Hevesi Szemle 1. (1973)

1973 / 1. szám - FIGYELŐ - Ebergényi Tibor: Hajnali őrjárat (próza)

A katona és íródeák a török elleni harcra ösztönzött, „az hadakozó, bajvívó, várak-várasok rontó és várban szorult magyar vitézöknek lenne tanúság, .. az pogán ellenségnek mi módon ellene állhassanak és hadakozzanak..Tinódi az első realista hullám képviselője a magyar irodalomban. „Lőtt dolgokról" ír dísztelenül. Csak néhány meleg lírai színfoltot enged meg magának. De a kor is ilyen. Ö a vár krónikása, Balassi a lírikusa:

„ . . . Egriek! Vitézek, végeknek

tiikfiri!

Kiknek vitézségét minden föld

beszéli.

Régi vitézséghez dolgotokat veti:

Istennek ajánlva legyetek immár

til"

Losonczi Anna keze és vagyona mellett a veszélyes élet, a haza vonzotta, a nép és a kaland. Rédey Bonaventura egri örömtanyája. Nemcsak Losonczy Annát szerette, hanem a szép nőt, a hodrusbányai mészáros özvegyét, a kívánatos Sommer Jánosnét, Fulviát, Margarétát, Szárkándi Annát. Egy futó kalandjáról, a lengyel citerás lányról írta:

,,. . . Mert kis szája,

Szép orcája,

Mint pünkösti új rúzsa:

Fényes haja Nap csillaga.

Vagy sárarany sárgája:

Vékony dereka okúja!

Tinódi íródeák, Balassi az első modern költő, aki Európát hozta az egri falak közé.

Volt idő, amikor laktanya is működött a vár nyugati bástyáján. Ekkor a szolgálatvezető és közlegény egyformán kiugrott a szelíd dombra, hogy nyári estéken pár percet zavartalanul heverhessen kedvese mellett. Gyorsak és felületesek voltak ezek a találkozások, de szerelem volt.

Tud a történelem egy „ecekucióról” is: „Dömsödi Kata asszony, aki megcsalta hites urát egy fiatal legénnyel, megfeledkezve az emberi és isteni törvényekről, bujálkodni és az által első hózassóqtörést is elkövetni, nem iszonyodott. .. bűneiért 30 botütésre ítélték". így szólt az ítélet. A város kisasszonyai akkor a laktanya folyosójáról nézték a megszégyenítést. Megnyugtató, hogy ma már nem vonnak felelősségre fiatal lányokat és asszonyokat ballépéseikért az egri bástyákon. A Bebek-bástya alatt tavasszal szelíd gesztenyesor virágzik. Tanárok, régészek, diáklányok, restaurátorok lépdelnek a sétányokon és itt kezdődnek a korai szerelmek, melyek azonban rendszerint nem érnek viszonyokká.

í

....s A másik a barokk

\

m Ebben a világban selyembe öltözött papok és udva- Tiiiiiumi roncok suhannak a szűk lépcsőházakban és folyosókon. Aranykelyhek, ereklyék és feszületek, qyertyatartók és udvari intrikák, fiatal asszonyok és udvarhű parasztfiúk viláqa volt ez: a belváros. Létét és függetlenségét már diplomácia védte. A század: papok, polgárok viláqa.

A vár színe vöröses homokkő, a városé őszibarack, sárga és csokoládébarna. Az egyik Eger a dombtetőn, a vér századában edződött, a másikban tervezők, kőfaragók, építőmesterek, aranyművesek, kályhaépítők, asztalosok dolqoz- tak. Munkájuk nyomán palotasorok nőttek ki a földből és hirdették a nagy századot, Rómát és Európát.

_ <«í _

!....| Dobó és Esiterházy

í

5l a két ember, akiről érdemes beszélni. A városlakók. ntlMllflii4 öreaek és fiatalok között a jelszó: Dobó. De melyik Dobó? Dobó a várépítés és ostrom idején könyörtelen az asszonyokkal és papokkal egyaránt. Katona. Feleségét ha- zaküldi Erdélybe.

