Heves Megyei Hírlap, 2020. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

2020-12-22 / 299. szám

2020. DECEMBER 22., KEDD 4 INTERJÚ Tanácsok betegeknek, hozzátartozóknak a koronavírus-fertőzés esetén Fegyelmezetten, egymásnak segítve túljuthatunk a járványon HEVES MEGYE A járványtani szabályok, az orvoshoz ju­tás nehézsége vagy lehetet­lensége, a túlterhelt orvo­sok és telefonvonalak sok­szor eredményezik, hogy a betegek úgy érzik, maguk­ra maradtak a Covid-19 be­tegség tüneteivel, rémével, szövődményeivel. Alapve­tő, hogy a beteg megfelelő kapcsolatban legyen az or­vosával, mert nincs kellő is­merete ahhoz, hogy jól tud­jon dönteni. Dr. Darvai Lász­ló belgyógyász, háziorvos ad tanácsokat, hogy lássuk, mikor és mit kell tenni. Fon­tos, hogy a legkisebb káro­sodással megússzuk a bajt. Munkatársunktól szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu- Mik is a Covid-19 tünetei?- A gyengeség, erőtlenség, izomfájdalmak, fej- és szem­fájdalom, bőrégés, nátha, to­rokfájás, köhögés, íz- és szag­érzés elvesztése. A láz gyako­ri, de nem kötelező tünet, nem függ össze a betegség súlyos­ságával. A súlyosabb tüne­tek már a tüdő- vagy érrend­szeri érintettség jelei. Ezek: nehézlégzés, terhelhetetlen­­ség, légszomj, mellkasi-háti fájdalom, illetve stroke (guta­ütés), veseelégtelenség vagy szívinfarktus kialakulása a kis erek tönkremenetele mi­att. Gyakoriak a változatos tromboembóliás (vérrögkép­ződéssel járó) kórállapotok, leggyakrabban tüdőembólia, tüdőverőér-trombózis. A leg­enyhébbtől a legsúlyosabbig terjedhetnek a tünetek, na­gyon rövid idő alatt vagy hosz­­szú hetek alatt válhat nagyon súlyossá a kórkép. Nem tud­juk, kinél és miért. Ismeret­len okból sok a tünetmentes hordozó, főként a gyerekek között.- Mik a fenyegető tünetek, amikor mindenképp orvoshoz, mentőhöz kell fordulni?- Ha kis fizikai terhelésre is nehézlégzés, légszomj je­lentkezik, a köhögés egyre in­tenzívebb, az erőtlenség szo­katlan, minden esetben or­vosi vizsgálatra van szük­ség. A légzőszervek kapaci­táscsökkenése e betegségben nem okoz mindig riasztó tü­neteket, olykor észre sem ve­szik a betegek, hogy fullad­nak. A légzésszám növekedé­se, a „nem tudom átlélegezni a tüdőmet”, az „elfogy a leve­gő”, a „csak bizonyos testhely­zetben kapok jól levegőt” pa­naszok alsó légúti érintettség gyanúját keltik. Gyakori az egyéb szervrendszerekben is a vérrögképződés, ilyenkor is kórházi vizsgálat szükséges.- El lehet-e különíteni a Covid-19 és egyéb légúti vírus­­fertőzések tüneteit?- Nem, mi sem tudjuk. Köz­vetlen betegvizsgálattal sem, nem még telefonon. A beteg­ség elhúzódó volta, potenci­álisan súlyos szövődményei, a légzészavar veszélye azon­ban az eddigi ismert vírus­betegségektől jóval veszé­lyesebb kórképet mutat. Job­ban tesszük, ha napjainkban bármely légúti fertőzés tüne-A távolságtartás, g a maszkhordás és a kézfertőtlenítés elengedhetetlen tei során koronavírus-beteg­­ségre gyanakszunk. A tüne­tekkel mihamarabb orvoshoz kell fordulni. Bizonyos társ­betegségeknél viharos gyor­sasággal romolhat a helyzet, és sosem tudhatjuk, ez be­következik-e. Fiatalkorban, egészséges szervezetben en­nek a valószínűsége csekély, de nem lehetetlen.- Minek teszteltessek, ha ott­hon maradok?