Hevesi Szemle 1. (1973)

1973 / 3. szám - JELENÜNK - Mentusz Károly: Az egri borok piaci "prognózisa" (tanulmány)

jiiiiiiiniiiitiuiiiiiiiiiimimtuimmiHHMiimwtmimifMMimiiiiwwiiiiHmwiMMiHHMtiMWHHmimiiiiiiii iiiiiiiHitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiuiiimiiiiiiiitiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiniiiiiiiitiiiiiniiiiiiiiuij MENTUSZ KAROLY: = = Az egri borok piaci „prognózisa” ! I ! ! í • iiituiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiinuiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiMiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiumiiiiwiiiiiiniiiiiiiiituiiHiuiuiiiii. Három borvidék —egy gazdája A világon mindenütt — bár különbözőek a nyelvek, más az életforma és mások a szokások — emberemlékezet óta a legnemesebb ital: a BOR. Észak-Magyarországon, a tokaji zárt körzetet leszámít­va három borvidék helyezkedik el: az egri és a mátraalji történelmi borvidék, valamint hazánk legfiatalabb szőlős­tája, a Bükkaljai borvidék. Ezek között történelmi múltja, szőlősterületeinek kiterjedése, kedvező természet-földrajzi adottságai, borainak kiválósága és világhíre, az utóbbi évtizedek szőlőrekonstrukciója, valamint borgazdasági léte­sítményeinek fejlesztése alapján — különösen a minőségi vörösbortermelésben joggal sorolják első helyre az egri bor­vidéket. Ez Magyarország északkeleti részén, a Bükk előhe­gyein és az Eged oldalán terül el. A borvidék termelési és forgalmazási központja Eger, a régi történelmi város, amelyet a barokk építészet számos remeke díszít. Itt van az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazda­ság központja, legjelentősebb pincészetei és borgazdasági létesítményei. A vállalat 18 szőlőfeldolgozó telepén, 31 pincészetében, két borpalackozó üzemében és öt nagyke­reskedelmi elosztó centrumában végzi a három észak­magyarországi borvidék szőlő és borgazdálkodásával kap­csolatos feladatait. így a termeléstől az értékesítésig egy vertikumban megtalálható valamennyi munkafolyamata an­nak, melyet a kiváló egri borok igényelnek. Az egri borvidéken elsődlegesen a bikavért adó kék­szőlő fajtákat termelik. Ezek mellett kiváló minőségű az Eg­ri leányka, olaszrizling, muskotály, rizlingszilváni fehér sző­lőfajtákból készült borokat is termelnek. Ugyancsak a történelmi borvidékek közé soroljuk a mátraaiji szőlőtermő tájat. Hazánk legnagyobb hegyvidé­kének déli és nyugati lejtőin telepített ültetvények, vala­mennyien korszerű gépi művelésűek. A borvidék központja Gyöngyös, ahol elsősorban a „fehér” szőlőfajták termelésé­vel foglalkoznak. És olyan kiváló minőségű borokat készí­tenek, mint az olaszrizling, a Debrői hárslevelű, a Rajnai rizling és a Tramini. Ezen a borvidéken az elmúlt évtizedek­ben nagyarányú szőlőrekonstrukciót valósítottak meg, amellyel e tájnak a minőségi bortermelésben betöltött sze­repe, régi történelmi hírnevének megfelelően erősbödött. A Bükkaljai borvidék - amely zömmel a hegység lan­káin helyezkedik el - Borsod-Abaúj-Zemplén megyei köz­pontjában Sályban, a helyi termelőszövetkezet és az Egér- Gyöngyös vidéki Pincegazdaság közös borkombinátot hozott létre, ahol a szőlőfeldolgozástól a palackozásig, valameny- nyi borkezelési műveletre berendezkedtek. Az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság működési te­rülete a már említett három borvidékre terjed ki, amely öt megyében, közel 72 ezer hold szőlőültetvényt foglal magá­ban. Ezek termését túlnyomórészt a pincegazdaság vásárol­ja fel, és dolgozza fel bornak. A szőlőfeldolgozás korszerű­sítésére például az utóbbi években jelentős műszaki fejlesz­tést valósítottak meg. Ez utóbbi főként a borok tökéletesebb kezelési technológiájának kialakítására, továbbá nagy teljesítményű palackozó létesítésére irányult. A