Hevesi Szemle 1. (1973)
1973 / 2. szám - HAGYATÉK - Egergényi Tibor: Változatok a Madách-témára
'--------------------------------------------------------------------------------------------------------------T-----------------------------------------------------------U IIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIlllllllllllllllll It llllllll ■■llllltHIIIIIIIIIIIIIIIKHHIHIHf IMI IllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltlllllllllllllllllllllllllllllllllllllVIllllllllllllllllllllllllllllllllllllltllllll I f lllltft t f IM IV111V V Idill I ff VIJ^ EBERGÉNYI TIBOR Változatok a Madách-témára rilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllUIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIItlIUllllllUllllllllllimimiUmi- A VIDÉKI KÖZNEMESSÉGNEK abból a rétegéből | származott,, amelyet vagyona és múltja az arisztok...........Ä rációhoz kapcsolt, érdeklődése, ösztöne azonban a h aladó törekvések harcosává tett. A családban élt a Mar- tinovics-mozgalom hagyománya, mert nagyapja Martinovics 13 társának volt az ügyvédje. A sztregovai kastélyban a felvilágosodás eszméi, a polgárosodás gondolata nem voltak ismeretlenek. Édesanyja, a szigorú erkölcsű, zárkózott Majthényi Anna nagy gonddal és szeretettel nevelte gyermekeit, különösen a gyenge szervezetű, koraérett Imrét vette körül gondos gyöngédséggel. Tizennégy éves korában elvégezte középiskoláit és a pesti egyetemre került. Itt tanulmányain kívül zenével, rajzzal foglalkozott, színházat és hangversenyeket látogatott. Az egyetemen Horváth István és Toldy Ferenc magyar nyelvű előadásait hallgatta. A jogi karon megismerkedett a liberális és demokratikus eszmékkel. Azt vallotta, hogy a világtörténelmet eszmék irányítják. A francia romantika hatásaként viszont elevenen élt benne a végzetszerűség, az emberi gonoszság, ármány szerepének túlbecsülése. Ez a kettősség alapvető Madách későbbi életében és művészetében. A negyvenes évek elején már a megyékben is kialakultak a politikai frontok. Madách a Nógrád megyei liberálisokhoz csatlakozott. 1844-től tudósításokat küldött a centralisták kiadásában megjelenő Pesti Hírlapnak. Tudósításaiban, leveleiben, feljegyzéseiben, epigrammáiban Eötvösre és Petőfire emlékeztető iróniával szólt a megyei közállapotokról: „Láttam megyét, hol cifra szónoklatokat hallhat a szabadság és közbátorságról az, aki szerencsés meglopat- lanul és betöretlen fővel a székvárosig jutni .. . Láttam városkákat, melyek felvilágosodást negélyezve lámpákkal dí/. szín; A mennyekben szítették utcáikat, de olajra már nem maradt pénzük, és gondolám, ezek nem az országot parodizálják-e, mely oly cifra lámpákat csináltat és olaja nincs?” A szabadságharcban betegsége miatt nem vett részt, de az önkényuralom első éveiben szállást adott a bújdosó A bábjátékos: ,, . . . Mulatságos komédia nagyon Szemlélni, mint szedé rá a kígyó Az első nőt, ki már kíváncsi volt S mint vitte ez csávába akkor is A férfiút ..." Az ember tragédiája XI. szín Rákóczi Jánosnak, Kossuth titkárának. Szomszédai feljelentették. Letartóztatták és hónapokig Pozsonyban, Pesten raboskodott. Ezalatt felesége elidegenedett tőle, és kiszabadulása után csakhamar elváltak. II. szín; Paradicsomban Amikor 1861-ben az osztrák kormány kísérletet tett a magyarsággal való megegyezésre, a megye nemessége or- szágyűlési követnek választotta Madáchot. Elveit Politikai hitvallomás (1861) címen foglalta össze. A szabadságharc és Kossuth oldalán állt. A bécsi kormány javaslataival szemben a következőket mondta: „Vannak általános elvek, melyeket rendíthetetlen alapokul bevallani lehet, sőt kell; melyekért meghalni nemcsak egyesnek kötelesség, de melyek elárulásával nemzetnek is életet váltani halál helyett gyalázat, mert a javak között nem legfőbb az élet.” 1863-ban választották az Akadémia tagjává. Egészségi állapota azonban rohamosan súlyosbodott. Akadémiai értekezését, „A nőről, különösebb esztétikai szempontból” barátja, Bérczy Károly, a műfordító olvasta fel. Sztregován halt meg 1864. október 5-én. ★ ★ ★ _ A TRAgéDIA REMEKMŰ és drámai költemény, j 2 í Madách olyan drámát akart alkotni, amelyben „az flIIIIIIIIIIIIM isten, az ördög, Adám, Luther, Danton, Aphrodite, boszorkányok, s tudj isten mi minden játszik: kezdődik a teremtéssel, játszik az égben, az egész földön, az űrben. Adám a teremtés óta folyvást csak más-más alakban jelen meg, de alapjában mindig ugyanaz a gyarló féreg marad a még gyarlóbb Éva oldalán" — írta barátjának. Erdélyi Jánosnak. Eszmei mondanivalójában sajtátosan magyar kérdések, az emberi haladás ügye, Madách családi életének problémái, tanulmányai, olvasmányai fonódnak össze: Mit tehetünk a forradalom után? Küzdhetünk-e olyan célokért, amelyek a szabadságharc előtt érlelődtek meg bennünk? 37
