Hevesi Szemle 1. (1973)
1973 / 4. szám - JELENÜNK - Draviczki - Tajti: A világnézeti nevelés helyzete és feladatai
A „Kérdőív"-eken mintegy tucatnyi tényező került az első helyre, vagyis minősítették „legfőbb tényezőnek". A leggyakrabban előforduló 5 tényezőt — az egyebet nem számítva — tünteti fel táblázatunk, megközelítőleg nagyságrendi soriendben. Mind a két korosztály összesített véleménye alapján az iskola került az első helyre, „az iskola" és nem egy meghatározott iskola (!), és második helyen a család áll. A középiskolások véleménye szerint az első felmérésnél az iskola 1 százalékkal, a második felmérésnél 5 százalékkal előzte meg a család szerepét a világnézeti nevelésben. Ugyanez a különbség a főiskolások véleménye szerint 4 százalék, illetve 9 százalék az iskola javára. Tehát mind a középiskolai, mind a főiskolai fiatalok véleménye alapján az iskola áll az első helyen. Mint érdekességet megemlítjük, hogy ez az értékelés szemben áll azoknak a pedagógusoknak a véleményével, amelyről Ferge Zsuzsa •tA pedagógusok képe az iskola társadalmi szerepéről” c. tanulmányában számol be, amely a Valóság 73/2 számában jelent meg. A pedagógusok véleményének vizsgálata alapján az említett tanulmány szerzője arra a következtetésre jut, hogy . a pedagógusok kisebbnek tartják az iskola hatását, mint ,a tudományos közvélemény* . . majd hogy „A nagyobb gyerekek tanáiai azonban mái teljes egyértelműséggel a barátok hatását értékelik legtöbbre, ezt követi a család, és még a tömegkommunikációs eszközök is megelőzik az iskolát”. Ha a pedagógusok véleményét egybevetjük a tanulók véleményével, akkor kitűnik, hogy a tanulók véleménye lényegesen kedvezőbb az iskola nevelő szerepéről, mint a tanároké. A kétféle vélemény valójában szembenáll egymással, hiszen az említett tanulmány szerzője nem alaptalanul tételezi fel, hogy .........valószínű, hogy nem elsősorban az oktatás, hanem a nevelés iskolai hatékonyságát kérdőjelezi meg.", ti. a pedagógus. Kérdés, hogy ,,a pedagógus” — akinek a véleményéről szó van^ — nem ezért ítélkezik-e negatívabban az iskola nevelői szerepéről, mert a potenciális — talán helyesebb lenne „idealizált” (?) — nevelési lehetőségekhez mérve látja nagynak a különbséget, a latens lehetőséget, és ezért alábecsüli az iskola gyakorlati eredményeit? Vagy az ellenkező feltevés a jogos, az hogy, a tanulók túlértékelik az iskola, a pedagógusok szerepét? A tanár és a diák nézőpontja e kérdésben különböző, ezért úgy gondoljuk, hogy nem opportunizmus részünkről azt a nézetet megkockáztatni, miszerint mindkét vélemény tartalmaz részigazságot, de a nagyobb igazságot a tanulók véleményében véljük megtalálni. Ugyanis nemcsak az iskola és pedagógus nevelési munkájában találunk ki nem használt lehetőségeket, hanem a családban, az ifjúsági mozgalomban, az önképzésben legalább olyan mértékben. A diák nemcsak az iskola lehetőségeit veti egybe az iskolai munka valóságával, hanem a család, az ifjúsági mozgalom esetében is megteszi ugyanezt. Ezért hajiunk inkább az ő véleményének elfogadása felé, anélkül, hogy azt feltétlenül igaznak fogadnánk el. A 2.