Heves Megyei Hírlap, 2020. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
2020-12-12 / 291. szám
2020. DECEMBER 12., SZOMBAT EGÉSZSÉG 11 Régi hiányt pótló Trianon-fiimalkotás PREMIER Jelenczki István Magyar Örökség díjas filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja független rendezőként dokumentumfilmjein keresztül a történelem során a nemzet ellen elkövetett igazságtalanságok feltárásával foglalkozik évtizedek óta. Munkássága tulajdonképpen a magyar néplélek sérüléseinek kezeléséről szól a körülmények, az ok-okozati összefüggések és a következmények részletes feltárása által. Mindezt többnyire állami támogatás nélkül, önerőből teszi. Őt év munkájával készült el Trianon századik évfordulójára a Nem, nem, soha I-IV. - „Isten az igaz ügyet nem hagyja el” című nagyszabású, átfogó dokumentumfilmje. A film szerkezetét tekintve négy részre bontható: I. Magyarország Archiregnum, II. Nemzetgyilkossági gyakorlat, III. Folyamatos Trianon, IV. Magyar feltámadás. Már a címek is’jelzik, hogy a trianoni tragédiát tág kontextusban tárgyalja, a több mint ezeréves történelmi távlat, a Szent Korona-tan, illetve a közelebbi múltból a Monarchia külső és belső konfliktusaitól és az első világháború okaitól, az azt kirobbantó érdekektől a baloldali és bolsevik, forradalomnak nevezett puccsokig. A film precízen, történelmi tényekre alapozva válaszolja meg a kérdést: miért állt útjában az európai és távolabbi nagyhatalmaknak Európa szláv közegébe beékelődött hazánk. „Jelenczki filmje semmivel sem összehasonlítható mélységgel és pontossággal mutatja meg a lélek kvantummechanikáját, azokat a magunk elől is eltitkolt, elhallgatott összefüggéseket, amelyek megértése, átérzése nélkül nincs és nem is lehet szabadulás abból a börtönből, ahová a sors bezárta a magyarságot” - méltatta Bogár László, közgazdász. A Nem, nem, soha I-IV. - „Isten az igaz ügyet nem hagyja el” című film díszbemutatóját a járványhelyzet miatt online közvetítik december 19-én és 20-án. Jegyet az Uránia Nemzeti Filmszínházon keresztül lehet vásárolni a filmszínház internetes oldalán. A megváltott jegy ellenében az érdeklődők internetes elérhetőséget kapnak, amelyen keresztül otthonukból tekinthetik meg a filmet. MW Jelenczki István öt évig dolgozott a dokumentumfilmen Fotó: MW MANDINER KARÁCSONYI x ELŐFIZETÉSI AKCIÓ és digitális előfizetéseinket 20% kedvezménnyel és ajándékkal! További információért keressen minket az alábbi elérhetőségeken: Mélységekbe és magasságokba Margittal könyvével Láthatatlan kastély A kötet bemutatja, hogyan küzd a hajdan volt erdélyi arisztokrácia jogtalanul elvett javaiért Fotó: MW Történelmi nyomozás várkastélyoktól a szamosújvári és a máramarosszigeti börtönig. Margittai Gábor friss kötetében az erdélyi magyar múlt összeolvad a kegyetlen, ám azért némelyekben reményteljes jelennel. Balázs D. Attila attila.d.balazs@mediaworks.hu ERDÉLY Az arisztokrata szóra mára sajnos rásült egy kommunista billog, ami dölyfösséget, túlzott távolságtartást és egyéb negatív sztereotípiákat takar. Ez azért is különösen kegyetlen, mert ha ezek a nemesi családok nem léteztek volna, egészen másképp alakul a magyar írásbeliség? a kultúra, a honvédelem története. Erdélyben az arisztokrácia léte nemzetmegtartó erő volt, amit bizonyít, hogy a román vörösök, de már a Trianon utáni új honfoglalók, is mindent megtettek, hogy elűzzék őket, hogy elrabolják vagyonukat, ingóságaikat, és persze ingatlanjaikat. Bebörtönzésüktől sem riadtak vissza. Hogy láthatatlanná tegyék őket, vagy hogy olyan messze üldözzék a nemesi származékokat, hogy azoknak még esélyük se lehessen viszszatérni, visszavenni azt, ami évszázadokig a családjuké volt. Ám, mint Margittai Gábor is írja könyvében, az erdélyi nemesség, birtokosság és nagypolgárság életében az igazi törés már korábban megtörtént. Trianon után egy évvel, 1921- ben a romániai „földreform” keretében néhány tollvonással (mint Trianonban) tettek tönkre olyan ősi magyar famíliákat, amelyek már a középkortól jelen voltak Erdély földjén. Ekkor érezte meg a Magyarországról lekapcsolt régió, hogy milyen jövőt tartogatnak az új honfoglalók. Ez a jövő, ami mostanra a mi, magyarok, erdélyiek jelene lett, mutatkozik meg Margittai Gábor képanyagban is gazdag könyvében, amely az elmúlt évek, hónapok romániai magyarellenes lépéseit is felgöngyölíti. A kötet részletesen bemutatja, hogy egy erdélyi arisztokratának ma, harminc évvel a rendszerváltozás után sincs egyszerű dolga. Mindemellett józan ésszel fel nem fogható az, hogy a tömérdek kastéllyal, kúriával mennyire kegyetlenül elbánt a balkáni lelkületű Románia, amely még a 24. órában sem enged, inkább hagyná elporladni a romokat, csak vissza ne „üljön” a magyar gróf, a magyar báró az elkobzott úrilakokba. Ám a hely szelleme sem engedi az elszakadást, az ellen pedig Bukarest sem tehet semmit. A báró Kemény család 1945 után ideig-óráig még talpon tudott maradni Bukarest árnyékában, de kegyetlen sors várt rájuk is. 21. századi erdélyi jelenlétüket folytonos pereskedésekkel próbálják meghiúsítani, hiszen a család önmaga egy hatalmas fekete folt Románia makulátlannak hazudott kisebbségvédelmi abroszán. Erdély egyik legősibb főnemesi családjának, a bölényfejes Wassoknak ma már csak egy árva kastélyuk áll a Mezőségen. A többit gyűlöletből, haszonlesésből lerombolták - írja Margittai. A messze földön híres kastélykertet is letarolták, beszántva egzotikus fáit, bokrait megálmodójuk sírjával együtt. Kisebb emlékhelyek, kihalt gyülekezetek ütött-kopott kegytárgyai meg egy lemálló címerű sírkő - enynyi maradt meg mára a Wassok látható Erdélyéből. Azokon a tájakon, ahol éppen az utolsó magyarok térnek meg őseikhez. Márpedig Erdély szerelmét, a magyar, román és szász kultúra szövetéből álló hajdani világot nincs író, aki ma hevesebb lángon tartaná, mint szentegyedi és cégéi gróf Wass Albert, a magyar irodalomtörténet és a román történeti irodalom Antikrisztusa. Akár. tetszik, amit ír, akár nem. Akár olvassuk őt, akár nem. HIRDETÉS « V » »
