Heves Megyei Hírlap, 2020. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
2020-12-03 / 283. szám
2020. DECEMBER 3., CSÜTÖRTÖK INTERJÚ 7 Nagy István agrárminiszter: Az agrárium stratégiai ágazattá vált a járvány alatt Reneszánszát éli ma a vidék Fontos, hogy a falvak és a vidéki Magyarország jövője biztosítva legyen, mert hiszem, hogy hazánk és gazdaságunk megújulása a vidéki gazdasági erőben rejlik, és ehhez minden támogatást meg szeretnénk adni - mondta lapunknak Nagy István. Az agrárminisztert a mezőgazdaságot sújtó nehézségekről, az agrártámogatásokról és az Európai Unió 2030-ig szóló stratégiájáról is kérdeztük. Hidaskürti Nagy Mátyás matyas.nagy@mediawoks.hu- Miniszter úr, a járvány második hulláma valamennyi ágazatot érzékenyen érinti. Mennyiben nehezíti meg az agrárium működését?- Azt kell mondjam, az agráriumban dolgozók egytól egyig hősök, minden tiszteletem az övék! Ezekben a nehéz időkben is szembenéznek a mindennapos küzdelemmel, és az egészségüket veszélyeztetve teszik a dolgukat. Ha megnézzük a járvány tapasztalatait, azt látjuk, hogy teljes ágazatok álltak le, sokan home office-ba mentek vagy szabadságot vettek ki. Ezt a mezőgazdaságban dolgozók nem tehették meg, mert az embereknek mindennap enni és inni kell, ehhez pedig valakiknek elő kell állítaniuk az élelmiszereket. Azt gondolom, a járvány legfőbb tanulsága az, hogy az agrárium stratégiai ágazattá vált. Láthatjuk: hiába zárjuk le a határokat, hiába állnak le iparágak vagy a teljes kereskedelmi és szolgáltató szektor, a mezőgazdaságnak akkor is termelnie kell.- Milyen nem várt nehézségekkel kellett szembenéznie a mezőgazdaságnak az év folyamán?- Mi vírusból is legalább néggyel küzdöttünk, hiszen fenyegetett a sertéspestis, jött a madárinfluenza, itt van a koronavírus, és többször tapasztalható volt a „pánik vírusa” is. Ez nagyon nehéz és összetett küzdelmet jelentett számunkra. Mindaz, amit sertésfronton végrehajtottak a gazdák, hogy végül a vírus nem került át a vaddisznókból a házi sertésekbe, nagyon fontos volt a gazdaságunk védelme érdekében. A madárinfluenza is súlyos károkat okozott, de csodálatos eredmény, hogy ezt is sikerült leküzdenünk, és újra megnyílhattak az exportpiacok a baromfitermékek iránt. A koronavírussal a mai napig küzdünk, de ha felelős emberi magatartást folytatunk, sikerülhet minimalizálni az emberéletekben jelentkező kárt, ami sajnos itt van a mindennapokban. A pánikvásárlás és a pánik okozta helyzet pedig bebizonyította, hogy ütésállóvá vált az agrárium, hiszen például március 14-én egy nap alatt többet vásároltak az emberek, mint máskor a karácsonyi bevásárlás hosszú hétvégéjén, másnap mégis volt áru a polcokon, nem roppant öszsze az élelmiszer-ellátás, hanem folyamatosan működött. Ez óriási teljesítmény!- A vírusok mellett az éghajlat sem kedvezett. Milyen volt az idei termés?- így igaz! Kezdődött a fagykárral, ami elvitte a gyümölcsöseink nagy részét, majd soha nem látott aszály volt tavasszal, aztán jött a belvíz. Nagyon komoly kihívás volt a rendkívüli időjárási körülmények között helytállni, de azt mondhatom: az elmúlt ötéves időszakhoz képest átlagon felüli terméseket produkáltunk. Nem beszélve a kukoricáról, amelynek hozama történelmi rekordot ért el. Ott pont jókor jött az eső, és olyan rekordtermések születtek, amelyekre hosszú idő óta nem volt példa. Méltán lehetünk büszkék arra, hogy ezekben a nehéz időkben is ilyen jól teljesítettek a gazdák.- November 17-én az Országgyűlés elfogadta az őstermelői családi gazdaságokat segítő törvénycsomagot. Mi tette ezt szükségessé?