Hevesi Szemle 1. (1973)

1973 / 3. szám - JELENÜNK - Mentusz Károly: Az egri borok piaci "prognózisa" (tanulmány)

gyan lehet színnel, formával, szóval, tárggyal felkelteni a figyelmet? Hogyan lehet érdeklődést, vágyat ébreszteni, amely az áru vásárlására indít? Milyen érveléssel lehet ak- tív vágyat a vásárlásra vezető döntésig, elhatározásig kísér­ni. ..?" Elsősorban jó reklámmal.” .. .A reklám a piacon kialakult gazdasági versenynek, a vállalati üzletpolitika végrehajtásának egyik hasznos és egyre inkább elenged­hetetlen eszköze. A vállalatoknak, ha sikert akarnak elérni, vevőket kell találniuk, termékeiket ismertté kell tenniük. A reklám legfőbETcélkitűzése az értékesítés fokozása, a jöve­delmező gazdálkodás elősegítése, végső soron a vállalati nyereségtömeg növelése. A fogyasztók .... széles körű tájé­koztatása, felvilágosítása, a . . . . kereslet optimális határo­kon belüli befolyásolása ...” „A reklámok készítői céljuk elérésére főként a látás, a hallásérzékelés lehetőségeivel számolva — a gyors, intenzív ingerlés módját keresik, színek, hangok, formák szerepét vizsgálják...” „A jó reklám tehát nemcsak az emlékezetbe véséstakarja elérni, hanem a tevékenységre serkentő szere­pet is kap .. A tervezés, az egész marketing tevékenységnek nem el­hanyagolható része, amelynek helyes, ésszerű alkalmazása, illetve felhasználása sok hasznot eredményezhet. . . A pincegazdaság kereskedelmi újításai közé tartozik a rendszeres reklámterv készítése. A kereskedelmi főosztály munkatársai részletes tervbe foglalták a vállalatnál az el­múlt időben bevezetett minőségi borok propagálási mód­szerét. Többek között az Egri muskotály, a gyöngyösi Trami­ni, az Egerszóláti olaszrizling, a csemege-fehér és csemege­vörös reklámozását. Továbbá a fogyasztói igények jobb el­látására forgalomba hozott olcsóbb borok: a Hevesi ezerjó, a Mátraalji mézesfehér, a Durbincs sógor, a Zöldsziiváni és a Halmai szemeltrizling szélesebb körű megismertetését- A reklámtervek elkészítésekor felmérték a termékek várható forgalmi kilátásait és ezek alapján kialakították a szüksé­ges reklámmódszereket. Mielőtt azonban az új termékeket piacon forgalomba hozták, a kereskedelmi főosztály instruktorai a helyszínen és levélben is felkeresték, értesítették vásárlóikat az új borok­ról. Felhívták a vásárlók figyelmét az új termékek mindazon tulajdonságaira, amiért érdemes vásárolni azokat... Ré­szint ennek a módszernek tulajdonítják azt a hatást, amely­nek eredményeként sorozatos megrendeléseket kaptak az új borok szállítására. Az első magyar borplakát: a ,,Medoc-cordial”-ról „A plakát mindig valamilyen tényt közöl, lehetőleg rö­vid, feltűnő formában. A mai plakát — körülbelül kétévszá- zada — mindig egyben művészi termék is. A plakát tehát nem egyszerűen csak hirdetés .... A plakát reklámművé­szet, amely szórakoztat, gyönyörködtet, ízlésformáló esz­köz .. A magyar borgazdasági vállalatok történetében első­ként az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság készített mű­vészi borplakátok, a „Medoc-cordiál", közkedvelt desszert bor reklámozására. A díszes palackot szemléltető színes nyomású plakátnak nem is maradt el a hatása. Éppen az egri példa alapján a világhírű tokaji borok reklámozására is készült plakátok egész sora. A pincegazdaság fontos reklámeszköznek tekinti az igényes csomagolást. A palackos borok forgalmazására új­fajta, főként világos csomagolóanyagokat alakítottak ki, amelyeket a békéscsabai Kner nyomdában, színes nyomás­sal készítenek. Messzemenően figyelembe vették, hogy ,,a csomagolás a modern kereskedelemben közvetítő funk­ciót is betölt. A csomagolásnak ez a közvetítői, eladót he­lyettesítő funkciója nevezhető reklámeszköznek. Az emberek általában hajlamosak arra, hogy szépen csomagolt termé­ket — ez esetben a különböző egri borokat — eleve jobbnak is véljék és szívesebben vásárolják ... A csomagolási költ­ségek megtérülése a csomagolás lélektani hatásával függ össze. Az emberek szívesebben vásárolják tartósan is azokat a termékeket, amelyek külső megjelenésükkel megragadják