Hevesi Szemle 1. (1973)
1973 / 2. szám
„Ez jó mulatság, férfimunka volt.” S hogy a költőt idézzük az eltelt negyedév mottójául ezt nem véletlenül tesszük: a művészet, ím eljegyezte magát, nemcsak a szavak, de a kőből faragott formák harmóniájában is, eljegyezte magát az egzakt gazdasággal, a gazdaságpolitikával. Kétségtelen, hogy az elmúlt negyed esztendő legnagyobb helyi és országos politikai eseménye a tanácsok megválasztása volt, de országos eseménnyé nőtt és a megyére irányította a világ figyelmét is az elmúlt negyed esztendő két nagy avató ünnepsége. A szobrász faragta kőalak harmóniája válaszolni látszik a haboknak Kiskörén, szemben a vízlépcső zsilipjeivel. Kiss István alkotása a művész munkája volt, alkotásával szemben a „hétköznap” emberének alkotása áll, betonba öntve, fémbe formálva, vonalzókkal, komputerekkel, traktorokkal és dömperekkel, emberi verítékből és emberi könnyekből összecementezve a jelen és a jövő korok számára. Kisköre, Heves megye déli részén, két megyét szolgál, egy országnak válik hasznára, évszázados álmokat valósít meg. A csatornák érrendszerén át víz áramlik éltetőként a tikkadó tájnak, miként a vér áramlik az emberi testben, a szívtől, amerre csak az erek útjai visznek. A Gagarin Hőerőmű és külszíni szénfejtés avatása is az elmúlt negyed esztendő országfigyelmet idehívó eseménye volt. Pándi Kiss István Ga- garin-szobra, az arc felfelé tekintő, kemény elszántsága rárímel a hatalmas kémény füstjére: mindkettő a magasba tör. A művész alkotó ihlete, az embernek, akit megmintáztak, hősi halála és az emlékekben megformálódó örök élete az emberi összefogás alkotta ipari mű, amely a tájhoz kapcsolódó esztétikumával valami sajátosan újat, valamit, már nem is e század végit fejez ki. Művészet és vízi energia; művészet és elektromosság, művészet és a matematikai egyenletekben is szárnyalni tudó emberi gondolat: „. . .ter- timunka volt” mind a két alkotás, büszke lehet ra korunk nemzedéke és nem kell pironkodnunk az utokor előtt sem. Azt mondtuk, irtuk első szamunk bevezetőjében, hogy a „jó értelemben veit lokálpatriotizmus nem jelenthet provincializmust, a haza egy kisebb taja es annak népe életenek, gondjainak, terveinek tükrözése tisztesen csiílogo mozaikkockája lehet az egesz ország mozaik panno- janak.”. Nos, mind a két létesítmény Heves megyei, de mindkettő az egész országot szolgaija, mind a két műszaki alkotáson Heves megyeiek dolgoztak, meg az országboi jöttek is, meg az NŰK-ból érkezettek, meg szovjet szakemberek is, és még számos nép fia tervezte, gondozta, kivitelezte, építette be a két alkotás szerkezeteit és gépeit. Heves megye így is részese országnak, világnak. Es a kanyargó Tiszán, az erőmű távvezetékein keresztül, mint testrész az egészhez, úgy kapcsolódik a mátrai—bükki táj szó szerint is, a minket környező világhoz. Jó mulatság volt? Igen! A férfimunka gyönyörű sikereinek feledhetetlen emlékét példázó „mulatsága” egy megyén belül, de egy egész országot „mulattatóan”.
