Hevesi Szemle 1. (1973)
1973 / 1. szám - IRODALOM - Szegedi Farkas László: Napok (vers)
nyinek illik lenni egy magam korabeli jól szituált férfinek. Halántékom enyhén őszül, arcom markáns, s mert este keveset ittam, az éjjel meg jól is aludtam, viszonylag fiatalos is. A szoba félhomályában, a tompa fényű tükör előtt. Gumitalpú cipő van rajtam, így lépteim is ruganyosabbak. Messziről elmehetnék akár reklámnak is: ilyen nyugodtan és kiegyensúlyozottan indul munkába, ha rendszeresen Amígo kávét iszik. . . .és ruganyoson, fiatalosan elindulok a munkahelyem felé. Mindent, ma is mindent megtettem, hogy megőrizzem egykor fölényesen tékozolt ifjúságom, hogy ha kell, győztesen találkozhassak a szerelemmel. És lám, a lány, aki szembejön velem az utcán, feszülő két mellének ringá- sával, rám csodálkozó, szép szemeivel, sugárzó nőiességével, szinte magába issza azt a férfit belőlem, akit oly féltő gonddal őrzök, dajkálok közös gyönyörűségünk számára. Kicsit borzongató, férfit bűvölő, mély alt hangja van, amint megszólal: — Tessék mondani, merre van a Kossuth utca? És én mélyen belenézek a nő szemébe, magabiztos és fölényes férfiassággal válaszolhatom, ím: — . . .balra, a második.. . . SZEGEDI FARKAS LÁSZLÓ: Napok Hétfő nekem fehér, mint óriás havas sík sík sík s hófehér hajnal hideg lelkes kicsit szemhunyorgató Kedd szürke nem tudom miért de zománcos vagy füstös kékszemű. Szerda sárgás és lyukacsos és nagyon mély mint rég gyerekkoromban a vályoggödrök közepe melyekben a feltörő talajvíz sárga síkos agyagos langyában fürödtünk. Csütörtök ragyás rücskös-fekete a cs az r a t teszi lehet hogy csütörtöki nap halt meg az anyám. Péntek ez újra sárga sima egy kicsit domború precíz szép egy lány csókja édesedik vissza de az is lehet hogy nem pénteken volt (Nagy nehéz lombok árnyalták a parkot). Szombat ezüstös drótháló a szélét alig látni és csuda könnyű Vasárnap piros persze hisz a naptár betűje is piros különben barna lenne sötét meleg de néha harsány sokféle néha árva NAGY VASÁRNAPI SZÍVVEL GONDOLOK AZ EMBEREKRE. 6
