Hevesi Szemle 2. (1974)

1974 / 3. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Petró Zoltán: Műszaki-tudományos haladás és társadalmi élet

■ mii imiimmHimiimiimimiiiiimiMimimimiiiuiiim mii im mim

....... inni mit n iinnininiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiniiiiinnniiiriiiiiiiiiiiiiiiHiiinmiiiinniiiiiiniiiiiiiininiiiiiiiiiiiiniiiiiinniHM

I PETRÓ ZOLTÁN:

Műszaki-tudományos haladás és társadalmi élet

7ininnMiniiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiniiniiiniiiiiiiiiiiiiiiiniininnuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiinniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiinniiiniiiiiiiiiiiiiiiiii»iiiiiiiinii»iniiniiiiiiiiiiiiiiniiiitiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHi«iini»

A technikai-tudományos forradalom korszakában a társadalmi-gazdasági életben végbemenő változások egyik alapvető jelensége a műszaki és a természettudományok felgyorsult fejlődése. A tudományos eredmények, a technikai vívmányok világszerte egyre észrevehetőbb befolyást gyakorolnak a társadalmi életre is. Fokozódik a társadalmi munkamegosztás, a műszaki és természettudományok területe egyre szélesebb és aktívabb társadalmi bázist igényel. A szocialista típusú társadalom ugyanakkor fokozódó felelősségérzettel részt is kér és vállal e munkából.

A magyar műszaki és természettudományos értelmiség ez irányú társadalmi tevékenységének hivatott keretet adni és működési teret biztosítani a különböző műszaki, agrár- és természettudományi szakmai egyesületek önkéntes társuláson alapuló szervezete, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ), amely a közelmúltban ünnepelte megalakulásának negyedszázados jubileumát.

Felszabadulásunk után, de a szövetség megalakulása előtt a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete tekintette fontos feladatának tudományos életünk újjászervezését, mely szervezetet sok szempontból az MTESZ közvetlen elődjének tekinthetünk. A magyar ipar és közlekedés teljes államosítása után szakszervezeti mozgalmunk a szakmai szervezkedésről az iparági szervezetek kialakítására tért át, s ez a mérnökszervezet megszüntetését is jelentette. Ekkor alakult meg 1948-ban az MTESZ, átvéve elődjének több olyan funkcióját, melyet az ezután alakult iparági szakszervezetek nem vehettek át.

A magyar műszaki és természettudományos értelmiség haladó hagyományait magáénak valló és folytató szövetség megalakulásától kezdve alapvető céljának tekinti hazánk tudományos és technikai haladásának, gazdasági fejlődésének elősegítését, s ezt elsősorban a tudományos egyesületekbe tömörült tagok önként vállalt társadalmi munkáján keresztül valósítja meg.

Az MTESZ és a tagegyesületek tevékenységének hatása az elmúlt 25 év alatt egyre erőteljesebben érvényesült a termelésben, a tudományos kutatásban, az oktatásban, állami és társadalmi életünk fejlődésében. A szövetséget megalakulásakor 14 tudományos egyesület alkotta. Ezek közül többen hosszú múltra tekintenek vissza, s nem egynek tevékenysége száz évnél is régebbi, ugyanakkor az MTESZ megalakulása idején főleg az ipar és mezőgazdaság területén még számos ágazatnak nem volt szakmai társadalmi szervezete. (Ilyen volt például a gépipar.) A szövetség vonzó célkitűzéseinek és aktivitásának is köszönhető, hogy létrejötte után sorra alakultak meg az új tudományos egyesületek, s a tagegyesületek száma 25 év alatt megduplázódott, az MTÉSZ össz-taglétszáma pedig 110 ezerre emelkedett.

