Hevesi Szemle 2. (1974)
1974 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Sugár István: Robinson Crusoe kalandjainak igaz históriája
------ Alexander Selkirk valóságos útja .... Robinson Crusoe első útja - - - - Robinson Crusoe második útja 2 Mas Atierra, Robinson sziget, ahol Alexander Selkirk hajótörése után partot ért. A képzeletbeli ismeretlen sziget, ahol Defoe regénye szerint Robinson Crusoe partot ért hajótörése után. a Cumberland-, a Villjagre- és a La Punta öböl tarkítják a sziget képét. A település mellett, az úgynevezett Angol Kikötő közelében mutogatnak egy gyatra kis barlangot, ahol állítólag a hajótörött Alexander meghúzta volna magát. A legérdekesebb azonban az egyik magas sziklán látható. Egy odaerősített nagyobb fémtáblán a következő szöveg olvasható: „Alexander Selkirk matróz emlékére, aki a skóciai Fife grófságnak Larco nevű helységéből származott és 4 esztendő és 4 hónapot töltött teljesen magányosan ezen a szigeten. A 96 tonnás és 16 ágyús Sinkpost nevű brigg (200—500 tonna nagyságú két teljes árbocú vitorlóshajó) 1704-ben tette partra és a Duke nevű hajó 1709. február 12-én vette fedélzetére. Selkirk 1723-ban, 47 éves kcrában halt meg, röviddel az után, hogy őfelsége a Flotta hadnagyává nevezte ki. Ezt a táblát Selkirk megfigyelőhelyén őfelsége Topaz nevű hajójának parancsnoka, Raws és tisztjei helyezték erre a sziklára 1863-ban." (A matróz életkora hibásan szerepel, — nem 47, hanem 45 éves volt halálakor, hiszen 1676-ban született és 1723- ban távozott az élők sorából.) Sikerült megszereznem Selkirk megmentéséről szóló eredeti kézirat hiteles angol szövegének fényképét, mely Thomas Daver, a Duke hajóorvosának visszaemlékezéseit tartalmazza, s melyet jelenleg a Chilében lévő Santiago orvos- tudományi múzeumban őriznek. íme az eredeti szöveg hű magyar fordításban: „Hatalmas homárrakománnyal tértem vissza és egy kecskebőrbe öltözött emberrel, akinek ugyanolyan vad volt a kinézése, mint azoknak az állatoknak, amelyeket elejtett. Alexander Selkirknek hívják, akit négy évvel ezelőtt Stradling kapitány, mint lázadót tett partra a lakatlan szigeten. Most már tudom, hogy minek az alapján született meg Daniel Defoe író és újságíró tollából Robinson Crusoe története .. O MODERN ROBINSONOK A SZIGETEN A sziget romantikus híre-neve később is vonzott kalandra éhes embereket. Az első világháború során a német császári hajóhad egy nagyobb egysége a Csendesóceánból éppen hazatérőben volt Dél-Ámerika megkerülésével az Atlanti-óceán felé, amikor a gróf Spee aiten- gernagy vezette hajórajon rajtaütöttek az angolok. A modern cirkálókkal megerősített angol flottaegység az egész német hajórajt a tenger fenekére küldte, csupán az egyetlen Dresden cirkálónak sikerült egérutat nyernie. Egy ilyen elsüllyedt hajó'ól sikerült egy német matróznak, akit kutatásaim szerint Hugo Beibemek hívtak a mai Robinson szigetre, a korábbi Mas Atierrara menekülnie. A második világháború során a gyér lakosú szigeten, ahonnan jó megfigyelési lehetőség kínálkozott, Hitler Harmadik Birodalma egy hű alattvalója telepedett meg titkon, hogy rádiója útján övéinek a szövetségesek tengeri hadmozdulatokról időben adjon értesítést. 1943-ban a chilei lapok is tudomást szereztek a német kém ottani működéséről és nagy felháborodás hangján írták meg hasábjaikon. Mielőtt azonban rajtaütöttek volna, sikerült elszöknie a lelkes nácinak. Csak a hirtelen menekülésében hátrahagyott eszközei, s bizonyos rádió-alkatrészek árulkodtak ottani áruló tevékenységéről. Amikor 1968-ban a Pravda és az International Herald Tribune riporterei meglátogatták a szigetet egy ápolatlan külsejű torzonborz idősebb chilei férfi fogadta őket egy- szál fürdőruhában, szakadozott, rongyos pulóverrel fedve felső testét. Magát Carlo Bertelsnek mondotta, s a bennszülöttek szerint már vagy 20 esztendeje lakott a szigeten. Állítólag egy kiábrándult, önmagával és a világgal meg- hgsonlott dúsgazdag chilei pénzember volt valaha. Egyetlen szolgáját ő is Pénteknek nevezte el. . .