korszerű gépi berendezésekkel lehetőség nyílt mind a belföldi, mind a külföldi piac igényeinek megfelelő íz és zamatanyagok­ban gazdag, kiváló minőségű borok előállítása. A borkezelési technológia kialakításánál szerencsésen egyeztették össze az évszázados hagyományokat a legújabb kutatási eredményekkel. A borok stabilitását, palackérett­ségét, a kémiai anyagok minimális csökkentésével, ma már a legkorszerűbb hideg-melegkezeléses eljárással biztosít­ják. Az észak-magyarországi borvidékek központjában Eger­ben tehát szerencsésen összpontosul az évszázados bor- gazdasági hagyomány, a riolittufába vájt természetes pin­cék érlelő adottsága és a legkorszerűbb borkezelési és pa­lackozási technológia. Mind ez Egert, hazánk egyik legje­lentősebb borgazdasági centrumává és idegenforgalmi nevezetességévé emeli. Ez nemcsak abban mutatkozik meg, hogy Egerben működik az ország egyik legnagyobb és leg­korszerűbb palackozója, ahonnan ma Földünk 52 országá­ba eljutnak az egri borok, hanem abban is, hogy évtizedek óta a híres egri főpincészetet és a hozzátartozó létesítmé­nyeket évente sok ezer turista és szakember keresi fel. A pincegazdaság szakemberei fokozott felelőséggel óvják a kiváló borok minőségét. Ez a legfontosabb felada­tuk, amelyet a hírnév, a gazdag történelmi múlt és az ed­dig elért kimagasló eredmények is köteleznek. A hagyomá­nyok tisztelete, az újnak, a korszerűnek rendszeres és folya­matos alkalmazása biztosíték arra, hogy a múltat őrző égi szőlő és borkultúra hírnevét szerte az országban és hatá­rainkon kívül is egyaránt megőrzi és öregbíti .... Vizsgálat ezer kérdőívvel 1963 januárjától, más vállalatokhoz hasonlóan az Egér- Gyöngyös vidéki Pincegazdaságnál is élénk figyelemmel kí­sérik az áru és piaci viszonyokat. Az új közgazdasági kör­nyezetben ugyanis alapvetően ez határozza meg a vállalat tevékenységét, eredményes, vagy kevésbé eredményes mű­ködését. A gazdaságirányítás reformja megszüntette azokat a korábbi érvényű „korlátokat”, amelyek mereven elválasz­tották a termelőket a fogyasztóktól. Ma az adott lehetősé­gektől függően a pincegazdaság szabadon dönt termékei­nek értékesítési módszereiről és a kereskedelmi vállalatok­kal való kapcsolatairól. Ez a döntési szabadság a gyakorlatban mégis több­nyire behatárolt. Miután a dinamikus kereskedelemhez megfelelő berendezésekre, felszerelésekre, raktár és üzlet- hálózatra, nem utolsó sorban pedig jól képzett, széles körű tapasztalatokkal rendelkező szakemberekre van szükség. A vállalatot anyagi érdekeltsége többek között a gazda­ságosság fokozására, a termelői kapacitások optimális ki­használására ösztönzi. Érdeke tehát, hogy a kereskedelem maradéktalanul átvegye termékeit —különböző fajta borait- és, hogy azoknak a szállítása folyamatosan növekedjék. En­nek sikeres megvalósítására az Eger—Gyöngyös vidéki Pin­cegazdaságnál többféle módszert dolgoztak ki, amit viszont megelőzött egy tudományos piackutató elemzés. A Borgazdasági Vállalatok Trösztjének megbízásából, az Országos Piackutató Intézet nemrég vizsgálatot végzett a hordós és a palackozott borok országos helyzetképének alakulásáról. A három vaskos kötetet felölelő vizsgálati anyag tartalmazza a borok termelésére, felvásárlására és értékesítésére vonatkozó információk összegyűjtését és rendszerezését, amelyek az elmúlt években a borfogyasz­tás szerkezetében bekövetkeztek. A vizsgálatsorozat részeként az Egér-Gyöngyös vidéki Pincegazdaságnál is felmérték a különböző minőségű és márkájú borok iránt, a következő években jelentkező fo­gyasztói keresletet a lakosság borfogyasztási szokásait és vásárlási hajlandóságát. A piackutatás kiterjedt, a pince- gazdaság öt megyét — Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyét-átfogó 32

Next

/
Thumbnails
Contents