figyelmüket, bizalomgerjesztőek, tartalmuk és rendeltetésük minden különösebb tanulmányozása nélkül megállapítható. A csomagolás tehát mint reklámeszköz, azt mondja a vá­sárlónak: Itt vagyok! Vegyél meg! De ez még kevés. Ehhez a csomagolásnak teljesítenie kell néhány feladatot. Például mondja meg a vásárlónak, amit a termékről meg akar tud­ni, fejezze ki a termék minőségét, feleljen meg a termék jellegének, képviselje a gyártót, kapcsolódjék annak már­kájához, és maradjon meg a vásárló emlékezetében..." Díszdobozok a „Kiváló áruk fórumá”-n A pincegazdaság kereskedelmi főosztályán a csomago­láshoz felhasznált anyagok kialakításánál figyelembe vet­ték a borok jellegét és azokat az információkat, amelyeket a vásárlóknak a csomagolással kívánnak elmondani. Az átlátszó csomagolást vezették be, hogy a vevő lássa és fi­gyelmét felkeltsék az ízléses palackok és az ezekbe töltött borok.. Azt is szem előtt tartják, hogy a vevő mindinkább a csomagolásról szerez tudomást, ismereteket a borokról. ,,A csomagolás tervezőjének — az áru jellegének megfelelő forma kiválasztása mellett — gondolnia kell a színek har­móniájára is, amelynek nemcsak az áruval kell összhangba lennie, de a színeknek is egymással. A csomagolás színé­nek és formájának utalnia kell a tartalomra, mert ez nagy­mértékben befolyásolja az áru közkedveltségét. . .” Ennek megvalósítására mintegy hetven különböző szí­nes borcímkét készítettek és ragasztottak az ízléses palac­kokra az egriek. Valamennyi címke figyelemfelkeltő, amely utal a márkára, az egri, gyöngyösi, hevesi, abasári tájjelle­gű borokra, azok íz és zamatanyagaira is. A pincegazdaság kereskedelmi főosztályán ugyancsak úttörőként a magyar borgazdasági vállalatok közül, külön­leges csomagolóanyagokból díszdobozokat készítettek. E reklámhatású, ízléses kivitelű dobozokban például a pa­lackokba töltött Egerszóláti olaszrizling szőlőfürtjét nyom­tatták. Debrői hárslevelű palackját „rejtő” díszdoboz fe­delén Aba Sámuel feldebrői síremlékének képe látható. Az Egri bikavér propagáló kisebb és nagyobb méretű díszdo­bozok pedig Eger város címerét és néhány jellegzetes egri műemléket: a várat, a minaretet, a feltárt török fürdőket, a nagyhírű Fazola vaskaput és Eger szőlőhegyeit villantja fel, képekben. Ezek a díszdobozok nagy sikert arattak a szak­emberek és a fogyasztók körében egyaránt. Tavaly például a bikavéres díszdoboz elnyerte a Budapesti Nemzetközi Vá­sár nagydíját. Az Egerszóláti olaszrizling és a Debrői hárs­levelű dobozain ott található a „Kiváló áruk fórumá”-t jel­ző, jellegzetes háromszög alakú védjegy, ami a kiváló mi­nőségre és esztétikailag is kiemelkedő termékre utal. A nagy sikert aratott díszdobozokat olyan kiváló grafi­kus művészek tervezték, mint a nemrég elhunyt Végh Gusz­táv, Boór Vera, Cziglényi Ádám, Mhorlüder Vilmos és Tré­fás Miklós. Az illusztrált reklámfüzetek „észrevétlenül” árulják az egri borokat A forgalom növelésében nagy jelentőségük van a szín­vonalas, a szemléltetést sokoldalúan alkalmazó tájékozta­tóknak, leírásoknak rendszeres eljuttatása a kereskedők­höz. Ezek készítésében szintén úttörő munkát végzett az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság. A megjelent színes nyomású, grafikailag is igényes tájékoztatók ugyanis ma már megközelítik a külföldön kialakult magas színvonalat Nemcsak a három borvidék nagyhírű borait mutatják és propagálják, hanem a pincegazdaság területét felölelő öt megyéről is nyújtanak rövid bepillantást. Többek között azokról, a műemlékekről, az idegenforgalmi érdekességeiről, azokról, amit a borkóstolás mellett érdemes egy turistának megtekinteni. „A gazdagon illusztrált reklámfüzetekkel, prospektusokkal a reklámkészítő tudja, hogy díszes kiállítá­sával ... a maga áruját, vagy annak meghatározott típu­sát, amely bizonyos oldalon szerepel, észrevétlenül ajánlja a vevőinek...” A kereskedelmi főosztály tapasztalatai szerint ezek a képek, kiadványok rendkívül jó pszichológiai hatást gyako­rolnak az idegen látogatókra. Az egyszerű, olvasmányos le­34

Next

/
Thumbnails
Contents