- Az, hogy azt mondhassuk a fiataloknak, vegyék elő a kockás papírt, osszanak-szorozzanak, és az egyenlőségjel után pozitív eredményt kell hogy kapjanak. Azt tudjuk ajánlani, hogy jelen pillanatban egy őstermelői gazdaságot művelő négytagú család akár 80 millió forintos bevételig szinte adómentes jövedelemhez juthat. Az adó vetítési alapja minden évben követi majd a minimálbér változását, tehát értékálló. De ha az őstermelő csak egymaga van a gazdaságban, a törvénycsomag akkor is 10 millió forintig teljes adómentességet, 20 millió forintig pedig minimális adókötelezettséget jelent. Ilyen lehetőség egyetlen más ágazatban sincs, és ezért cserébe csupán azt várjuk a fiataloktól, hogy a vidéki életmódot válasszák.- Mit gondol, ez kellőképpen ösztönző lehet?- Teljes mértékben, és így végre bekövetkezhet a mezőgazdaságban egy olyan változás, amelyre nagyon régóta vártunk. Hiszen ma már arról szól az agrárium, hogy miként tudnak minél gyorsabban elterjedni a digitális megoldások, az automatizációt és a robotizációt segítő technológiák. A fiatalok, akik érdeklődnek ezek iránt, átvezethetik a magyar mezőgazdaságot a 21. századba, és ez fantasztikus dolog. Szívet melengető látni például üzemátadókon, hogy az idősebb gazdák milyen csodálattal néznek a fiaikra, akik mérnöki precizitással, pontossággal tudják, mit hogyan kell csinálni. Úgy vélem, napjainkban gazdának lenni a lehető legcsodálatosabb dolog. A mai technológiai körülmények mellett, napjaink gazdasági helyzetében függetlennek, szabadnak lenni és a természet közelében élni mindennél jobb. Igaz, ez nem szakma, hanem élet és életforma. Ezért nehezebb, de ezért sokkal szebb is.- Mik a tapasztalatok? Érezhető elmozdulás a városokból a vidék felé?- A magyar tanyavilág éppen a reneszánszát éli, hihetetlen változás zajlik le a társadalomban. A magyar tanyákat jelentős részben olyan emberek lakják, akik megcsömörlöttek a nagyvárosi léttől. Hatalmas szerepük van abban, hogy megújult a magyar gasztronómia minőségi alapanyagellátása, vagy hogy fejlődött a magyar kézműves termék. Kezdjük újra felfedezni a természet értékeit és mindazt, amit a két kezünkkel előteremthetünk. Egyre többen látják, hogy mekkora különbség van kenyér és kenyér között, hús és hús között, vagy lekvár és lekvár között. Viszszatalálunk a gyökereinkhez, és egyre inkább értékeljük az örökségünket. Új ágazatok és szolgáltató szektorok épülnek fel, ami a megújulást és a vidéki megmaradást nagyban segíti.- Közben a gazdaságélénkítő csomaggal is sorra hirdetik a pályázatokat.- Ezekkel pontosan a helyi gazdaságokat szeretnénk erősíteni. Az állattenyésztési telepek korszerűsítésére például 50 milliárd forint keretöszszegű pályázatot írtunk ki, de pillanatok alatt 300 milliárd forintnyi támogatási kérelem érkezett be. Mivel azt látjuk, hogy a gazdákban hatalmas mértékű fejlesztési kedv és bizalom van, azon dolgozunk a jövőben, hogy megépülhessenek azok a stratégiai jelentőségű telepek, amelyek kiváltják például a kismalac-, a csirke- vagy a tojásimportot. Emellett pályázatot írtunk ki a legkisebb gazdaságoknak is, fejlesztéseikhez 15 ezer eurónyi támogatást kaphatnak, valamint önkormányzatonként 100 millió forint lesz elnyerhető a helyi termelői piacok fejlesztésére, hogy a termékeket legyen hol eladni.- Minek köszönhető, hogy soha nem látott mértékű támogatást kap a vidék?- Muszáj meglépnünk ezeket a beruházásokat, mert mind stratégiai jelentőségű a hazai termékek védelmében. Minden intézkedésünk azt szolgálja, hogy a vidéken élő ember otthon és biztonságban érezhesse magát, emellett legyen biztos megélhetése, és minőségi életet élhessen: ne kelljen lemondania semmiről, és minden elérhető legyen számára. Fontos, hogy a falvak jövője, a vidéki Magyarország jövője biztosítva legyen, mert hiszem, hogy hazánk és gazdaságunk megújulása a vidéki gazdasági erőben rejlik, és ehhez minden támogatást meg szeretnénk adni.