorra megszűnjék. Soha nem felejtem el jó barátom, iskolatársam tragikus szenvedésének befejező fázisát a szanatóriumi betegágyon. Tervezett, vélt gyógyulása utáni jövőjéről beszélt lelkesen, arról, hogy orvos lesz, életét teszi fel a gümőkór elleni küzdelemre mondta, és mondta, amikor minden átmenet nélküli hirtelenséggel gyötrelmes köhögési roham jött rá: sugárvérzés, amely csonttá aszott testét a halálba emelte. A 40-es évek végefelé jártunk, érettségi után. Lelkesen, tele ambícióval jelentkeztem az orvosegyetemre, már akkor azzal a céllal, hogy tüdőgyógyász leszek. És immáron több, mint negyedszázad elteltével, a gümőkór elleni heroikus küzdelem eredményeként az így — most már — felszabaduló szakorvosi erő, az újabb rém (!) a tüdő daganatos megbetegedései ellen vetheti minden erejét maximálisan a latba. 53
