Hevesi Szemle 1. (1973)

1973 / 4. szám - JELENÜNK - Draviczki - Tajti: A világnézeti nevelés helyzete és feladatai

DRAVICZKI IMRE—TAJTI ISTVÁN:

1 z

A világnézeti nevelés helyzete és feladatai*

• iMlutHuuiHmiiuiiiiiMiUjiuiuiiuHiunHHiiiiiuriiiiiiiMMiiimimiiDiiiiHHiiiiHaiHMmamiJifjiMuiinimiiiiiiimumiiiimimiiiiiimimiiiiuiiiMiiiiiiiMiiiiiii MHHttHiuiiiimmiiitmiiiuiiumuimiiiiHiiimiiimiiMUtHmiinmiHiuiiuT

ALTALANOS FELTÉTELEK, FŐBB TÉNYEZŐK

A társadalmi tudat szocialista átformálásának alapja a társadalmi lét szocialista átalakítása. A szocialista tudat, a marxista—leninista világnézet kialakítása a szocialista társadalmi viszonyok kialakulásának alapján, azzal dialektikus kölcsönhatásban megy végbe.

Hazánkban a társadalmi lét szocialista átalakításának útján megtörtént a szocializmus alapjainak lerakása: a gazdasági tevékenység minden szektorában általánossá és uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, a javak elosztásának alapelve a munka, társadalmunkban csak dolgozó osztályok léteznek. Szilárd a munkáshatalom, a marxista—leninista párt vezette munkásosztály a szövetkezeti parasztsággal szoros szövetségben, valamennyi társadalmi réteget befolyása alá vonva valósítja meg történelmi hivatását: a társadalom szocialista átalakítását. A kizsákmányolás, a munkanélküliség, a fizikai nyomor megszüntetése — a szocialista építőmunka nagy vívmánya. A technika és a tudomány gyors fejlődése, az anyagi jólét növekedése, a kulturális ellátottság bővülése és gazdag választéka önmagában is alakítja az emberek életmódját, szokásait és szemléletét. Ez az úgynevezett „önmagában is”, azaz spontán formáló hatás azonban távolról sem egyértelmű, és szó sincs arról, hogy mindez automatikusan a szocialista tudat kialakulásának irányában hatna. Az egyénekre közvetlenül ható tényezők természetesen nagyon különbözők, s általában ellentmondóak. Mindezek kerete és „végső oka" az a harc, amely korunkat jellemzi, vagyis a szocializmus és a kapitalizmus világméretű és világtörténelmi jelentőségű küzdelme. Társadalmunk jelenlegi fejlődési szakasza átmeneti szakasz, amelynek egyik legjellemzőbb vonása a szocialista és a kapitalista ideológia harca, amely az élet minden területén folyik. Ennek az átmeneti korszaknak az ellentmondásai — objektív és szub jektív ellentmondásai — különös tehertételként hatnak az ifjúságra és befolyásolják világnézetének, erkölcsi-politikai szemléletének, magatartásának alakulását. A dilemmák egész sorát veti fel az élet — kapitalizmus vagy szocializmus, vallásos hit vagy tudományos igazságok, idealista vagy materialista világnézet stb. —, amelyekben nem könnyű állástfoglalni a kevés élettapasztalattal rendelkező, ideákat kereső és tisztelő fiataloknak. így vetődik fel bennük a kérdés, hogy mit higyjenek vagy mit ne higyjenek, kinek higyjenek vagy kinek ne higyjenek, és a talajt vesztett fiatalember kérdése, hogy higyjen-e egyáltalán.

Megyénk tapasztalatai teljes egészében igazolják ez országos vezető szervek általános értékelését, miszerint társadalmunk fejlődése jelenlegi szakaszának legfőbb tényezői pozitív irányban befolyásolják a tanulóifjúság világnézeti fejlődését. A kedvező hatású tényezők között kell megemlítenünk a szocialista világrendszer és hazánk politikai, gazdasági és kulturális eredményeit, a békepolitika sikerét. Különösen kedvezően érezteti pozitív hatását az ifjúság szemléletének formálásában egy-egy kiemelkedő, esetleg országos vagy nemzetközi szintű tudományos felfedezés, műszaki találmány, művészi alkotás. Ugyanakkor az emelkedő életszínvonal, a munka szerinti elosztás, a szociális gondoskodás, a szocialista demokratizmus fejlődése ifjúságunk számára magától értetődő, természetes jelenség, szemben az idősebb nemzedék azon rétegeivel,

llimillllillllMlllltUltlIMIIIItltlIlllllltl

'Réulstak egy Heves megyei köxép- és felsőoktatási intézményeire épült tanulmónybéi

amelyeknek a múlttal való összehasonlítás ezeket a vívmányokat más optikába helyezi.

