Heves Megyei Hírlap, 2020. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

2020-12-05 / 285. szám

2020. DECEMBER 5., SZOMBAT SPORT 15 Vaskuti István hosszú távon veszélyben érzi a négyesek helyzetét is Az édestestvér támadása „A gyorsasági versenyszámok csökkentésével sokkoló döntést hozott a szövetség” Fotó: Földi Imre Moszkva kenus olimpiai baj­noka, Vaskuti István pénte­ken ünnepelte a 65. szüle­tésnapját. Az év elején nyug­díjba vonult, de nem tétlen. A Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség korábbi első al­­elnöke utánpótlásedzőként tevékenykedik és szemlé­li a sportága körüli esemé­nyeket, köztük a gyorsasági számok fogyatkozását az öt­karikás játékokon. Lipiczky Ágnes/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu- Nem haragszik meg, ha nem éppen ünnepi kérdéssel kez­dem: mi zajlik most a kajak-ke­nu sportban?- Maradjunk annyiban, hogy van egy kis zűrzavar, a gyorsa­sági versenyszámok csökken­tésével valóban sokkoló dön­tést hozott a nemzetközi szö­vetség végrehajtó bizottsága, hiszen olyan számokat helye­zett előtérbe, amelyek egyelőre nem is léteznek. Mondhatjuk azt is, hogy édestestvérünk, a szlalom az életünkre tört.- Édestestvérünk?- így szoktam fogalmaz­ni. Nagyobb mostohatestvé­rünk az evezés, amelyet na­gyon kell tisztelnünk, hi­szen egy-egy olimpián dup­la méretű kabátot borít ránk. Közel négyszáz olimpiai in­dulóval erre szabják a pá­lya infrastruktúráját, az öl­tözőket, a lelátókat, mindent, amit mi, kajakosok és kenu­sok is élvezhetünk. Más ha­gyományokkal, más háttér­rel rendelkezik ez a sportág, amely jóval nagyobb népsze­rűségre tett szert a világban, mint a miénk, ez a nézettsé­gen és a zsúfolt lelátókon is jól látszik. És akkor itt van a szlalom, amelyet talán jobb lett volna nem magunkkal ci­pelni annak idején. Ám most már elég kényes és az olim­pia szempontjából kockáza­tos is lenne a válás.- Mit takar az, hogy „magunk­kal cipelni”?- Hosszú évtizedeken át elég Szépen el volt a síkví­zi vagy ma már gyorsasági szekció magában. 1976-ban, Montrealban hozták be az öt­száz métereket, a férfiak előtt megnyílt a duplázás lehetősé­ge, és szépen csordogált min­den a saját medrében. A szla­lom szakág egy 1972-es be­mutató verseny után jó idő­re el is tűnt - nem véletle­nül, ugyanis nehéz volt meg­felelő helyszínt találni hoz­zá. Húsz év szünet után Bar­celonától egyórányi távolság­ra, La Seu d’Urgellben egy árvízveszélyes kisebb folyó melléktermékeként tudtak szlalompályát létrehozni. Ek­korkezdődött el a szakág olim­piai pályafutása, ami nem iga­zán illik bele a jelenlegi olim­piai irányokba, hiszen építés és üzemeltetés szempontjából cseppet sem olcsók és nem is fenntarthatok a létesítmé­nyek. 2000-ben Sydney-ben be sem vállalták az ausztrál szervezők az építést. Az otta­ni szlalompályát a nemzetkö­zi szövetség és a versenyen in­duló országok költségén épí­tették meg, a szervezőbizott­ság fizette vissza apránként a beruházás költségeit az ICF- nek és azon keresztül a tagor­szágoknak, amelyek hitelez­tek. A pálya körüli hercehur­ca következtében lecsökkent a sportágnak járó kvótaszám is. Atlantában háromszázöt­ven síkvízi és százharminc­öt szlalomkvótával rendelke­zett az ICF, az indulók száma ettől eltért. Mivel Sydney-ben az utolsó pillanatban dőlt el, hogy lesz szlalomverseny, a mi háromszázötven kvótán­kon belül kellett megoldani az ő nyolcvan helyüket is. To­kióra jelenleg kétszáznegy­vennyolc hellyel számolhat a gyorsasági szakág. Mivel a NOB költséghatékonyabb, ol­csóbb játékokat akar, csök­kenteni próbálja az indulói létszámokat, a szlalom pedig úgy próbál meg több közvetí­tési időt s így a jogdíjakból na­gyobb összeget kiharapni ma­gának, hogy házon belül bo­rítja fel az arányokat.