- Járványtanilag fontos, hogy a családtagok, munka­társak, barátok elkapták-e, és hordozzák-e a kórt. Enélkül a járvány elszabadul (jelen­leg ez zajlik), és követhetetle­nül, futótűzként terjed. A po­tenciális fertőzöttek a tavaszi fegyelmezettséghez hasonlít­va már nem védik meg az em­bertársaikat az otthonmara­dással. Fontos, hogy tudjam, átfertőződtem-e. Ha igen, tar­tós, úgy tűnik, hónapokon ke­resztül tartó védettség ala­kul ki, mint egy védőoltásnál. Nem mindegy, tudok-e segíte­ni barátaimnak, szüleimnek, s lazíthatok-e szabályokon át­menetileg.- Mit szedjek, ha az orvos nem javasolt semmit?- Közepesnél kisebb inten­zitású tüneteknél, légzésza­var hiányában a betegség nem kezelendő. A tüneteket kezel­jük: magas láz esetén lázcsil­lapító (paracetamol, példá­ul Rubophen vagy metamizol, Algopyrin) alkalmazásá­val. A WHO az egyéb gyul­ladáscsökkentőeket, így az Ibuprofent egyelőre nem java­solja. A nagy fájdalmaknál is e szerek hatékonyak. Érdemes 3000 NE D-vitamint és C-vita­­mint, napi 1000-2000 milli­grammot szedni. Az addig sze­dett gyógyszereinket ne ha­nyagoljuk el! A betegség bizo­nyos eseteiben vérrögképző­dést akadályozó szereket, vér­alvadásgátlót, antibiotikumot, erőteljes gyulladáscsökkentő­ket is javaslunk a betegeknek, otthon vagy kórházban, ez szi­gorú szakmai kérdés.- Mivel segítem a gyógyulást?- Érdemes sok folyadékot inni, nemcsak azért, mert lég­úti fertőzések esetén ez része a házipatika szokásos szere­inek, hanem azért is, mert a koronavírus-fertőzés rette­gett szövődménye, a kis- és középnagy erek belfelszínén megtapadó vérrögképződés vagy fokozott véralvadási haj­lam megakadályozására, a vér besűrűsödésének meggátlá­­sára fontos. Ebben is segíthe­tünk, ha megfelelően hidra­táljuk szervezetünket. Pihen­ni kell sokat, a mozgás, a fizi­kai terhelés elhúzódóvá teszi a gyógyulást. Ne akarjunk túl hamar visszamenni dolgoz­ni, a betegség sokszor hetekig tart, a lezajlott fertőzés utá­ni erőtlenség, gyengeség el­húzódó lehet. Általában húz­za az ágy a betegeket, sokan napokon keresztül nem tud­nak szinte felkelni. Fontos, hogy változtassuk a testhely­zetet, egyik-másik oldalra fe­küdjünk, és sok időt töltsünk hason fekve. Ez a tüdő bizo­nyos területeinek ventilálásá­­ban előnyös. Sok esetben, eny­he lefolyású betegség esetén a gyengeség nem jelentkezik.- Fontos a diéta?- Könnyen emészthető, tápláló, vitamindús, ásványi anyagokban gazdag vegyes ét­rend javasolt. Amúgy is rossz az étvágy, nem érezzük az éte­lek zamatét, kellő figyelem­mel legyünk, hogy megma­radjon az erőnlétünk. Ne ter­heljük túl az emésztőszerve­ket, étkezzünk könnyen, vál­tozatosan, rendszeresen. Sok gyümölcs, zöldség, a kellő fe­hérjebevitel megtartásával.- Mit tegyek, ha elbagatellizál­tam a bajt?- Mindenkor érdemes jelez­ni, hogy vélhetőleg megfer­tőződhettem. Ha az antigén­gyorsteszt negatív is lesz már, és talán a PCR is, a klinikai tü­netek magukért beszélnek, és a kórházban van mód a lezaj­lott fertőzés igazolására. Sok­szor a súlyos szövődmények akár hetekkel később jelent­kezhetnek a kezeletlen bete­gek szervezetében, ezért so­sem késő orvoshoz fordulni.- Hogyan tudok javítani otthon a légutak állapotán, a légzési kapacitásomon?