Heves megye fejlődését — az országos helyzethez hasonlóan — az eredmények és a növekedéssel együttjáró ellentmondások jellemzik. A megyei tapasztalatok hatása a dolog természeténél fogva közvetlenebb mind pozitív, mind negatív értelemben. A fiatalok ismerik és elismerik azt a dinamikus fejlődést, amit a megye iparának országos átlagot meghaladó ütemű fejlődése elért az utóbbi években, értékelik a megye hagyományos kertészeti-mezőgazdasági kultúrájának országos, egyes termékeknél nemzetközi hírnevet szerzett eredményeit. A megye két főiskolája, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola és a Kertészeti Egyetem gyöngyösi Kertészeti és Agronómiái Főiskolai Kara, hatósugarában túllép a megye határain. A tanárképző főiskolának csak a nappali tagozatán több mint 1000 diák tanul és 50 százalékuk kollégiumban lakik. A gyöngyösi Kertészeti és Agronómiái Főiskolai Karon 300 diák tanul a nappali tagozaton és 80 százalékuk lakik modern, jól felszerelt diákotthonban. A megye 12 középiskolájával, 12 szakmunkásképzőjével, 161 általános iskolájával és 114 óvodájával, valamint a kollégiumokban és a diákotthonokban, a napközi otthonokban és az óvodákban elhelyezett fiatalok számával összességében az országos átlagnak megfelelő szinten áll.

A szocializmust a fiatalok túlnyomó többsége nemcsak igenli és természetesnek tartja, hanem szocialista célkitűzéseinket és elveinket szépnek, vonzónak is érzi. Mind nagyobb azoknak a száma, akik a szocialista erkölcs értékrendje alapján kérik számon tanáraiktól, vezetőiktől és egyáltalán a társadalomtól a szocialista munkamorált, magatartásmódot, életvitelt és ítélik el az ettől idegen jelenségeket.

A fejlődés pozitív tendenciái mellett azonban megvannak még, s időnként erőteljesen hatnak negatív jelenségek is. Ez a társadalmi fejlődés törvényszerűsége, az átmeneti korszak szükségszerű sajátossága. Pedagógiai szempontból különösen fontosnak kell tartanunk a különböző ellentmondások felismerését, a szubjektív, nem szükségszerű ellentmondások megkülönböztetését az objektív, szükségszerű ellentmondásoktól és az ellentmondások leküzdésének ismeretét. Számos hamis nézet, torz szemlélet arra mutat, hogy az ifjúság egy jelentős része éppen ilyen vonatkozásban nincs felkészítve „az életre". Az életről ideáltípusokban gondolkodik, a szocialista eszményeket illúzióknak tartja, ha azokat a társadalmi gyakorlat nem abszolút „tisztaságukban" produkálja. így kerülnek aztán közös nevezőre a jelenlegi világhelyzet, a szocialista világrend- szeré és a nemzetközi munkásmozgalom, valamint hazánk fejlődésének objektív ellentmondásai, amelyek a társadalmi haladásnak objektív és szükségszerű velejárói, előrevivői, azokkal az ellentmondásokkal, amelyek egyes személyek hibáiból, szubjektivizmusából fakadnak, és amelyek nem szükségszerű velejárói fejlődésünknek, sőt éppen fékező szerepet töltenek be.

Mindez csak aláhúzza a marxista filozófia alaptételének igazságát, miszerint a társadalmi tudat változása alapjaiban és végsősoron a társadalmi lét változásátói függ. Társadalmunk szocialista fejlődése objektív tendenciájában a szocialista tudat kialakulásának irányában hat, de először is ezt a hatást nem lehet automatikusnak, spontán módon érvényesülő törvényszerűségnek felfogni, másrészt pedig a fejlődés ellentmondásaiból következik, hogy olyan tényezők is jelen vannak és hatnak társadal-