- Több kampánnyal is ösztönzik a hazai termékek vásárlását. Látszik már ezeknek a hatása?- így van, hiszen a koronavírus-járvány sok mindenre megtanított bennünket, többek között arra is, hogy a határok akár egyik pillanatról a másikra bezárulhatnak, és csak az biztos, ami a miénk. Itt értékelődött fel igazából a hazai élelmiszerek szerepe. Mindent elkövetünk a helyi gazdaságok és piacok szerepének erősítéséért. Nem véletlenül indítottuk a Válaszd a hazait! kampányt, a magyar élelmiszer fogyasztására buzdítunk mindenkit. Hiszen ha hazai élelmiszert választunk, nemcsak egy terméket választunk a többi közül, hanem a magyar gazdaságot erősítjük, a magyar munkahelyeket védjük, és magyar családok megélhetését biztosítjuk. Nagyon fontos, hogy erre odafigyeljünk.- Tekintsünk ki egy kicsit a kontinensre! A napokban a térség agrárszervezetei és ön is felháborodásának adott hangot az Európai Unió 2030- ig szóló stratégiájával szemben. Milyen következményekkel járna, ha elfogadnák a csomagot?- Elsősorban óriási élelmiszerár-emeléssel és versenyhátránnyal, hiszen a magyar gazdaság nem tudna versenyezni azokkal az unión kívüli országokkal, amelyeket nem szabályoznak ilyen szigorúan. Legyünk őszinték, például ha be kellene tartanunk azt az előírást, hogy Magyarország területének 25 százalékát ökológiai gazdálkodásba kell vonni, vagy csak feleannyi növényvédő szert lehet használni az adott területre, mint korábban, az hatalmas mértékben drágítaná az élelmiszer előállítását. Nem lehet, hogy csak az unión belül hozunk ilyen szabályokat, miközben a világ más részein ez nincs szabályozva. Emellett az az alapvető probléma a stratégiával, hogy azt feltételezi, a gazdák nem tesznek meg mindent a környezetük megóvásáért. Ezzel szemben a gazdák pont azért az egyénsúlyért küzdenek, amely lehetővé teszi a versenyképes gazdálkodás fenntartását, és közben megőrzi teremtett világunk minőségét is. Ha fölborítjuk az egyensúlyt, valahol sérülés lesz, amit az agrárium szenved majd el. A gazdák nem ellenlábasai a környezetvédelemnek, hanem a legnagyobb szövetségesei. Szerintem az a helyes hozzáállás, hogy megteremtjük azt az egyensúlyt, amelyben ezek a célok megvalósulhatnak.- Ezt elmondták az Európai Bizottságban is?- Sokszor szót emeltünk ezért a miniszterek tanácsában, mert elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az európai mezőgazdaságot feláldozzák a társadalmi elvárások oltárán, ezzel feladva az önellátásunkat. A mi álláspontunk az, hogy mindenképpen piacvédelemre van szükség, és ki kell mondanunk olyan alapszabályokat, hogy az Európában forgalomba kerülő élelmiszernek - bárhonnan is érkezzen a világból - azonos követelményeknek kell megfelelnie.- Mit gondol, elkerülhető a stratégia életbeléptetése?- A tárgyalások azért vannak, hogy az álláspontok közeledjenek. Ahogy a közös agrárpolitika hétéves ciklusának irányt adó elveket is megvitattuk egymással, erről is vitatkozni kell. Természetesen akkor is voltak mélyebb pontok, például amikor be kellett jelenteni, hogy Magyarország és más országok számára is elfogadhatatlan a letett javaslat. Végül mégis sikerült olyan kompromisszumot találni, amely elfogadható, erősíti a versenyképességet, a környezetünket is védi, és olyan kiegyensúlyozott életmódot és versenyt eredményez, amelyben érvényre juthat minden európai gazda, és mégiscsak ez a fontos. Az elsődleges cél, hogy a gazdák megélhetést találjanak, a környezetünk minősége megmaradjon, és az európai polgár számára megfizethető, minőségi élelmiszer kerüljön az asztalra. „Az a cél, hogy a gazdák megélhetést találjanak, a környezetünk minősége megmaradjon, és megfizethető, minőségi élelmiszer kerüljön az asztalra” Fotó: Pelsőczy Csaba
