Hevesi Szemle 2. (1974)

1974 / 1. szám - IRODALOM, MŰVÉSZET - Kálnoky László műfordításai

mnniiiimi

ItlltJIIHIItlltlllllllllttlllf ItHIIIMtlIltHIIBII IIIIlllklllllllf 111IHM1 HUtIIMIII

IIIMHIMtilMIIII

Kálnoky László műfordításaiból |

Klasszikus német költők

lltlIllIflIIIUIIIIIIIIIIIMIIIIinilllMmillllllllllllinillllllllllllllllllllllllllllllMIIIIIMIIMIHIIMIIIIMIHIIIIHHIX

'tlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllliriMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIinilltlIlllllllllllllllllllllllllHllllltlIIMIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIillllllUIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIMIMIllllllMHIIIIIlllllllllllllllimiKIIIIIIIIIIIIIIMIMIIIIIIIItntHIMIIIHII

FRIEDRICH HEBBEL (1813—1863)

A beszéd

Mint fő csodáját az emberi észnek, áldom a beszédet, mit mély

magányba

merülve, önmagából szült világra, mert az lett eszköze minden egyébnek.

Igen, céljának tartom, s lényegének, hogy a lelket nyomó átkot lerázta, mely azt komor egyedüllétre szánta, s megölte volna, mielőtt fölébred.

Mert bár az ismeretlen Egy s a

Minden

érthetetlen szétszóródási hajlam folytán pontok világává esik szét,

a beszéd, mely az összes lét-elemben rejtőző lényeget mutatja hangban, széthullásból egészet alkot ismét.

JOSEPH VICTOR von SCHEFFEL (1826—1886)

Az ichthyosaurus

Suhogva mozognak a zsurlók, gyanúsan fénylik az ár, s egy ichthyosaurus úszik a partra, ki sírdogál.

A romlott kort panaszolja, s amaz aggasztó divatot, mely a liaszformációban újabban lábrakapott:

„Blesiosaurus apónál egész napot áll a bál, s a pterodactylus is már haza részegen szálldogál.

Az iguanodon, e fatuskó mindennap szemtelenebb, az ichthysoaurát is fényes nappal csókolta meg.

FRIEDRICH SCHLEGEL (1772—1829.

A bokrok

Homályos ligetekben hűvös és gyönge szél kel, csak az ég mosolyog le ezer fénylő szemével.

Csak egy szellem motoszkál a tenger morajában s a szókban, mik a lornb közt susognak haloványan. így zúg hullámra hullám, hol gyászolnak a lelkek.

Így jön szó szóra, melybe életet ők lelnek.

A tarka földi álom hangjain vontatottan zeng át egy messzi hangzót, ha figyelünk titokban.

Világvégét, gyanítok, hisz ez immár nem mehet itt; mi lesz még a liaszból, ha ilyesmi megeshetik?”

így sírt az ichthyosaurus, mikor elkrétásodott, végsóhaját zubogó víz nyelte el, s ködgomolyok.

Egy órában kipusztult az egész saurusnyaság. hiba lehetett a kréta körül a krétakoron át.

S aki eldalolta nékünk ez ósatag éneket, fosszilis kottalapját egy kropoliton lelte meg.