Hevesi Szemle 1. (1973)

1973 / 3. szám - JELENÜNK - Koós József: Egy erőmű születése (riport)

11 K 3 i ; KOÓS JÓZSEF: § í 1972. szeptember l4.-e, 10 óra 9 perc Egy erőmű születése ílllllllUllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllilllIIIIIllllllllllllllllllllllllllllllllllltlIllllllllllll llllilIllllllllllllillllUIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlIillllllllllllllll Ilii lllll II lilliili lllililitii lilllllllllllKiilllllilIlllltlíllllllllllllllilillllllT Dinamikusan fejlődő iparunk évente hat, az ország lakossága pedig — a háztartások mintegy 60 százalékában van már televízió, 50 százalékában mosógép, hűtőgép — 14 százalékkal igényel több villamos energiát. A pontos számítások alapján az 1970. évi 17.6 milliárd kWó-val szemben 1975-ben már 25.5 milliárd kWó villamos energiára lesz szüksége hazánknak. Az energia iránt évről évre fokozódó igénye« kielégítése érdekében épült Vison- tán hazánk jelenleg legnagyobb energiatermelő bázisa: a Gagarin Hőerőmű. Blokkjai ma már teljes kapacitással üzemelnek, há­romszor annyi energiát termelnek, mint 1938-ban az egesz ország összfogyasztasa volt. A hazánkban termeit viilamos energia egynegyedét a Gagarin Hőerőmű Vállalat gépegy­ségei állítják elő. Mielőtt részletesebben szólnánk népgazdaságunk har­madik és negyedik ötéves tervének legnagyopb Beruházá­sáról, a 800 megawattos erőmű techm«ai, technológiai be­rendezéseiről, műszaki újdonságairól, ismerjük meg az erőmű történetének néhány jelentősebb állomását, a geoló­giai kutatások, a kivitelezés, a szerelés, az üzempróbák ér- ue«es, izgalmas epizódjait. Az l»55-ben megkezdődött földtani kutatások alapján -amelyek a mátraaljl területen jelentős és külfejtésre al­kalmas nagymennyiségű lignitvagyon létezését igazoltak- mar 1957-ben felmerült egy erőmű epitesene« a gondolata. Az első jóváhagyott tervek egy 4UÜ megawattos erőmű megépítését javasoltak. A további geológiai kutatások azonban mintegy 200 millió tonna, és külszíni művelésre al­kalmas lignitvagyon létezését igazolták, s ennek ismerete­ben előbb 600, végül peaig buo megawattos kapacitásra módosították az építendő erőmű nagyságot. A véglegesen jóváhagyott tervek alapjan több mint 30 országos nagyvallalat, a ^szovjetunió, a ivemet üemokrati- kus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részvételével - a külföldi partne­rek a külfejtéshez szükséges gepek, az erőmű egyes beren­dezéseinek gyártásában vettek részt - 1963-ben kezdődött meg a berunazás kivitelezése. A több mint 12 milliárdos építkezés nemcsak méretei­ben különbözik a korábban épült erőmüvektől, nanem szá­mos technikai, technológiai újszerűségével, megoldásával is. Bizonyára kevesen tudják: hasonló méretű lignittüzelé­sű erőmű eddig még nem épült Magyarországon. A viiag- viszonylatban is leggyengébb fútoertekü tüzelőanyagra, a nagy hamu- és neavessegtartalmú lignitre telepített erőmű turbina és kazánszerkesztesi, kivitelezesi és üzemeltetési feladatainak elvégzéséhez teljesen új technológiákra, mű­szaki ismeretekre volt szükség. Visontán került üzembe az első hazánkban gyártott 200 megawattos turbina. A terület nagymérvű vízszegénysé­ge miatt ugyancsak Visontán alkalmazzák elsőként hazánk­ban a nagy teljesítményű Heller-Forgó-féie - azóta már világszabadalommá vált a két magyar professzor találmá­nya — legkondenzációs hűtést. Az erőmű szabadtéri elren­dezése Európa-szerte nagy figyelmet váltott ki. Az újszerű építészeti eljárások, mint például a csúszó­zsaluzással készült nagyméretű betonhéjszerkezetek, az or­szág legmagasabb kéményének megépítése különleges szakképzettséget igényelt. A nagy mennyiségű lignit szállí­tása, eltüzelése, a tüzelés során keletkezett pernye levá­lasztása, nedves állapotban a gödörbe történő visszaszállí­tása és megannyi új, eddig ismeretlen feladatot jelentett. A Német Demokratikus Köztársaságban gyártott, s a Thorez Külfejtéses Bányában dolgozó gépóriások — egy-egy ilyen géppel 30 ezer kubikos se tudna versenyre kellni - összeszerelése, üzemeltetése - a visontai gépszerelők olyan hamar és jól megtanulták a szakmát, hogy egy csoportjuk már az NDK-ban végez hasonló feladatokat —, is rendkí­vül bonyolult műszaki ismereteket követeltek. Fontos fel­adat volt továbbá a levegő és a talajszennyeződés ártal­mainak minimumra való csökkentése. A bonyolult, s magas színvonalú technika megismerése, alkalmazása mellett sokirányú politikai, szervezeti mun­kát igényelt továbbá a helyszínen dolgozó tervezők, szere­lők, üzemeltetők, szellemi, fizikai, politikai munkások meg­lelő szociális elhelyezése, a Gagarin Hőerőmű Vállalat meg­szervezése, dolgozóinak végleges letelepítése, a párt-, a KISZ-, a szakszervezeti alapszervezetek megalakítása, a po­litikai munka megszervezése, a KISZ védnökségi mozgalmá­ban megjelölt szervezeti, politikai, gazdasági feladatok tel­jesítése. A magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség „Ott segít­sünk, ahol a legnagyobb szükség van a fiatalok teitrekész- ségére, az ifjú kommunisták helytállására" jelszóval 1960- ban tartott V. kongresszusán hirdette meg a KISZ védnök­ségi mozgalmát, amelynek egyik megannyi politikai, szer­vezed, gazdasági eredményekkel fémjelzett valósága iett a visontai Gagarin Hőerőmű és Thorez Külfejtéses Bánya megépítése. A KISZ KB védnökségi mozgalma a legfontosabb gaz­dasági, politikai feladatokat a következőkben határozta meg: a KISZ-védnökség fontos feladata legyen a bánya és az erőmű-beruházás határidőre és jó minőségben történő megvalósítása. A KISZ-alapszervezetek létrehozása a beru­házás területén, a szervezeti élet fellendítése, valamint a beruházásban érdekelt KISZ-szervezetek közötti kapcsolat kiépítése, a védnökségi munka koordinálása, továbbá a beruházásban részt vevő fiatalok erkölcsi, politikai nevelé­se, szocialista tudatuk fejlesztése, formálása, jogos érde­keik védelme. A KISZ védnökségi mozgalmába Visontán, s a berendezéseket gyártó, szerelő országos vállalatoknál több mint ötezer fiatal kapcsolódott be. A kormány által kiemelt beruházás ünnepélyes alapkő- letételére 1965. tavaszán került sor, s a csak mázsákkal mérhető tervek ismeretében a sokezres kipróbált, szakmá­ját értő, szerető kollektíva hozzálátott az erőmű és a bánya építéséhez. Munkájuk nyomán négy év múlva, 1969. nya­29

Next

/
Thumbnails
Contents