Hevesi Szemle 1. (1973)
1973 / 3. szám
NICIÁLÉ Csúcs. Hegycsúcs. Rekord. Valami, aminél önmaga lényegét tekintve, önmaga már nem lehet magasabb. A csúcs, amelyre feltekint az ember a hegymászó bakancsban; amit el akar érni futócipőben; amelyet tisztelettel megcsodál a televízió képernyője előtt. A csúcsra eljutni átlag embernek ritkán adatott meg, de mindig és mindenkor, közvetve vagy közvetlenül az úgynevezett átlag ember látta és látja hasznát a csúcsok győztes sorozatának. Csúcs. így nevezték a Brezsnyev—Nixon találkozót is, amely e számunk megjelenésekor — hiába, ilyen a napi politika és ilyenek a politika napjai — már látszólag történelem. A csúcstalálkozó, amely úgy véljük mindenképpen és minden okkal megérdemli a jelzőt, még akkor is, ha tudjuk és bízzuk is, hogy az effajta csúcsok végtelen során tovább lépve jut közelebb az emberiség ahhoz, hogy mint átlagemberek milliárdos serege hasznát lássa e kétségkívül sikert hozó csúcskísérletnek. Jogosan lehet feltenni a kérdést: mi célja lehet egy negyedévenként megjelenő, a külpolitikától távol álló helyi folyóiratnak, e földrajzilag is távol álló találkozóval foglalkozni is akár? Olyasmibe beleszólni, ami lényegileg kívül esik egy lap szellemi és területi körén — nem a tömény provincializmus? Heves megyében van az ország legmagasabb csúcsa: a Kékes. Ezrek, tízezrek, százezrek látogatják: hazai és külföldi turisták vegyest. Az egri vár, az aldeb- rői altemplom, a Tisza lágy vize, a Bükk erdőrengetege, a hevesi gyógystrand mágnesként vonzza az embereket. Belhonból, külhonból egyaránt. A horti paradicsom, az abasári, a detki szőlő, az egri bor, kertjeink, tájaink ezernyi kincse eljut a világ asztalára is. Eljut a föld tájaira a népművészet Hevesről, a népdal és néptánc Ecsédről és a tudományos kutatás sok sikere Kompokról. Hogy ide is, ezekre a helyekre, kóstolva, ízlelve, szemmel csodálva, füllel élvezve, ésszel tisztelve eljöjjenek a világ minden tájáról az emberek. Fiatalok, öregek, lányok, asszonyok, jövőt kutató ifjak és múltba merengő, de azért a holnapot sem felejtő öregek. Eljönnek keletről és eljönnek nyugatról, jönnek délről és északról is. Mert béke van! Mert e furcsa csúcsnak nincs árnyéka. Ellenkezőleg! Az ilyen csúcsok, a politika, jelesen a külpolitika ilyen csúcsai mind átlátszóbbá teszik az emberiség számára a jövőt takaró fellegeket. így függ össze a Kékes csúcsa, egy geológiai csúcs, a washingtonival, egy politikai csúccsal.
