Hevesi Szemle 1. (1973)
1973 / 4. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Lökös István: Szomszédaink
IHtflttdUIMMIIIIIMIIMUllMlMMMMmiMflltlliniMMIMlIftMItlHIIIIIIMlIHHIIIItMIIIIUtll HMIIfHIUIIinilllllllllllllMUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIHIIiaiHnillMUIIII LÖKÖS ISTVÁN Í 2 x Szomszédaink 2 Jegyzet Dobrica Ericről ! UU<I<IIII< III It. Ill .......I.........Ill IIII........Illllllllllllllll.......................................................................................................II til nil Hill 111! «II Kill IIU mill llllllllllllll III III III HUH IIIIIUI Iliim 11111 Ulli IIIIIIIIIIIIIIIHIIIII11 IUI 111IIII Ilii 11111 III III11 III II.........I lllllll.............. D obrica Ericet bemutatni kettős ok is lehet. Egyfelől a mai szerb líra fiatalabb nemzedékének jeles képviselőjét tisztelhetjük személyében, másfelől egy regionális, de igen színvonalas irodalmi lap, a Raskovnik szerkesztőjét. A szerkesztő Dobrica Eric is, meg a lírikus is egyedi utat jár. Raskovnik c. lapját a szerb népélet, elsősorban a paraszti világ fórumává tette, melyben autodidakta költők és a Jugoszlávia szerte oly népszerű naív festők éppúgy bemutatkoznak, mint a kisebb közösségük helyi hagyományait gyűjtő amatőr folkloristák. így lett ez a lap egyszerre hely- történeti fórum, de szépirodalmi folyóirat is, amelyet je- gyeznek-számontartartanak szerte Jugoszláviában mindenütt. S ha hozzávesszük, hogy a Raskovnik szerkesztése nem városban, hanem Eric szülőfalujában, Donja Crnucán történik, jelentősége-rangja méginkább megnő szemünkben.. Dobrica Eric fiatalember, mindössze harminchét éves; 1936-ban született a Gornji Milanovac közelében levő Donja Crnucán. Szülei földművelő parasztemberek voltak, s ő maga is a földműveléssel gondolta elkötelezni magát. És itt jön számunkra a meglepetés: Eric, aki az elemi iskola negyedik osztályának befejezése utnán apja mellé szegődött a földet művelni, egyszerre csak verselni kezdett. Akkor még csak úgy mellékesen, időtöltés gyanánt, aztán tudatosan is. Ahogy egyik utóbbi kötetének fülszövegén olvassuk:,, Először földműveléssel foglalkozott és közben verseket gondolt ki, most pedig az írás a mestersége, miközben földjét is megműveli." DOBRICA ERIC: Részietek a Kaszás dalol boglyák tövén című ciklusból 1. lm előpávóz völgyekből a hajnal, Lásd, Kalipolje, áldozok boroddal. Suhog a penge: fű dől megremegve, Fürjek felíjednek, vér buggyan a rendre. Mezei felhők, aranyok s pitypangok, Pipacs-tartó csuklón korai nap ragyog. Ó, füvek, harmat, pipacsok és madár — Kasza alá érő létem is csak kalász! 2. Szétmetszett kígyó öleli kaszámat. Se fészke, se pipacsa sikoltó madárnak.. Ó, te virágtarló! Ó te Rigómező! Honnan kezemre mindig vér tör elő. Véreim: füvek, harmat, kígyó, madár Kasza alá érő létem is csak kalász! Fejes Erika fordítása Szűkös életrajzi adataiból aztán kiderül az is, hogy rövid idő alatt országos hírű költő lett, szinte valamennyi jugoszláviai szépirodalmi folyóirat vállaljb különös hangulatú verseinek közlését (köztük olyan rangos kiadványok is, mint a zágrábi Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia szépirodalmi folyóirata, a Forum, vagy a belgrádi Savremenik), de színművei, rádiójátékai is rendszeresen műsorra kerülnek a fővárosban és vidéken egyaránt. Verseit az elmúlt évtizedben öt kötetben adta közre. Eric költői viláqa elsődlegesen a faluhoz kötődik. Innen valók első élményei, de itt fogantak az embert körülvevő természeti valóságról valló reflexiói is. Faluhoz kötődése természetesen nem valamiféle, a népköltést imitáló lírai világot jelent. Miként a naív festők, ő is sajátosan, transzpozíciókban képes fe'fogni a valóságot, kifejezni e valóság fakasztotta élményeket, sőt! olykor meglepően modern képalkotó fantáziáról tesz tanúbizonyságot: olyan költői szimbolikát teremt, amelyet erősen földszagú, de optimizmussal, életörömmel és paraszti bölcsességgel teli életformája határoz meg. Innen van, hogy az újabb, erősen urbánus jellegű szerb lírában is szinte egyedülálló jelenség költészete s mint ilyen, előkelő helyet kapott abban az antológiában is, amelyet a belgrádi Savremenik c. folyóirat közölt, s amely a szerb líra két évtizedes fejlődését- eredményeit volt hívatott bemutatni. Itt közreadott versei az 1971-ben megjelent Bukliia c. kötetből valók, jó példái az Eric-i líra világának. Azt tanúsítják: mennyire érvényes emberi igazságok kimondására lett alkalmas a költő teremtette gondolat- és formavilág ... DOBRICA ERIC: Vakond Fekete emlők a vakondtúrások, Rajta havas nyomok: ökölmarkolások. A mezőn csak egy ember. Mereven áll — Ellepi arcát a távolság lepkeraja, Feszülten figyel, feszülten vár, Kezében felemelt ortókapa. Szembekötősdit játszik tekintete, Társa a mezei gombák gomba-szíve. A környék földalatti némaság. Vakondtúrások moraja a csendben. Hűs rögek mozdulnak morzsaszám, Felhúzott íjként megremeg az ember. Végre! Az ortókapa fémes-fehér arca Füléig süllyed a földbe furakodva. A vidék sötét virága átöltözik örökös gyászából talpig hófehérbe, Felvisít a vakond, visítva költözik Vakondok-lelke az emberi szívbe. Fejes Erika fordítása 10