A szakmai tudományos-társadalmi mozgalom területi fejlődése szoros kölcsönhatásban volt (s van ma is) megyéink, városaink általános gazdasági és kulturális fejlődésével, a mezőgazdaság szocialista átalakításával, s különösen a vidék iparosításával. Az elmúlt években kialakult a szövetség megyei szervezeteinek és a különböző egyesületi helyi csoportoknak országos hálózata. A területi szakmai tudományos-társadalmi munka így egyre fontosabb szerves részévé vált az egyesületi munka egészének. Ma már a tagság nagyobbik része a területi szervezetekben található, s a szövetség tevékenységének is igen jelentős része a majd 40 megyei és városi szervezetben, intéző bizottságokban, illetve 500 egyesületi helyi csoportban és szervezetben folyik.

Melyek az MTESZ legfontosabb és legsajátosabb munkaformái?

A párt politikájának ismertetése, a kormányprogramok végrehajtása érdekében irányelveket, ajánlásokat dolgoz ki tagegyesületei munkájához, és egyrészt központi, másrészt területi utón koordinálja tevékenységüket. Központi bizottságai előkészítésében, s alapvetően a mindig érintett tagegyesületek szakvéleményére támaszkodva országos intézkedéseket kezdeményez, amelyekkel kapcsolatban eljár országos hatóságoknál, szervezeteknél, állami és társadalmi szerveknél. Rendszeresen közreműködik az oktatásügy országos fejlesztésében, a szakmai továbbképzés és tájékoztatás színvonalának emelésében. A szakmai oktatásügy fejlesztését célzó számos fontos kormányintézkedésben (például a műszaki főiskolák felállítása) nagy szerepe volt a szövetség javaslatainak.

Együttműködik más társadalmi szervezetekkel, elsősorban a szakszervezetekkel és a KISZ-szel, a közös feladatok megoldásában. Az egyre bővülő közös munkaterületek és munkaformák kibontakoztatását célozzák a fenti szervekkel létrehozott megállapodások. Sokoldulú segítséget ad a tagegyesületek részére az egyes szakterületek kiemelkedő tudományos és társadalmi eseményeiként számontartott országos és nemzetközi konferenciák és kongresszusok megszervezéséhez. Az MTESZ tagegyesületei 1974. év során összesen 90 ilyen nagyrendezvény lebonyolítására vállalkoztak. Kapcsolatokat létesít és együttműködik külföldi tudományos szervezetekkel, összehangolja és támogatja az egyesületek nemzetközi tevékenységét. A szövetség a tagegyesületekkel együtt, mintegy 50 nemzetközi tudományos szervezet munkájában tagként vesz részt.

A szervezet szerkeszti és megjelenteti a ma már 30 ezer példányszámú központi lapját, a Műszaki Életet, és sokoldalúan támogatja az egyesületek gondozásában megjelenő mintegy 67 szakfolyóiratot. A magyar tudományos élet, a műszaki haladás ma már elképzelhetetlen e nem kevesebb mint évi másféimilliós példányszámban megjelenő rangos folyóiratok nélkül.

Heves megyében 1965. január 28-án alakult meg az MTESZ megyei szervezete. Ebben az időben megyénkben a szakmai tudományos-társadalmi mozgalom már jelentős sikereket tudhatott magáénak. Több egyesület helyi szervezetének tevékenysége elismert volt a gazdasági és társadalmi élet számos területén. Létrejöttük szoros kapcsolatot mutatott megyénk műszaki-tudományos és gazdasági kultúrájának kialakulásával.

Időrendben legelsőnek az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) helyi csoportja alakult meg Égerben már 1945-ben, mintegy jelezve a Mátra és a Bükk környékének országosan is jelentős erdőgazdálkodási tevékenységét. Az 50-es évek elejéig — összhangban megyénk jellemző gazdaságikulturális arculatával — kialakult és megindult Egerben a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE), a Bolyai János Matematikai Társulat (BJMT), az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat (ELFT), és a Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) helyi tevékenysége. A vidék erőteljesebb iparosítása hívta életre megyénkben az 50-es évek végén a Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) egri és gyöngyösi szervezetét, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) mátraalji, valamint az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) lőrinci helyi csoportját. A 60-as évek elején indult meg Heves megye érintett pont-