Hevesi Szemle 2. (1974)

1974 / 1. szám - JELENÜNK - Papp János: Kilencezer nap

31 IE L IE INI IÜI INI IK

Moiíó: Az újság a hétköznapok történelme

•iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiHiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiii

Az Igazság című politikai hetilap 1949. március 27-i számának vezércikkében olvasói tudtára adta, hogy,„Meg- változik lapunk elnevezése". Mi tette szükségessé a változást? Az Igazság utolsó száma így indokolt: „Az Igazság eddig jobbára egri lap volt. A szomszéd községekben már kevesen tudták, hogy Egerben, vagy Budapesten készül-e. Ennek oka főleg a cím volt, amely nem fejezte ki, hogy egy Heves megyei lapról van szó. Ezen akarunk segíteni az új fejléccel, ezért adjuk lapunknak a Heves megyei Népújság elnevezést, amely egyben azt is kifejezi, hogy kinek íródik és kiknek érdekeiért harcol."

És negyedszázada, 1949. április 2-án megjelent, a Heves megyei Népújság. A négyoldalas, minden szombaton megjelenő politikai hetilap első számának „Nép és sajtó” című vezércikkében azt tűzte ki céljául a lap, hogy hetenként hű tükröt ad a megye gazdasági és politikai életéről. A szerkesztőség két (!) főből álló kollektívája igyekezett eleget tenni annak, amit vállalt. Nem volt könnyű dolgukl A szerkesztők — a főszerkesztő és az egy főből álló „újságírógárda’' — ekkor kezdtek ismerkedni q tollal — néhány héttel, hónappal azelőtt egyikük sem gondolta, legfeljebb csak álmodta, hogy valamikor az újságírás ízes, de olykor keserű kenyerét eszik majd. Az egyetlen helyiségből álló szerkesztőséget és ki- adóhivatalt egy pingpongasztal uralta. Volt egy telefon, három íróasztal, néhány szék, két szekrény, egy-két könyv — és adva voltak a „tárgyi feltételek” a munkájukhoz. De annál nagyobb volt hitük, akaratuk és szorgalmuk, hogy mindazt teljesítsék, amit a Magyar Dolgozók Párt ja, és a megye haladó közvéleménye elvárt tőlük.

Más élete, nehéz sorsa volt akkor az újságírónak is. A politikai, gazdasági, a társadalmi életben nyílt és „burkolt” ellenséges erők, nézetek csaptak össze nap mint nap, olykor-olykor drasztikus módon is. Érdemes ezért is bepillantanunk „ősünk”, a Heves megyei Népújság első példányszámába: miről írt, miről tájékoztatott?

„Lesújt a demokrácia vasökle, súlyos pénzbírságot kapott negyven kulák” cím alatt közli a lap, hogy a folyamatosan tartó razziák és ellenőrzések során ezideig közel 100 kulák ellen indult eljárás a megyében. Ezek közül negyven ügyet az illetékesek már letárgyaltak és súlyosan megbírságolták a kihágásokat elkövető kuláko- kat. És sorolja kiket bírságoltak 12 ezer forintra, kiket 10 és kiket nyolcezer forintra.

„Internálták a kulák malmost, Heves és környéke feketézőjét." Megtudjuk a lapból, hogy kivégezték Rehót, a többszörös rablógyilkost, hogy letartóztattak egy fasiszta plébánost és tüzek voltak Gyöngyös környékén. Köszönti a lap felszabadulásunk évfordulóját, beszámol arról, hogy valaki „Gazdasági cselédből igazgató lett — így erősödik a munkásosztály hatalma." Közli a tiszanánai Kossuth Termelőszövetkezeti Csoport dolgozóinak levelét, hogy örömmel csatlakoznak a munkaversenyhez, hírül adja, hogy világnézeti és szakmai tanfolyam kezdődött Egerben, az ifik versenyre keltek a Szabad Nép-székház felépítéséért folyó gyűjtési kampányban, A vasasok példát mutatnak, Nyolcvan tanfolyam kezdődött az analfabétizmus felszámolására, Megyeszerte nagy fellendülés van szövetkezeti vonalon és 92 százalék dolgozó paraszt van a vezetőségekben, A tiszafüredi járásban megértették Rákosi elvtárs beszédét, Szocialista munkaversenyben megyénk pedagógusai, Csökkentették a selejtet a paródiák, 385 000 forintot utalt ki beruházásokra az Országos Tervhivatal megyénknek. Beszámol a lap a Gyöngyös SE —Eger SZTK labdarúgó-mérkőzésről, amely 3:1-es állásnál félbeszakadt, közli a polgármester pályázati hirdetményét az Eger m. városban üresedésben levő hatósági bábaállás betöltésére és a bírósági végrehajtó árverési

hirdetményét: Füzesabonyban 2584 forintra becsült ingóság került dobra. S mindez csak töredéke a négyoldalas újság cikkeinek.