Eszterházy világfi,Európai és udvaronc, aki boldoqan muto- qatja a királyi csalód tagjainak az épülő Universitas falait. Dobó a király várát védi, de nem az udvarét. Gyűlöli a Habsburgokat. Dobó asszonyok nélkül, a rideg várnagy' palota dísztelen falai közül irányítja a vár és Fszak-Magyarország védelmét. Szitává lőtt falak mögött vívja élete legnagyobb csatáját. Eszterházy a fényesen berendezett püspöki palota selymei és brokátjai mögül figyeli az emberi vállalkozás, az akarat, találékonyság hatalmas építményét, az új egyetemet. Udvari papját Bécsbe küldi, hogy Európa legjobb tudósaitól tanuljon csillagászatot. Dobó az egyszerű emberekre gondol, amikor lezáratja a kapukat, de elhatározása mögött ott lappang az életre-halálra tudat. Eszterházy építőmestereinek 100-100 tallért ad egy évre, Dobó egy szerencsés rajtaütésben részt vett hadnagynak ad eny- nyit. Dobó öklét rázza, ha Ferdinándra és Bécsre gondol, a püspök Maulbertsch-sel a magyar címer fölé császári koronát festet.

Eszterházy körül karingek, palástok, nehéz selyemruhák suhognak, Dobó vasba öltözött és vasba öltöztette embereit is.

Eszterházy álma Róma és Bécs, Dobó Pozsonyra, erdélyi birtokára, felvidéki lovagvárakra és a bányavárosokra gondol, amikor felveszi a harcot a törökkel. Dobó diadalra viszi ügyét, Eszterházy felépíti ugyan a lyceumot, de az Universitas soha nem nyílik meg. Pontosan az az erő pusztítja el, amelynek szolgálatába akarta állítani élete fő művét.

Dobónak erdélyi barátai azt vetik szemére, amiért egy önfeledt pillanatában az uralkodóház szolgálatába állott, hiszen a vár nem Perényi, hanem a király tulajdona volt.

Ilyenkor szűkszavúan azt felelte, hogy Egerben soha nem gondolt a királyra, mindig csak a népre és felvidéki báró taira. De, ha magára maradt, utasításokat adott építőmestereinek, hogyan tehetik erősebbé a ruszkai várat. De ki eilen? A török ellen? Hiszen a török ereje ekkor már gyengülőben volt és Dobó tudta, hogy az erdélyi hegyek közé nem ér el a török keze. Ferdinánd ellen? Ferdinánd már nem él. Nem. Dobó ekkor már barátaitól és a családtól akarta megvédeni feleségét és gyermekeit.

Mit akart Eszterházy? Rómában tanult, mely akkor a világ fővárosa volt, a Collegium Romanumban. Az egyetem fakultásai a Sapienza épületében voltak, az egyetem csillagdája a Szent Ignác templom félbemaradt tornyában. Ezt akarta Egerben: a tudománynak és közműveltségnek a fellegvárát, egy kelet-magyarországi Collegium Romanumot.

A kép, mely arcmását őrzi, élénk szemű férfit ábrázol, aki egyik kezét üzleti könyvein nyugtatja, másik kezével az épület felé mutat. Titkárai feljegyezték róla, hogy maga volt a megtestesült rendszeresség és üzletszerűség. Ö volt az első polgár, maga vezette üzleti könyveit, melyeken az egri, kassai, szatmári egyházmegyék és a dunántúli hitbizomány javadalmai folytak keresztül. Ahhoz, hogy álmait valóra válthassa, osztrák és magyar mesterek százait kellett a városba hozni. így épült fel a róla elnevezett városrész, a „Nova Civitas Carolina”. Utcáit, telkeit maga mérte ki. S hosszú időn át kőfejtők és -faragók, kézművesek, festők, szobrászok, aranyozómesterek lakták ezt a városrészt, amit a régi egriek ma is Károlyvárosnak hívnak.

Ö álmodta meg azt a sajátosan egyéni ízű magyar és kelet-európai barokkot, melynek nincs párja Európában. Ez a barokk őriz valamit a XV. Lajos korában divatozó rokokóból, a túlterhelt osztrák ívekből és cifrákból, de jobban kifejezi a táj súlyos történelmi múltját, mint osztrák.rokonai A Habsburg udvari etikett kimértsége és unalma, józan várszerűség, a védhetőség keveredik a világos aulákban és folyosókon.

...í A Rókus

|6>

! temető a vár Makléri-kapuja előtt terült el. A régiek S,mi,mi kihordták halottaikat a várból és a falakon kívül, a dombtetőkön helyezték őket örök nyugalomra.

A kápolna, kis műremek, a XVIII. század elején épült gonddal és irtózottal. Mert a pestistől megrémült vakbuzgó polgárok emelték Rókus tiszteletére, akiről úgy tudták, hogy bélpoklosok védőszentje és a hívőket csodatévő erejével meggyógyítja. De Rókus nem volt csodatévő, csak hívő és gazdag polgár, aki sebeivel és kutyáival az erdőbe vonult. Sebei begyógyultak, de felépülése után már nem tért vissza a hűtlen városba, családja körébe sem, további életét a bélpoklosoknak szentelte.

28