- Az még nem dőlt el, mely szá­mokat veszik el a gyorsasági szakágtól. Mit tippel?- Talán két kétszázas szám­tól köszönünk el, ám hosszú távon veszélyben érzem a né­gyesek helyzetét is. És ha a csapathajókat teszik ki a prog­ramból, akkor bizony egy toll­vonással az erős kajak-kenus nemzeteket és a sportágat is kinyírják. De még csak a ta­lálgatás fázisában vagyunk.- Érzékelheti, hogy 2012 óta folyamatosan változik valami: hol a számok, hol a számon­kénti indulói létszám, mintha nem lenne a helyén a sportág. Rosszul látjuk?- Civilizációs forradalom­ban élünk, folyamatosan vál­toztatni kell annak érdeké­ben, hogy megfeleljünk a NOB igényeinek, amely már nem is elsősorban a televíziós nézett­séget veszi figyelembe, ha­nem a kattintásokat számolja. Olyan generációnak kell tar­talmat adnunk, amely tíz má­sodpercnyi figyelemre képes, és azon a tíz másodpercen be­lül is öt dologgal foglalkozik egyszerre. Én úgy látom, sok sportág, sőt, maga az olimpia is keresi a helyét a világban. Ez ilyen korszak, ilyen világ. Kíváncsi vagyok rá, megbirkó­zunk-e vele.- Közben viszont régi világot teremt a BKV vízitelepén.- Január óta nyugdíjas va­gyok, és úgy döntöttem, elég aktív vagyok még ah­hoz, hogy elkezdjek az után­pótlással foglalkozni. Ami­kor érkeztem, négy-öt szemé­lyes kenuscsoport volt a klub­nál, ma több mint húsz gye­rekkel dolgozom, hétéves kor­tól tizenkilencig bezárólag, köztük van az unokám, Oli­vér is. Élvezem ezt a munkát, a karanténidőszakot végig­eveztem velük, kezdtem már én is formába lendülni, ami­kor újra motorcsónakba száll­tam. Meg sem fordul a fejem­ben, hogy valamelyikükből lesz-e olimpiai bajnok, egy­szerűen csak boldog vagyok attól, hogy közösséget ková­csoltam, hogy olyan edzése­ket, élményeket biztosítok ne­kik, amelyektől fejlődik a sze­mélyiségük. Rendesen dol­goznak, megérzik a munka és a siker összefüggéseit, és ahogy ők mondják, legalább nem „kockulnak”. Ha már ez­zel adtam valamit nekik, ak­kor boldog ember vagyok. Hiába nyert az Omonia, Lang Ádámék már nem juthatnak tovább az El-ben Feldobták az Arsenalt a szurkolói Pablo Marí a gólja után közönség előtt ünnepelhetett Fotó: AFP LABDARÚGÁS Az Európa-liga csoportkörének csütörtöki, ötödik fordulójában az E cso­portban a Lang Ádámmal fel­álló ciprusi Omonia 2-1-re le­győzte a vendég görög PAOK- ot. Lang végigjátszotta a mér­kőzést, amelyen csapata már a kilencedik percben megsze­rezte a vezetést, a PAOK azon­ban még a szünet előtt egyen­lített. Az Omonia a 84. perc­ben tizenegyesből szerezte meg a győztes gólt, s ezzel el­ütötte a továbbjutás esélyétől a görög együttest. A csoport másik meccsén ugyanis a hol­land PSV 1-0-ra nyert a spa­nyol Granada otthonában, így ez a két csapat az utolsó kör eredményeitől függetlenül biztosan a legjobb 32 között folytatja. A játéknap előtt Lan­­géknak a továbbjutásra már csak matematikai esélyük volt, s hogy ez megmaradjon, az éllovas Granadának le kel­lett volna győznie a PSV-t. Az utolsó forduló előtt a Grana­dának tíz a PSV-nek kilenc, a PAOK-nak öt, a Omoniának négy pontja van. A B csoportban a már ko­rábban továbbjutott Arsenal az ötödik mérkőzését is könnyedén megnyerte, az Emirates Stadionban 4-1-re verte a Rapid Wient. A talál­kozó különlegességét az ad­ta, hogy a londoniak hónapok után újra szurkolóik előtt fut­ballozhattak a saját stadion­jukban. A brit kormány és a helyi egészségügyi szerveze­tek döntése alapján kétezer drukker foglalhatott helyet a lelátókon.- Megható és örömteli, hogy visszakaphattuk a szurkolóin­kat - mondta Mikel Arteta, az Arsenal vezetőedzője. - Lehet, csak kétezren voltak jelen, de sokkal többnek érződött. Óri­ási szerepük volt abban, hogy ennyire felszabadultan, jól tudtunk teljesíteni. A srácok is azt mondták az öltözőben, egészen más érzés volt így játszani. Kicsit meg is hatód­tak az élménytől, hogy újra a helyszínen buzdították őket. Nagyon köszönjük mindenki­nek, aki eljött és támogatta a csapatot - tette hozzá a meccs utáni sajtótájékoztatón a spa­nyol tréner. Az Európa-ligában az utol­só forduló előtt a következő csapatok már bebiztosították a továbbjutásukat, A csoport: AS Roma; B csoport: Arsenal; C csoport: Slavia Praha, Bayer Leverkusen; D csoport: Glas­gow Rangers, Benfica; E cso­port:-Granada, PSV Eindho­ven; G csoport: Leicester Ci­ty, Braga; H csoport: Lille, Mi­lan; I csoport: Villarreal; J cso­port: Antwerp, Tottenham; K csoport: Dinamo Zagreb; L csoport: Hoffenheim, Crvena Zvezda. MW JEGYZET Óvatosan! Szilágyi László jegyzet@mediaworKs.hu Elnézve a férfikézilabda-BL szerdai, Telekom Veszprém- THW Kiel mérkőzésén az egyre terebélyesedő különb­séget, bekapcsolt bennem az önvédelmi reflex. Hirtelen azon kaptam magam, hogy nem tudok felhőtlenül örülni a magyar csapat szenzációs győzelmének. Tényleg nem ment. Pedig minden okom meglett volna rá. Hát mikor örvendezzek, ha nem akkor, amikor egy Bundesliga-csa­­patot nyolc góllal legyőz a Veszprém?! És bizony ekkor kapcsolt be a már említett óvó, féltő reflex: minden elismerésem David Davis csapatáé, a világ­klasszis lövőprodukcióval előrukkoló Petar Nenadicé, de vajon nem volt kicsit ko­rai ilyen látványosan hely­benhagyni a németeket? Mert hát az lenne az igazi, hogyha a Veszprém ugyan­ezt a teljesítményt meg tud­ná ismételni december 28- án Kölnben, a BL Final Four elődöntőjében. Az sokkal na­gyobbat szólna, mint a szer­dai 41 -33-as siker. Ezzel nem kívánom kiseb­bíteni a szerdai hősies dia­dalt, csak valamiért azóta is azon rugózik az agyam, hogy vajon egy hónapon be­lül lehet-e kétszer csúcs­formába kerülni, december 2-án és 28-án ugyanilyen magas színvonalon kézilab­­dázní? Ez persze költői kér­dés, majd csak a Lanxess Arénában derül ki, hogy ha­gyott-e maradandó nyomot a németekben a nyolcgólos za­kó. Sejtéseim vannak, a még­oly hideg, racionális néme­tek (akarom mondani: své­dek, norvégok, dánok...) ön­érzetét is bántotta a szerdai nagy különbségű vereség, és őket nem úgy ismerjük, mint akik egy kézlegyintés­sel elintézik a traumatíkus élményt, és valamit nem rak­tároznak el ebből a hó végi Final Fourra. Szóval, értem én a nagy ne­kibuzdulást, én is szívből örü­lök az Aalborg elleni vereség után megtáltosodó veszpré­miek sikerének, megemelem a kalapom a gálaelődásuk előtt. Csak egyet kérek, de azt nagyon komolyan: sürgősen töröljék ki a látványos diadalt a rövid távú memóriájukból, és ne higgyék el, hogy ugyan­ilyen könnyed ujjgyakorlat lesz Kölnben is. És van itt még valami. Más a sportág, de talán ennek alapján sem árt az óvatosság: az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon az Aranycsapat 8-3-ra kiütöt­te a németeket a csoportban. Majd a döntő nem úgy sike­rült ellenük, ahogy szerettük volna... Hatvanhat évvel Pus­kásék kudarca után hason­ló még egyszer nem fordul­hat elő. Már csak azért sem, mert a Kiel az eredmény el­lenére nagyjából ugyanazt a színvonalat képviseli, mint a Veszprém. Kölnben új meccs kez­dődik - de tudják ezt Vesz­prémben. Tudniuk kell. Ér­zem, legalább annyira, mint szerda este az egyre inkább elhatalmasodó önvédelmi reflexet.

Next

/
Thumbnails
Contents