Akkor még tudtak röviden is írni az újságírók.

Az első számában tehát ilyen tükröt tartott olvasói elé a Népújság. Hogy mennyire volt párás vagy tiszta ez a tükör? Okom és jogom sincs most bírálni. Kétségtelen — és ez egészen 1957 elejéig így volt — amiként más eszközök és módszerek uralkodtak akkor a politikábarr, akként más műfajok és más „stílus" uralta a Népújságban megjelent írásokat is. A lap munkatársai — köztük

HIMIIIIIIIIIMItlIlllimilllMlllltlIIIIIIIIHtlIIHimilttlIHIMIIIIillllllllllllllllllli'IIIIIIIIIIHIIIIIIIUmilHMIIIIIMIIIIIIIIMI

1952-től e sorok írója is — meggyőződésükhöz hűen, és tehetségükhöz mérten szolgálták a közügyet. Az újságok hangja — közte a Népújságé is —, mint ahogyan a politika is, szenvedélyesen sürgető volt. Az újságírás minden eszközével igyekezett minél hatékonyabban elősegíteni a politikai és gazdasági célok megvalósítását. Az élet egészének ütőerén akarta kezét rajtatartani. Népszerűsítette és sürgette o munkaversenyeket, a kölcsön^ jegyzéseket, közölte az országos vezetők írását, beszédét, bírálta a begyűjtési versenyben lemaradókat, emberek sorsának alakulásán mutatta be a változó életet.

Visszalapozgatva az elmúlt 25 év példányszámait, megdöbben a mai olvasó: milyen hatalmas energia, mennyi, és a szó teljes értelmében vett hősi munka, áldozatvállalás lakozott a megye lakosságában. A tervek teljesítéséért folyó munkaversenyek, a mezőgazdaságban tett erőfeszítések a nagyobb hozamért, a gondolat tisztaságáért folyó csaták, a békéért folyó harc, a békekongresszusokra tett nagyszerű munkaajánlások példái sorakoznak a ma már sárguló lapokon. 1953. május 1-i számában például „Négy esztendő alatt megváltozott az ország, megváltozott a nép" címmel teljes oldalon számol be a lap a megyében történt fejlődésről. S, hogy a nép hogyan értékeli a fejlődést, azt az 1953. május 21 -i számban az országgyűlési választásokról kiadott közlemény tanúsítja: Heves megye 229 324 választásra jogosult állampolgárának leadott 226 764 szavazata közül 224 005 a Népfrontra esett. Mindössze 1620 volt ellene és 1139 volt érvénytelen. És ugyanebben a lapszámban Boconádról, Bélapátfalváról, a felnémeti Petőfi Tsz-ből, a Mátravidéki Erőműből, a Magasépítő Vállalattól és a selypi Zsófia malomból közöl felhívást a lap: Megszavaztuk a Népfront programját — fogjunk hozzá megvalósításához.

Nagy teret szentelt mindenkor a lap a központi határozatok bemutatására, kommentálására, az országos vezetők beszédeinek ismertetésére. 1949. május 1-i számában közli Kádár János május 1-i — Munka ünnepe című vezércikkét és Kádár Jánosnak az egri választási nagygyűlésen elhangzott beszédét, amelyet nagy tetszéssel fogadott a tizenötezres tömeg. 1950. február 18-án másfél oldalon számol be Rákosi Mátyásnak a Központi Vezetőségben elhangzott beszédéről. 1953. július 9-én pedig majd két oldalon Nagy Imre programbeszédét ismerteti. 1950. június 17-én alakul meg a megyei tanács. A lap a tanács programjának megvalósításához kéri a lakosság támogatását. Az augusztus 19-i szám tudatja az olvasóPAPP JANOS:

Kilencezer nap