^ számú táblázatból az is kitűnik, hogy az iskola és a család a két fő tényező, a diákoknak körülbelül a fele ezt a kettőt nevezte meg elsőszámú faktorként. Ezért van olyan meghatározó szerepe az egyéniség nevelésében e két tényező összhangjának, illetve negatív hatása az összhangjuk hiányának, amint erre már az első fejezetben utaltunk. A barátok és az önképzés szerepét a fiatalok is jelentősnek tartják. Az ifjúsági mozgalom a táblázat számarányai alapján a 3—4. és 5. helyen található, ami önmagában elfogadható, különösen ha arra gondolunk, hogy a megnevezett tényezőket nem szabad izoláltan kezelni. Nemcsak az iskola és az ifjúsági mozgalom nem izolálható egymástól, hanem az ifjúsági mozgalom és a barát, az ifjúsági mozgalom és az önképzés fogalma sem. Köztük ugyanis nem csupán érintkezés van, hanem „átfedés” is, amit a felmérésben alkalmazott kiemelés — tudniillik, hogy a legfontosabbat kértük megnevezni, — választott el egymástól. Ezt a körülményt súlyos hiba lenne figyelmen kívül hagyni az értékelésnél. Ezek figyelembe vételével mondjuk azt, hogy a fiatalok — és elsősorban a főiskolások — véleménye a KISZ világnézeti nevelőmunkájáról meglehetősen szigorú. Érdekes jelenség, hogy amíg a pedagógusok az iskolai nevelés megítélésében szigorúbbak, addig a KISZ-isták az ifjúsági mozgalom értékelésében teszik ugyanezt. Valószínű, hogy ez a jelenség lélektanilag egy tőről fakad: amit az ember jobban ismer, azt jobban is értékeli. Itt a iobban fogalma nemcsak azt jelenti, hogy jobbra, többié értékeli, hanem azt is, hogy szigorúbban, igényesebben ítéli meg. Az igazi kérdés mind a pedagógus, mind a KISZ-tag esetében az, hogy az elégedetlensége többetakarást, aktivitást szül-e, vagy pedig a beletörődést, tehetetlenséget, pesszimizmust. Az alternatív kérdés a pedagógia számára már régen eldöntött. Az egyénnek azonban saját magának is döntenie kell, s ez nem mindenkinek sikerül egyértelműen és pozitív irányban. A tanulók világnézeti fejlődésének vizsgálata szervesen összefügg a bennük kialakult világnézeti kép struktúrájának vizsgálatával, ami egyben világnézeti neveltségük színvonalát is mutatja. A világnézeti kép abban az esetben rajzolható meg, ha ismerjük a tanulók véleményét a tudományos világnézet legfőbb kérdéseiről. Nyolc ilyen kérdésre kértünk választ, amelyekre teszt-szerű válaszadást tettünk lehetővé. Az úgynevezett „véleménykérdések" köréről van szó, amelyekre „igen = elfogadja, részben fogadja el és nem fogadja el” válaszok közül aláhúzással jelölték meg az álláspontjuknak megfelelőt. Az összesített eredményeket — a „Kérdőív"-ben szereplő sorrendben — az alábbi táblázataink tartalmazzák. Véleménye szerint hogyan oszlik meg osztálytársainak véleménye a világ anyagi jellegének kérdéséről? A megkérdezett diák A felmérés időpontja igen, elfogadja részben fogadja el nem fogadja el A középiskolások válasza 1972. szeptember 60,5 •/„ 29,9 % 9.6 •/, 1973. május 55,2 Vb 28,6 % 17,2 Vb A főiskolások válasza 1972. szeptember 75.6 % 21,6 % 3,0 »/, 1973. május 80,7 Vb 12,- % 7,3 Vb Melyik kategóriába sorolja saját véleményét a világ anyagi jellegének kérdésében? A megkérdezett diák A felmérés időpontja igen, elfogadja részben fogadja el nem fogadja el A középiskolások válasza 1972. szeptember 70,- Vb 16,2 V, 3,8 V, 1973. május 94,- Vb 4,5 Vb 1.5 Vb A főiskolások válasza 1972. szeptember 85,— »/, 13,8 Vb 1.2 V. 1973. május 84,3 Vb 14,3 Vb 1,4 Vb 36