- Az egyik a gyakori has­ra fordulás, ha ágyban fek­szik a beteg, a másik a gyako­ri üldögélés, rövid séták a la­kásban, ha bírjuk. A gyakori szellőztetés elengedhetetlen, részint az elhasznált levegő kicserélése, részint a vírus­részecskékkel teli levegő ki­áramoltatása miatt. Javasolt minden betegnek, aki ottho­nában csak mérsékelt légzés­zavarral is küzd, otthoni lég­zéstámogató eszközt készíte­nie. Rákötünk egy gumikesz­tyűt egy szívószál végére, és naponta többször kövérre fúj­juk azt. Ez megemeli a kilég­zésvégi nyomást a légutakban és segíti a léghólyagokban a ventilációt.- Van- e lehetőség otthon is gyógykezeléshez jutnom?- Természetesen, igen. Bi­zonyos gyógyszerek egyelő­re csak fekvőbeteg-intézmé­nyekben, Covid-osztályokon hozzáférhetők, de e szerek csak a betegek egy részének szükségesek.- Hogyan jutok gyógyszerhez?- Ma már minden háziorvo­si praxisban és kórházi szak­rendelőben lehetőség van e-recept felírására. Az or­vos a gyógyszert az egészség­­ügyi elektroniküs térbe, „fel­hőbe” küldi fel, amit a beteg tajszámának és személyi iga­zolványának birtokában bár­melyik gyógyszertárból ki­válthat az elrendelés után azonnal.- Mit tegyek a köhögéssel?- A száraz, ingerköhögés gyógyszerrel csillapítható. Szögezzük le, a köhögés jó, a légutakat tisztítja. Ha a kínzó köhögés rontja a mindennapo­kat, lehetetlenné teszi a pihe­nést, csillapítani kell. Otthoni módszerekkel az illóolajok, cukorkák, pasztillák javulást hozhatnak. A produktív, vála­­dékos köhögés akkor kezelen­dő, ha csak nehézségek árán tudja felköhögni a beteg a vá­ladékot, ekkor nyákoldókat, köptetőket szedjünk, például ambroxoltartalmú szereket. A megelőzés szabályai fontosak, mert csökkentik a vírus átadását- Mikor menjek dolgozni?- Csak, ha már megszűnt a gyengeség, erőtlenség. Ha nem fertőzök és tünetmentes va­gyok. A szag- és ízérzés hiánya tartós maradhat, de ez nem akadály. A betegek egy része hetekig képtelen munkába áll­ni. Ne erőltessük, komoly szö­vődmények, balesetek, állapot­­romlás lehet a következmény.- Mit tegyek, ha hirtelen álla­potromlás következik be?- Ez előfordulhat akkor is, ha a betegség első idősza­kát panaszosan töltöttem és akkor is, ha viszonylag jól éreztem magam és egyszer­re romlik váratlanul - gyak­ran a 7-10. napon - az álla­potom. Vegyük fel a kapcso­latot telefonon ismételten or­vosunkkal, aki dönt a továb­biakról. Ha a rosszullét lég­zési elégtelenséget, légszom­jat jelent, és orvosunkat nem érjük el, bátran forduljunk a mentőszolgálathoz. Nagy va­lószínűséggel kórházi vizsgá­lat következik, amit vagy az intézménybe felvétel vagy te­rápiás módosítással hazabo­csátás követ. - Van-e okunk optimizmusra? - Fegyelmezetten, a kellő is­meretek birtokában, egymás­nak segítve átvészelhetjük a járványt. Nem mindegy azon­ban, hogy mikor, milyen ál­dozattal, szövődményekkel és hány emberélet árán. Tájéko­zódjanak, kérjenek segítséget! Ne üljenek fel a járvány-, vírus- és maszktagadók hamis tanai­nak, legyenek megfontoltak, elővigyázatosak, s ha a baj ki­alakult, pánik és kétségbeesés helyett a józan ésszel döntse­nek. Mindig úgy, hogy a többi­ek érdekeit is képviseljék. A köhögés a koronavírusos megbetegedés egyik kínzó tünete Illusztráció: Shutterstock

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents